A számok története és a számrendszer szorosan összefüggösszefügg egymással, mert a számrendszer egy ilyen elvont fogalom számként való felírásának módja. Ez a témakör nem kizárólag a matematika területére vonatkozik, mert mindez a népi kultúra egészének fontos része. Ezért a számok és számrendszerek történetének elemzésekor az ezeket létrehozó civilizációk történetének sok más aspektusát is érintjük röviden. A rendszereket általában pozicionális, nem pozíciós és vegyes rendszerekre osztják. A számok és számrendszerek egész története váltakozásukból áll. Pozíciórendszerek azok, amelyekben a számjegyzetben számjegyekkel jelölt érték a helyétől függ. A nem pozicionális rendszerekben ennek megfelelően nincs ilyen függőség. Vegyes rendszereket is alkotott az emberiség.
Számrendszerek tanulmányozása az iskolában
Ma lecke "Számok és számrendszerek története"9. évfolyamon tartottuk számítástechnika tanfolyam keretében. Fő gyakorlati értéke, hogy megtanítsa a számokat egyik számrendszerből a másikba konvertálni (elsősorban decimálisról binárisra). A számok és számrendszerek története azonban szerves része a történelem egészének, és jól kiegészítheti az iskolai tanterv e tárgyát. Ez javíthatja a ma népszerűsített multidiszciplináris megközelítést is. Az általános történelemmenet keretein belül elvileg nemcsak a gazdasági fejlődés, a társadalmi-politikai mozgalmak, az uralkodások és a háborúk történetét lehetne tanulmányozni, hanem kis mértékben a szám- és számtörténetet is. rendszerek. Ebben az esetben a számítástechnika szakon a 9. évfolyam a számok egyik rendszerből a másikba való átvitele szempontjából lényegesen nagyobb számú példát kaphatna a korábban tárgyalt anyagból. És ezek a példák nem mentesek az elbűvöléstől, amit az alábbiakban mutatunk be.
A számrendszerek kialakulása
Nehéz megmondani, mikor, és ami a legfontosabb, emberkéntmegtanult számolni (mint ahogy azt sem lehet biztosan kideríteni, hogy mikor, és ami a legfontosabb, hogyan keletkezett a nyelv). Csak annyit tudunk, hogy már minden ókori civilizációnak megvolt a maga számlálórendszere, ami azt jelenti, hogy a számok története és a számolási rendszer a civilizáció előtti időkben keletkezett. A kövek és a csontok nem képesek megmondani, mi zajlik az emberi elmében, és akkor még nem születtek írott források. Talán a zsákmány felosztásánál vagy jóval később, már a neolitikus forradalom során, vagyis a mezőgazdaságra való áttérés idején volt szüksége a beszámolóra az embernek a szántóföldi szakaszok felosztásánál. Bármilyen elmélet erre a pontra vonatkozóan szintén megalapozatlan. De bizonyos feltételezéseket még mindig meg lehet tenni a különböző nyelvek történetének tanulmányozásával.
A legrégebbi számrendszer nyomai
A leglogikusabb kezdőszámláló rendszer azaz „egy” – „sok” fogalmak ellentéte. Számunkra logikus, mert a modern orosz nyelvben csak egyes és többes szám létezik. De sok ősi nyelvben volt egy kettős szám is két dolog jelölésére. Az első indoeurópai nyelvekben is létezett, köztük az óoroszban is. Így a számok és a számrendszer története az „egy”, „kettő”, „sok” fogalmak felosztásával kezdődött. Azonban még az általunk ismert legősibb civilizációkban is kialakultak részletesebb számrendszerek.
A számok mezopotámiai jelölése
Érdekes módon ennek a jeleia hatvanadik rendszer, mintha tizedes lenne - csak két jel volt (egy és tíz jelölésére, nem hat és nem hatvan, azaz tíz), a számokat e jelek kombinálásával kaptuk. Elképzelni is ijesztő, milyen nehéz volt így leírni bármilyen nagy számot.
Ókori egyiptomi számrendszer
Görög betűk matematikai jelölésben
Szláv számrendszer, mint a hellén örököse
Tetőtér egyszerűsítése
A hellén tudósok óriási magasságokat értek el.A római hódítás nem szakította félbe kutatásaikat. Például közvetett bizonyítékokból ítélve, szamoszi Arisztarchosz 18 évszázaddal Kopernikusz előtt fejlesztette ki a világ heliocentrikus rendszerét. Mindezekben az összetett számításokban a hellén tudósokat a számjegyző rendszerük segítette.
De a hétköznapi embereknek, például a kereskedőknek,a rendszer gyakran túl bonyolultnak bizonyult: használatához 27 betű számértékét kellett megjegyezni (a 10 karakteres számértékek helyett, amelyeket a modern iskolások tanítanak). Ezért megjelent egy leegyszerűsített rendszer, amelyet Attikának neveztek (Attika Hellász régiója, amely egy időben a régió egészében, és különösen a térség tengeri kereskedelmében vezető szerepet töltött be, hiszen a híres Athén volt a főváros. Attika). Ebben a rendszerben csak az egyes, öt, tíz, száz, ezer és tízezer számokat kezdték külön betűkkel jelölni. Kiderült, hogy csak hat karakter van - sokkal könnyebb megjegyezni, és a kereskedők még mindig nem végeztek túl bonyolult számításokat.
római számok
A római számok jelölési rendszere nem nevezhető különösebbentökéletes. Különösen sokkal primitívebb, mint a régi orosz. De történelmileg még mindig egy szinten őrzik az arab (úgynevezett) számokkal. És felejtse el ezt az alternatív rendszert, ne hagyja abba a használatát. Különösen manapság a mennyiségi számokat gyakran arab számokkal, a sorszámokat pedig római számokkal jelölik.
Remek ősi indiai találmány
Az indiai számrendszer elterjedése a Földön
Feltehetően a 9. századi indiai számokbanaz arabok kölcsönözték. Míg az európaiak semmibe vették az ókori örökséget, sőt egyes vidékeken egykor szándékosan pogányként elpusztították, addig az arabok gondosan megőrizték az ókori görögök és rómaiak vívmányait. Hódításaik kezdetétől fogva az ókori szerzők arab nyelvű fordításai forró árucikké váltak. A középkori európaiak főleg arab tudósok értekezései révén nyerték vissza az ókori gondolkodók örökségét. Ezekkel az értekezésekkel együtt megjelentek az indiai számok, amelyeket Európában arabnak kezdtek hívni. Nem fogadták el azonnal, mert a legtöbb ember számára kevésbé érthetőnek bizonyultak, mint a rómaiak. De fokozatosan az e jelek segítségével végzett matematikai számítások kényelme legyőzte a tudatlanságot. Az európai iparosodott országok vezetése oda vezetett, hogy az úgynevezett arab számok világszerte elterjedtek, és ma szinte mindenhol használatosak.