Nem is olyan régen, kiemelt látogatásaz óvodai gyermekgondozás felkészítette a gyereket az iskolára. A tanár feladata volt, hogy megtanítsa a gyereket írni és olvasni. De most, az informatika korában, minden megváltozott. Tehát számos változtatást hajtottak végre az FSES-ben, miszerint a leendő hallgatónak ki kell jönnie az óvodai nevelési intézmény falai közül az iskolarendszerhez igazítva, harmonikus és fejlett személyiség, kész minden nehézségre.
Ennek megfelelően az osztályokat aújítások. Ennek elérése érdekében a szövetségi állam oktatási szabványának megfelelő önellenőrzést végeznek az óvodai tanári órákról. Az oktatási munka hatékonysága és sikere, amelynek meg kell felelnie az új követelményeknek, csak ettől a személytől függ. Célja ismeretek, készségek megadása, a megfelelő készségek átültetése.
A tanár kreatív szakma és egybenmagas szakmai felkészültséget igényel. Ezért az óvodai nevelési intézmények tanárainak és alkalmazottainak többsége javítja képesítését, javítja tevékenységét, amelynek eredményességében fontos tényező a gyermekes osztályok kompetens önelemzése.
Azok a szakemberek, akik éppen egy óvodai intézménybe jöttek dolgozni, gyakran elvesznek, és nem tudják, hogyan és hol kezdjék. Ebben az esetben a metodisták a segítségükre vannak.
Az óvodapedagógus órájának önelemzése a szövetségi állam oktatási szabványa szerint
Az ilyen munka segít a tanárnak megállapítani, hogy az összes feladatot elérték-e, meghatározhatja a pozitív szempontokat, eldöntheti, min kell még dolgozni és mire kell figyelnie.
Az elemzés helyes elvégzéséhez a pedagógusnak a munka megkezdése előtt össze kell állítania egy listát azokról a kérdésekről, amelyekre a folyamat során választ kell adni. Például:
- Megértik-e a gyerekek, hogy mire szolgál a lecke?
- készek-e rá;
- milyen a lecke formája;
- mennyi anyag áll rendelkezésre;
- érdekli-e a gyerekeket;
- hogyan készült az anyag;
- hozzájárul-e a lecke a kreativitáshoz?
A kérdések azonosítása után a tanárnak ennek a listának megfelelően kell cselekednie.
A munka szakaszai
A munka megfelelő elvégzésében segítséget nyújt egy példa az óvodai oktatási intézmények szövetségi állam oktatási szabványa szerinti önellenőrzésére. A terv a következő szempontokat tartalmazza:
- A gyermekcsoport jellemzői.
- Az anyag és a program összehasonlítása.
- Cél.
- Egy feladat.
- Vizuális eszközök használata.
- Az osztályok szakaszai és sorrendje.
- A lecke légköre.
- Gyerekes viselkedés.
- Eredmény.
Az első dolog, amit adni kella csoport jellemzői. Tisztázni kell, hogy korábban végeztek-e valamilyen munkát, figyelembe vették-e a gyermekek lehetőségeit, sajátosságait az óra tervezése során. Ezután összehasonlítják a felhasznált anyagot a programmal, meghirdetik az életkort, a célokat és a célkitűzéseket. Megállapítják a kudarcok és a siker okait. Meghatározzák, hogy a didaktikai anyag, a vizuális segédanyagok, esztétikai megjelenésük milyen színvonalas volt. Megmaradt-e az óra szerkezete és a szakaszok közötti egyértelmű átmenetek. Az aktív módszereket kiemelik.
Az alábbiakban bemutatjuk a lecke légkörét:mennyire lelkesek voltak a gyerekek, voltak-e pozitív érzelmek, a gyerekek iránti érdeklődés, ki és milyen gyakran beszéltek, a többi csendjének okai miatt. A munkaforma meghatározva van: csoportos, kollektív, egyéni.
A tanárnak elemeznie kell a képességét, hogy megszervezze a gyermekeket, kapcsolatba lépjen velük, és jellemezze a beszéd elérhetőségét is.
Az eredmény összefoglalva: teljesült-e a kitűzött cél, teljesült-e az összes feladat, mi nem sikerült, és akkor hogyan lehet kilépni a helyzetből.
Mi segít a munkában
Az egyik leghatékonyabb módszer a növekedésheza személyzet kompetenciája az óvodai oktatási intézmények nyitott órájának önvizsgálata a szövetségi állam oktatási szabványa szerint Ebben az esetben a pszichológiai tényező fontos szerepet játszik. A nyitott osztály magában foglalja a társakat és a menedzsmentet, ami aggasztóvá teszi a gyakorlót. Ilyen helyzetben mutatkoznak meg mindazok a hiányosságok, erősségek, amelyekre a jelenlévők rámutatnak a lecke végén.
Példa helyzetre
Jellemezzük az óvodapedagógus foglalkozásának önvizsgálatát a szövetségi állam oktatási szabványa szerint. Vegyünk egy példát a "A fehérrépa" című mese színházi produkciójára. Fő célok:
- megtanítsa a gyerekeket karakterek utánzására, érzelmek közvetítésére arckifejezésekkel, gesztusokkal, mozdulatokkal;
- kérdezni;
- ápolják a baráti kapcsolatokat, a segíteni akarást.
Fő célok:
- megszervezni a gyermekek aktív részvételét a játékban;
- megtanítják összehangolni a cselekvéseket egymással (hősök), szerepalapú párbeszédet;
- fejleszti a fantáziát, a színházi művészet iránti érdeklődést.
Ennek során a következő anyagokra lesz szükség: ruhák a karakterekhez, maszkok, mágikus táska, magnó, kockák a mese hőseinek képével, egy filmzene.
A lecke előtt a "Fehérrépa" bábszínház előzetese, meseolvasás, megbeszélés, illusztrációk tanulmányozása zajlik.
A lecke bevezetéssel kezdődik. Itt pozitívan kell beállítani a résztvevőket. Ehhez egy játékot tartanak egy meglepetés táskával. Időtartama körülbelül 2 perc.
A fő rész 10 percig tart.A gyermekeket „nézőkre” és „művészekre” osztják. Itt szerez játékélményt, azt a képességet, hogy végig hallgasson, tapsoljon, köszönetet mondjon, képet közvetítsen, megváltoztassa a hang hangszínét, használjon arckifejezéseket és gesztusokat.
Az oktatási probléma megoldása érdekében a résztvevők befejeztékszámos feladat. Tehát a táskával való játékban érintéssel megvizsgálták a benne lévő tárgyakat, és alakjuk alapján meghatározták őket. Ezek hősöket ábrázoló kockák voltak, amelyeket a gyerekek a szereplők megjelenési sorrendjében rendeztek el. A művészek reinkarnálódtak karakterekké, és a közönség elfoglalta helyét.
Meg kell jegyezni, hogy a tervezés sorántevékenységeket, számos tanítási, választási, tudományos jelleget, következetességet, szisztematikumot követett. Számos módszert alkalmaztak: vizuális, gyakorlati, verbális. A helyzet szakaszokra volt felosztva. Csoportos, frontális és egyéni formákat használtunk. A kitűzött célt elérték.
Az FSES követelményei a leendő hallgatók számára
Az előírásoknak megfelelően a gyerekek elmennekaz óvodai intézményeknek kommunikációs készséggel, képzelőerővel kell rendelkezniük, proaktívnak, kulturáltnak, másokkal szemben jóindulatú hozzáállással, képesnek örülniük mások sikereinek, együttérezni, átérezni, nem konfliktálni, gondolataikat összefüggő beszéd útján kifejezni.
Az ilyen készségek elsajátításához növelésre van szükségszakember szakképzettsége, amelynek elérésének egyik legfontosabb módszere az óvodapedagógus foglalkozásának önvizsgálata a szövetségi állam oktatási szabványa szerint. Fentebb említettünk egy példát.
