A tanulási folyamat a tanár és a hallgató együttes akciója, amelyet az utóbbi fejlesztése, nevelése és oktatása céljából hajtanak végre.
Tanulási koncepciók a didaktika fő tárgya. Ezt a tantárgyat oktatási vagy didaktikai folyamatnak is nevezik.
Mi a tanulási folyamat lényege?
A tanulást a következő tulajdonságok jellemzik:
- céltudatosság;
- a karakter fejlesztése és nevelése;
- kétoldalú struktúra (tanulás - tanítás);
- a hallgató életkorral kapcsolatos fejlődésére és annak mintáira összpontosítani;
- közös karakter;
- alárendelés a tervezésnek;
- a tanár vezető szerepének elismerése.
A tanulás logikus, azaz betartja a törvényeket. Következésképpen kutatásra is alkalmas, ellenőrizhető és előre jelezhető.
A didaktikai folyamat logikai alapjai
A tanulási folyamat logikáját annak lényege szabja meg.Ez a logika a hallgató kognitív tevékenységének irányától függ. Az oktatási folyamat céljai és célkitűzései, a tanuló képzettségi szintje, életkora, a felhasznált tananyagok jellemzői szabályozzák.
Az általános és középiskolai tanulási folyamatok eltérő logikai megközelítést igényelnek.
Az általános iskolai tanulási folyamat lényege megköveteli a kognitív tevékenység elemeinek bevezetését a következő sorrendben:
- meghatározott jelenségeket és tárgyakat érzékelnek;
- reprezentációk alakulnak ki;
- a nézetek összefoglalva;
- általános fogalmak alakulnak ki.
Az oktatási folyamat logikája némileg másképp épül fel.közép- és középiskolában. Meghatározva a tárgyakat és a jelenségeket, a hallgatók áttérnek a tudományos fogalmak figyelembevételére, az elvek tanulmányozása során gyakorolják.
Az ellentmondások, mint a tanulási folyamat lényegének megnyilvánulása
A tanulási folyamat ellentmondásokon alapul,mivel rendkívül sokoldalú és összetett. A tanulás maga a procedurális tulajdonsága - időbeli lefolyása - nem más, mint az állandóan felmerülő és ellentmondások feloldása.
A tanítás ellentmondásos jellegének egyik legszembetűnőbb megnyilvánulása a következő.
A képzés során gyakorlati és kognitív feladatok merülnek fel, amelyeket a hallgatónak meg kell oldania.
Másrészt a diákoknak megvan a magukésaját értékhez való hozzáállás a világhoz, mentális fejlődés, a ZUN szintje (tudás, készségek és képességek) E jellemzők tartalma összetettségében és összetételében egyszerűbb lehet, mint a feladatok tartalma, majd a tanításban ellentmondások tárulnak fel.
Amikor a tanulás valósága világos és kopikrutin, az ellentmondások nem tárják fel magukat. De amint olyan feladat merül fel, amely teljesen új tapasztalatok és ismeretek elsajátítását igényli, az ellentmondások nyilvánvalóan megnyilvánulnak. Megoldásukhoz a hallgatónak a tanárhoz kell fordulnia, mivel nem képes egyedül elsajátítani az ismeretlen anyagokat.
Három feltétel van, amelyek mellett a tanulási folyamat lényege közvetlenül megnyilvánul ellentmondásaiban:
- a hallgató rájön, hogy az ellentmondást meg kell oldani;
- a problémamegoldás a hallgató számára elérhető képességeinek fejlődésének egy meghatározott szakaszában;
- az ellentmondás az ellentmondások általánosabb láncolatának természetes kapcsolata, amelyet egymás után kell feloldani.
Ha ezek a feltételek teljesülnek, az ellentmondás a tanulás mozgatórugója.
A modern pedagógiában a tanítást az oktatással szoros összefüggésben vizsgálják.
A nevelési folyamat lényege követelménya hallgató, hogy a kultúrát teljes egészében, személyes képességein és meggyőződésén alapulva sajátítsa el. Így az oktatási kultúra elsajátítása önmagában már az oktatási folyamat egyik eleme.
A tanulás jelensége és az oktatási folyamat felépítése
A tanulási folyamat lényege sehol sem nyilvánul meg egyértelműbben, mint annak felépítésében. A tanulás struktúráját képviseli kölcsönhatásban, összekapcsolódásban és elemei egységében.
A képzési szerkezet leírásában ezeket az összetevőket soroljuk fel a legpontosabban:
- az eredmények értékelése (a tanulási eredményt összehasonlítjuk a korábban kitűzött céllal);
- ellenőrzés és szabályozás (az oktatási folyamatot szükség szerint figyelemmel kísérik és kiigazítják);
- érzelmek és akarat kezelése (a felelősség és a kognitív érdeklődés támogatott az oktatási folyamatban);
- gyárthatóság (az oktatási technológiákat a tevékenységek ismeretében használják);
- értelmesség (az oktatás értelmes rétege asszimilálódik);
- a szükségletek (a tapasztalatok és ismeretek átadása és érzékelése) és a motívumok (tanítás és tanulmányozás) jelenléte;
- a tanulók fejlesztésére, nevelésére és oktatására vonatkozó célok és célok megléte.
Így láthatjuk, hogy az oktatási folyamat lényege ennek a jelenségnek minden vonatkozásában sok szempontból megnyilvánul.
