/ / A tanulási folyamat lényege - a didaktika alapjai

A tanulási folyamat lényege a didaktika alapja

A tanulási folyamat a tanár és a hallgató együttes akciója, amelyet az utóbbi fejlesztése, nevelése és oktatása céljából hajtanak végre.

Tanulási koncepciók a didaktika fő tárgya. Ezt a tantárgyat oktatási vagy didaktikai folyamatnak is nevezik.

Mi a tanulási folyamat lényege?

A tanulást a következő tulajdonságok jellemzik:

- céltudatosság;

- a karakter fejlesztése és nevelése;

- kétoldalú struktúra (tanulás - tanítás);

- a hallgató életkorral kapcsolatos fejlődésére és annak mintáira összpontosítani;

- közös karakter;

- alárendelés a tervezésnek;

- a tanár vezető szerepének elismerése.

A tanulás logikus, azaz betartja a törvényeket. Következésképpen kutatásra is alkalmas, ellenőrizhető és előre jelezhető.

A didaktikai folyamat logikai alapjai

A tanulási folyamat logikáját annak lényege szabja meg.Ez a logika a hallgató kognitív tevékenységének irányától függ. Az oktatási folyamat céljai és célkitűzései, a tanuló képzettségi szintje, életkora, a felhasznált tananyagok jellemzői szabályozzák.

Az általános és középiskolai tanulási folyamatok eltérő logikai megközelítést igényelnek.

Az általános iskolai tanulási folyamat lényege megköveteli a kognitív tevékenység elemeinek bevezetését a következő sorrendben:

  • meghatározott jelenségeket és tárgyakat érzékelnek;
  • reprezentációk alakulnak ki;
  • a nézetek összefoglalva;
  • általános fogalmak alakulnak ki.

Az oktatási folyamat logikája némileg másképp épül fel.közép- és középiskolában. Meghatározva a tárgyakat és a jelenségeket, a hallgatók áttérnek a tudományos fogalmak figyelembevételére, az elvek tanulmányozása során gyakorolják.

Az ellentmondások, mint a tanulási folyamat lényegének megnyilvánulása

A tanulási folyamat ellentmondásokon alapul,mivel rendkívül sokoldalú és összetett. A tanulás maga a procedurális tulajdonsága - időbeli lefolyása - nem más, mint az állandóan felmerülő és ellentmondások feloldása.

A tanítás ellentmondásos jellegének egyik legszembetűnőbb megnyilvánulása a következő.

A képzés során gyakorlati és kognitív feladatok merülnek fel, amelyeket a hallgatónak meg kell oldania.

Másrészt a diákoknak megvan a magukésaját értékhez való hozzáállás a világhoz, mentális fejlődés, a ZUN szintje (tudás, készségek és képességek) E jellemzők tartalma összetettségében és összetételében egyszerűbb lehet, mint a feladatok tartalma, majd a tanításban ellentmondások tárulnak fel.

Amikor a tanulás valósága világos és kopikrutin, az ellentmondások nem tárják fel magukat. De amint olyan feladat merül fel, amely teljesen új tapasztalatok és ismeretek elsajátítását igényli, az ellentmondások nyilvánvalóan megnyilvánulnak. Megoldásukhoz a hallgatónak a tanárhoz kell fordulnia, mivel nem képes egyedül elsajátítani az ismeretlen anyagokat.

Három feltétel van, amelyek mellett a tanulási folyamat lényege közvetlenül megnyilvánul ellentmondásaiban:

  • a hallgató rájön, hogy az ellentmondást meg kell oldani;
  • a problémamegoldás a hallgató számára elérhető képességeinek fejlődésének egy meghatározott szakaszában;
  • az ellentmondás az ellentmondások általánosabb láncolatának természetes kapcsolata, amelyet egymás után kell feloldani.

Ha ezek a feltételek teljesülnek, az ellentmondás a tanulás mozgatórugója.

A modern pedagógiában a tanítást az oktatással szoros összefüggésben vizsgálják.

A nevelési folyamat lényege követelménya hallgató, hogy a kultúrát teljes egészében, személyes képességein és meggyőződésén alapulva sajátítsa el. Így az oktatási kultúra elsajátítása önmagában már az oktatási folyamat egyik eleme.

A tanulás jelensége és az oktatási folyamat felépítése

A tanulási folyamat lényege sehol sem nyilvánul meg egyértelműbben, mint annak felépítésében. A tanulás struktúráját képviseli kölcsönhatásban, összekapcsolódásban és elemei egységében.

A képzési szerkezet leírásában ezeket az összetevőket soroljuk fel a legpontosabban:

- az eredmények értékelése (a tanulási eredményt összehasonlítjuk a korábban kitűzött céllal);

- ellenőrzés és szabályozás (az oktatási folyamatot szükség szerint figyelemmel kísérik és kiigazítják);

- érzelmek és akarat kezelése (a felelősség és a kognitív érdeklődés támogatott az oktatási folyamatban);

- gyárthatóság (az oktatási technológiákat a tevékenységek ismeretében használják);

- értelmesség (az oktatás értelmes rétege asszimilálódik);

- a szükségletek (a tapasztalatok és ismeretek átadása és érzékelése) és a motívumok (tanítás és tanulmányozás) jelenléte;

- a tanulók fejlesztésére, nevelésére és oktatására vonatkozó célok és célok megléte.

Így láthatjuk, hogy az oktatási folyamat lényege ennek a jelenségnek minden vonatkozásában sok szempontból megnyilvánul.