A megismerés sajátos fajtaemberi tevékenység. Célja egy személy maga és a körülötte lévő világ megértése. Az ismeretek megszerzését az emberek két fő eszközzel hajtják végre. Az első a munkaerő. Így az ember gyakorlati ismereteket kap. A második a spirituális módszer. Ennek keretein belül a kognitív folyamat és az önismeret és gyakorlat történeti fejlődése során megszerzett ismeretek különböző formákban öltenek testet.
A társadalmi tudat minden formájához(filozófia, tudomány, politika, mitológia, vallás stb.) megfelelnek az ismeretek speciális típusainak. Közülük meg kell különböztetni mitológiai, játékos, mindennapi, filozófiai szempontokat. Van művészi-figuratív, személyes, tudományos ismeretek is.
Minden fajnak megvan a maga sajátossága. A modern világ körülményei között azonban az a kérdés, hogy mi a tudományos ismeret, más kérdésnél jobban érdekli a kutatókat.
Az ilyen típusú információészlelés lényege aza rendelkezésre álló tények megbízható általánosításában. A tudományos ismeretek törvényesnek és szükségesnek látják a véletlen mögött, és az egyénben feltárják az általánosat. Feladata a valós világ objektív törvényeinek felfedezése: társadalmi, természeti, a gondolkodás és az önismeret törvényei. E tekintetben a tudományos ismeretek elsősorban a tárgy alapvető jellemzőire, az általános tulajdonságokra és azok absztrakt rendszerben történő kifejezésére összpontosulnak. Törekszik a törvények formájában rögzített objektív, szükséges összefüggések feltárására. Ha ez nem így van, akkor maga a tudomány sem létezik. A tudományos ismeretek sajátossága lehetővé teszi a törvények felfedezését és a jelenségek alapos tanulmányozását.
Legmagasabb érték és azonnali célobjektív igazságnak tekinthető. Főleg racionális módszerekkel és eszközökkel értik meg, természetesen a természetes megfigyelés részvétele nélkül. A tudományos ismeretek feltételezik a szubjektivista pillanatok kiküszöbölését (ha lehetséges), ami biztosítja a szubjektum "tisztaságát". Így a tudomány valóságos tükröt ad a jelenségekről, objektív képet alkot a történtekről. Ugyanakkor a szubjektum tevékenységének nem kis jelentősége van, amely előfeltétele és feltétele az igazság megértésének.
A tudás egyéb formáin kívül a tudományra összpontosítanakgyakorlati megvalósítása. Így valamilyen módon "cselekvési útmutatóvá" válik a környező valóságban zajló átalakulásokhoz és a valós folyamatok szabályozásához. A tudományos ismeretek segítségével lehetőségek nyílnak nemcsak az előrelátásra, hanem a jövő tudatos kialakítására is.
A modern tudomány jelentősfunkció. Ez a tulajdonság abban nyilvánul meg, hogy képes előre meghatározni a gyakorlatot. Számos modern gyártási folyamat laboratóriumokban kezdődik. Így a tudomány manapság nemcsak a termelés igényeit képes kielégíteni, hanem gyakran a műszaki fejlődés előfeltétele.
Az ismeretelméleti tervben tudományos ismeretekellentmondásos és összetett folyamat. E folyamat során nemcsak az információk reprodukciója és rögzítése történik, hanem az információs elemek rendszereinek kialakítása is bizonyos elveknek, normáknak, szabályoknak megfelelően.
A tudományos ismeretek elsajátítása nem teljes anélkülmeghatározott anyagi erőforrások (eszközök, eszközök, egyéb berendezések) felhasználása. Ugyanakkor a tanuláshoz különféle módszereket és eszközöket alkalmaznak, mint például a matematika, a modern logika, a dialektika és mások.
A tudományos ismeretek nem léteznek anélkülbizonyítékok, érvényesség, a következtetések és a kapott eredmények megbízhatósága. Ugyanakkor a kutatás összefügg a találgatások, feltételezések, hipotézisek felépítésével.
A modern módszertan különbséget tesza tudományos ismeretek kritériumai. A fent említetteken kívül tartalmazniuk kell a belső következetességet, a formai következetességet, a megismételhetőséget, az elfogultságtól való mentességet, a kritikára való nyitottságot, a szigort.
