A társadalmi filozófia az egyik legfontosabba filozófiai tudás oldala. Ezen ismeretek célja az emberi tevékenység folyamatainak és állapotának megértése a társadalomban. Mivel a filozófia egészének szerves része, rendelkezik a tudomány minden jellemzőjével. Ugyanakkor a vizsgált terület bizonyos tulajdonságokkal rendelkezik, amelyek megkülönböztetik a tárgyát és a tárgyát.
A szociálfilozófia mintspeciális tudományág, az univerzum és az egész tanulmányozásával foglalkozik. Ez a vágy azonban csak az emberi társadalom tanulmányozásában nyilvánul meg. Ugyanakkor szem előtt kell tartani, hogy a szociálfilozófia az egyetemes létezés törvényeire is vonatkozik, amelyek meglehetősen sajátos módon nyilvánulnak meg az emberek életében, és olyan speciális fejlesztési törvényekre, amelyek hiányoznak például más szférákban.
Mivel tudomány, ez a tudás területekidolgozza saját kategóriáit (általános fogalmak). Használatukkal a szociálfilozófia az emberi létezés lényegét vizsgálja a társadalomban annak kialakulásának és fejlődésének minden szakaszában. A társadalmi gyakorlat kifejezésének logikájának absztrakciós formái magukban foglalják a következőket: „társadalmi tudat”, „hozzáállás”, „létezés”, „kultúra”, „tevékenység” és így tovább. Ezekben a kategóriákban tükröződik a gondolat mozgása a társadalmi valóság megfelelő ismerete felé, valamint a különféle emberi tevékenységek univerzális tulajdonságainak fejlődése. Ezeknek a fogalmaknak köszönhetően lehetővé válik azon törvények és alapelvek azonosítása és megfogalmazása, amelyeknek az élet bármely területére meghatározott jelentőségük van, bizonyítékokat és objektív ismereteket szerezhet az emberi tevékenységről. Az egyéb társadalmi jelentőségű tudományok kategóriái a társadalmi valóságnak csak bizonyos, különálló aspektusait és jellemzőit rögzítik, míg a szociális filozófia fogalmainak bizonyos értelemben a folyamatok általános megismerésének szakaszai vannak. Ebben a tekintetben utóbbi szerepe a legjelentősebb.
Főként a társadalmi filozófia problémáiobjektív igazság elérésében, megfelelő ismeretek megszerzésében, megvalósításának és továbbfejlesztésének lehetőségeiben rejlik. Ugyanakkor a tudományág absztrakt formában tükrözi a fejlődést és a működést. És ebben az értelemben a szociálfilozófiát egy tudatos vágy jellemzi, hogy kizárja a történeti sajátosságokat, mivel a valóság megismerésének tudományos szempontból valódi jelentése van a tudományága számára, vagyis azt valamilyen mértékben helyesen tükrözi, amelyet viszont maga a valóság ismételten megerősít.
A szóban forgó tudományág tanításfolyamatos fejlesztés alatt áll. Ennek oka elsősorban az a tény, hogy folyamatosan elemzik a társadalom folyamatait és jelenségeit. Emiatt megmarad a tudományág tárgya. Ugyanakkor a szociálfilozófiában ugyanazoknak a látszólag ugyanazoknak a kérdéseknek a folyamatos megvitatása folyik; a tanítást az jellemzi, hogy egyszer és mindenkorra nem adnak megoldást. Azt kell mondani, hogy azok a fogalmak, amelyek segítségével egy adott kutatási terület korlátozódik, egy módszer, amellyel meghatározható egy határozott, a közéletben jelenlévő mindig egy tárgy-tárgy kapcsolat. Ez a hozzáállás folyamatosan változik: történelmi, térbeli, időbeli. Ebben a tekintetben folyamatosan új megoldásokat kell találnunk a különféle kérdésekre: mi szubjektív, mi objektív, mi valódi és mi irreális. Ebben az értelemben nem ugyanazt a kérdést oldják meg új módon, hanem a kérdéseket minden alkalommal új módon teszik fel, amelyekkel az új válaszok keresése megkezdődik.
