Философия – это древнейшая дисциплина, a létezés szinte minden aspektusának tanulmányozása. Mint minden más tudomány, megvannak a sajátos tulajdonságai. Próbáljuk megfontolni a legfontosabbat.
A filozófiai tudás sajátossága abban rejlikszerkezetének bonyolultsága. Ez a tudományág számos tudományt magában foglal, különösen a logikát, ontológiát és így tovább. A filozófia elméleti, a lehető legátfogóbb. Ez a tudományág tartalmazza azokat az alapelveket és ötleteket, amelyek a többi tudomány alapját képezik. A filozófiai művek a legtöbb esetben meglehetősen szubjektív, azaz tükrözik a szerző világképét és személyiségét.
A filozófiai tudás sajátosságai magukban foglaljákváltozékonyság a különböző korok hatására. A tudományág nem csak objektív információkat hordoz, hanem egy bizonyos időszakra jellemző szellemi értékeket is. A filozófia behatol a különféle jelenségek mélységébe. Mind a környező valóságot, mind a megismerés mechanizmusát tanulmányozza.
A filozófiai tudás sajátossága feltételezivisszaverődés. A fegyelem mind kívülre, vagyis a tárgyak világába irányul, és befelé, vagyis maga felé. A filozófiát a folytonosság jellemzi. Vagyis a korábbi gondolkodók által kidolgozott alapelvek változatlanok maradnak. Ugyanakkor a filozófiai tudás folyamatosan fejlődik, kiegészül. Nagyon dinamikus.
A filozófia általános fogalmakon alapszikbizonyos kategóriák. Ez a fegyelem gyakorlatilag kimeríthetetlen, mivel a megismerésnek nincs korlátja. Ugyanakkor a filozófiai ismereteket a gondolkodó képességei és lehetőségei is korlátozzák.
A kérdéses tudományág és más tudományok rendelkezneksok közös jellemző. Különösen logikai-fogalmi eszköz, megismerési módszerek, vizsgált alanyok. A filozófia azonban szigorú formájában nem tudományos ismeret. Más tudományágak a valóságnak csak egy bizonyos részét tanulmányozzák, és a filozófia viszont mindazonáltal általánosítja és fejleszti az összes korábban meglévő tudást és alapelvet.
A figyelembe vett fontos megkülönböztető jellemzőjea fegyelem az, hogy örökkévaló kérdésekkel foglalkozik, amelyekre adott válaszok nem lehetnek teljesen objektívek és egyértelműek. Van-e értelme az életnek? Hol mozog az emberiség fejlődésében? Mi a szerelem, a kreativitás és a szabadság? A filozófia megpróbálja megválaszolni ezeket és sok más kérdést.
Érdemes megjegyezni, hogy a kérdéses tudományág,annak ellenére, hogy ez egy elméleti tudás egy része, azzal a tulajdonsággal rendelkezik, hogy megtestesül az anyagi világban. A filozófia közvetlen hatással van az emberek gondolataira, ötleteire és alapelveire. Ez a tanítás formálja a politikai és társadalmi ideológiákat. Az a személy, aki e tudományból meríti tudását, kialakít egy bizonyos hozzáállást a környező valósághoz. A filozófiai világkép sajátosságai a tudás konzisztenciájában, valamint az egyén hiedelmeinek és alapelveinek logikai érvényességében rejlenek. Itt is érdemes megemlíteni a független gondolkodás fontosságát. Az ember filozófiai világnézete az ő személyes elképzelései, alapelvei, gondolatai, amelyeket elemzi és saját maga alakít ki.
Összegzésként meg kell jegyezni, hogy a figyelembe vetta fegyelem addig lesz releváns, amíg vannak ésszerű emberek. A filozófiai ismeretek sajátossága feltételezi annak folyamatos megújulását és fejlesztését. Ez a fegyelem a különböző korszakok hatására változik, megtartva az alapelveket. A filozófia mindig modern, mivel örök kérdések tanulmányozásával foglalkozik, amelyek mindenkor érdeklik az embereket.
