Egy kisgyerek eredendően megunhatatlankutató. Mindent tudni akar, minden érdekli, és mindenhova be kell ütni az orrát. És attól, hogy a gyerek hány különböző és érdekes dolgot látott, attól függ, milyen tudással rendelkezik majd.
Hiszen el kell ismerni, ha egy kisgyerek lát és nem tud mást, csak egy lakást, akkor nagyon szűk a gondolkodása.
Mi ad kognitív tevékenységet
A gyermekintézményekben minden úgy van megalkotva, hogya kis felfedező kielégíthette kíváncsiságát. A baba kognitív szférájának hatékony fejlesztése érdekében a legjobb megoldás a megismerést célzó cselekvések megszervezése és lebonyolítása.
A tevékenység, bármi legyen is az, azfontos eleme a gyermek harmonikus fejlődésének. Valójában a folyamat során a baba megtanulja az őt körülvevő teret, tapasztalatot szerez a különféle tárgyakkal való interakcióról. A gyermek elsajátít bizonyos ismereteket és sajátos készségeket sajátít el.
Az óvodai oktatási intézményben a gyermekek nevelésének, fejlesztésének és oktatásának teljes programja a szövetségi állami oktatási szabványon alapul. Ezért a pedagógusoknak szigorúan be kell tartaniuk a kidolgozott kritériumokat.
Mi az FGOS
Szövetségi Állami Oktatási Standard (FSES) meghatározott feladat- és követelményrendszert fogalmaz meg az óvodáskorú gyermekek oktatásának és nevelésének minőségére vonatkozóan, nevezetesen:
- az oktatási program terjedelmére és szerkezetére;
- a vonatkozó feltételekhez, ahol a program főbb pontjai megvalósulnak;
- azokra az eredményekre, amelyeket az óvodásokat oktató pedagógusok el tudtak érni.
Az óvodai nevelés az egyetemes középfokú oktatás kezdeti lépése. Ezért annyi követelményt támasztanak vele szemben, és egységes szabványokat vezetnek be, amelyeket minden óvodai nevelési intézmény betart.
A GEF az óvodások kognitív fejlesztését célzó foglalkozások terveinek és jegyzeteinek kidolgozásának alapja.
A kognitív tevékenység céljai és célkitűzései
A Szövetségi Állami Oktatási Szabvány szerinti kognitív fejlesztés az óvodai oktatási intézményben a következő feladatokat látja el:
- A kíváncsiság ösztönzése, fejlesztése, a gyermek érdeklődési körének azonosítása.
- A környező világ megértését, a tudatos tevékenység fejlesztését célzó cselekvések kialakítása.
- A kreativitás és a képzelet fejlesztése.
- Ismeretek formálása önmagunkról, más gyerekekről és emberekről, a környezetről és a különféle tárgyak tulajdonságairól.
- A gyerekek megismerkednek olyan fogalmakkal, mint szín, forma, méret, mennyiség. A kisgyermekek kezdenek tudatában lenni az időnek és a térnek, az oknak és okozatnak.
- A gyerekek tudást kapnak szülőföldjükről, közös kulturális értékeket oltanak ki beléjük. Ötletek születnek a nemzeti ünnepekről, szokásokról, hagyományokról.
- Az óvodások képet kapnak a bolygóról, mint az emberek egyetemes otthonáról, arról, hogy mennyire sokszínűek a Föld lakói, és mi a közös bennük.
- A gyerekek megismerkednek a növény- és állatvilág sokszínűségével, és helyi példányokkal dolgoznak.
Munkaformák a kognitív tevékenység fejlesztésére
Az óvodásokkal való munkavégzés fő feltétele a képességeikre való összpontosítás és a világ és a környező tér tanulmányozására irányuló tevékenységek fejlesztése.
A tanárnak úgy kell felépítenie az osztályokat, hogy a gyerek érdeklődjön a kutatás iránt, független legyen tudásában és kezdeményezőkészséget tanúsítson.
- a gyermekek személyes bevonása a kutatásba és a különféle tevékenységekbe;
- különféle didaktikai feladatok, játékok alkalmazása;
- olyan tanítási technikák alkalmazása, amelyek elősegítik a gyermekek olyan tulajdonságainak fejlesztését, mint a képzelet, a kíváncsiság és a beszéd fejlődése, a szókincs feltöltése, a gondolkodás és a memória formálása.
Az óvodások kognitív fejlődése elképzelhetetlen tevékenység nélkül. Annak érdekében, hogy a gyerekek ne legyenek passzívak, eredeti játékokat használnak tevékenységük támogatására.
Tudás játékon keresztül
A gyerekek el sem tudják képzelni az életüket játék nélkül. Egy normálisan fejlődő gyermek folyamatosan manipulál tárgyakat. Ez az alapja a pedagógusok kognitív tevékenységben végzett munkájának.
Reggel a gyerekek jönnek a csoportba. Az első lépés a töltés. Ilyen gyakorlatokat használnak: "gombát gyűjteni", "virágszagot", "sugarak szagát".
Reggeli után a gyerekek a természetnaptárral és a nappalisarokban dolgoznak. Az ökológiai játékok során kialakul az aktivitás, a kíváncsiság.
A szépirodalom olvasása bővíti, rendszerezi az ismereteket, gazdagítja a szókincset.
Egy óvodában, legyen szó csoportról vagy telephelyről, mindent úgy alakítanak ki, hogy a kognitív tevékenység fejlődése természetesen és természetesen történjen.
A kétség a fő érv
Milyennek akarják a szülők gyermeküket?Erre a kérdésre különböző időpontokban különböző válaszok érkeztek. Ha a szovjet időkben az anyák és apák minden tekintetben engedelmes "előadóművészt" igyekeztek nevelni, aki a jövőben is keményen tud dolgozni a gyárban, akkor most sokan szeretnének aktív beosztású, kreatív embert nevelni.
A gyereknek ahhoz, hogy a jövőben önellátó legyen, saját véleménye legyen, meg kell tanulnia kételkedni. A kétségek pedig végül saját következtetésükhöz vezetnek.
A pedagógus feladata nem az, hogy megkérdőjelezze a tanár kompetenciáját és tanításait. A legfontosabb dolog az, hogy megtanítsuk a gyereket kételkedni magában a tudásban, a megszerzési módszereiben.
Végtére is, egy baba egyszerűen elmondhat és taníthat valamit, vagy megmutathatja, hogyan történik. A gyerek tud majd kérdezni valamiről, elmondani a véleményét. Így a megszerzett tudás sokkal erősebb lesz.
A kognitív tevékenység fejlesztése lehetetlenkétséget kizáróan. A modern szövetségi állam oktatási szabványában az óvodai oktatási intézmények mára már nem adnak tudást egyszerűen „ezüsttányéron”. Hiszen ha egy gyerek mond valamit, arra csak emlékezhet.
De sokkal fontosabb az érvelés, a gondolkodás és a saját következtetések levonása. Hiszen a kétség a kreativitáshoz, az önmegvalósításhoz és ennek megfelelően a függetlenséghez és az önellátáshoz vezető út.
A mai szülők milyen gyakran hallották gyermekkorukban, hogy még nem voltak elég idősek a vitához. Ideje elfelejteni ezt a tendenciát. Tanítsd meg a gyerekeket, hogy elmondják véleményüket, kételkedjenek és keressék a választ.
Kognitív fejlesztés az óvodai nevelési intézményekben életkor szerint
Ahogy a gyermek növekszik, képességeik ésigények. Ennek megfelelően a különböző életkorú gyermekek csoportjában a tárgyaknak és a teljes környezetnek is eltérőnek kell lennie, a kutatási lehetőségeknek megfelelően.
3-4 éves babáknak játékok és tárgyaksokrétűbbé válnak, és a képzelet fejlesztését segítő figurális játékok egyre nagyobb teret kapnak. Gyakran láthatunk egy gyereket, amint a tömbökkel játszik és autónak képzeli el őket, majd garázst épít belőlük, amiből aztán út lesz.
Idősebb korban a tárgyak és a környezet összetettebbé válik. A jelentős tárgyak különleges szerepet játszanak. A figuratív és szimbolikus anyag 5 év után kerül előtérbe.
De mi van a gyerekekkel?
A két-három évesek kognitív fejlődésének jellemzői a jelen pillanathoz és a környezethez kapcsolódnak.
A gyermekeket körülvevő összes tárgynak világosnak, egyszerűnek és érthetőnek kell lennie. Kötelező egy aláhúzott tulajdonság, pl.: forma, szín, anyag, méret.
A gyerekek különösen szívesen játszanak a felnőttek tárgyaira emlékeztető játékokkal. Megtanulják kezelni a dolgokat, anyát vagy apát utánozva.
Középső csoport
A középső csoport kognitív fejlesztése magában foglalja a világról alkotott elképzelések folyamatos bővítését, a szókincs fejlesztését.
Szükség van telejátékokra és háztartási cikkekre. A csoport felszerelése a szükséges zónák kiosztásának figyelembevételével történik: zenei, természeti sarok, könyves zóna, játékhely a padlón.
Az összes szükséges anyagot az elv szerint helyezzük elmozaikok. Ez azt jelenti, hogy a gyerekek által használt tárgyak több helyen, egymástól távol helyezkednek el. Erre azért van szükség, hogy a gyerekek ne zavarják egymást.
Kognitív fejlődés a középső csoportbana gyermekek független kutatását foglalja magában. Ehhez több zóna van felszerelve. Például télen a hideg évszakról szóló anyagokat a gyermekek számára hozzáférhető helyeken helyezik el. Ez lehet könyv, kártyák, tematikus játékok.
Az év során az anyag úgy változik, hogy minden alkalommal új ötleteket kapnak a gyerekek. A rendelkezésre álló anyag tanulmányozása során a gyerekek felfedezik az őket körülvevő világot.
Ne felejtsd el a kísérletet
A szövetségi állami oktatási szabvány szerinti kognitív fejlesztés az óvodai oktatási intézményben kísérletek és tapasztalatok felhasználásával jár. Bármely rezsim pillanatában elvégezhetők: mosás, séta, játék, edzés közben.
Mosáskor könnyen elmagyarázható a gyerekeknek, mi az az eső és a latyakos. Itt szórták a homokra – kiderült, hogy sár. A gyerekek arra a következtetésre jutottak, hogy miért olyan gyakran koszos ősszel.
Érdekes összehasonlítani a vizet. Itt esik az eső, de a csapból folyik a víz. De tócsából vizet nem inni, csapból viszont igen. Eshet az eső, ha sok a felhő, de lehet „gombás”, ha süt a nap.
A gyerekek nagyon befolyásolhatóak és képlékenyek.Adj nekik elgondolkodtatót. A kognitív fejlődéssel kapcsolatos témákat az életkor és a Szövetségi Állami Oktatási Szabvány követelményeinek figyelembevételével választják ki. Ha a gyerekek tanulmányozzák a tárgyak tulajdonságait, akkor az idősebb óvodás gyerekek már képesek megérteni a világ szerkezetét.
