Az egyik legelterjedtebb a modern világban az a politikai modell, amelyben az emberek a hatalom hordozói az államban. Egy ilyen modell pedig többféleképpen is megvalósítható.
Az emberek hatalma
Ha a politikai rendszerről beszélünk, akkor hola demokrácia a legvilágosabban kifejeződik, vagyis van értelme emlékezni a demokráciára. Ebben valósul meg az állam polgárainak az ország sorsában és felépítésében való részvételének elve.
Figyelem az ilyenek meghatározásáraAz államszerkezet a következő tézisre juthat: a demokrácia olyan politikai rendszer, amelyben az embereket az ország egyetlen legitim hatalmi forrásaként ismerik el. Az állampolgárok kormányzást gyakorolhatnak közvetítők nélkül (közvetlen demokrácia), vagy olyan képviselők megválasztásával, akik az ország lakosságának érdekeit követik (képviseleti demokrácia). Mindenesetre olyan kormányzati szervek alakulnak, amelyek szükségesek az ország erőforrásainak hozzáértő kezeléséhez.
Elvileg a demokrácia fő célja aa polgárok szabadságának biztosítása és az érdekeiken alapuló stratégia megvalósítása. Ebben az esetben van értelme felidézni Abraham Lincoln álláspontját, aki úgy vélte, hogy a demokrácia az emberek nevének, a nép erőinek és az embereknek a kezelése.
Ahol az emberek hatalma először realizálódott
Ez a típusú államrendszer mint demokrácia az ókori Görögországban alakult ki. Ebben az országban fordítottak nagy figyelmet az állampolgárok hatalmának kérdésére, és egy ilyen modell különböző aspektusait vették figyelembe.
De ezt az ötletet részben a görögök valósították meg,mivel a külföldiek és a rabszolgák sem minősíthetők állampolgárnak. Később, a különböző középkori államokban, hasonló választási modellt alkalmaztak, amelyben nem mindenki kapott egyenlő jogokat. Más szavakkal, az emberek hatalma jelen volt, de nem mindenkinek volt megtiszteltetése, hogy az emberek közé sorolták.
E jellemzők ismeretében a kutatók ezt az államrendszert rabszolgatartó demokráciának definiálták.
A modern demokrácia jellemzői
Ami a jelenlegi társadalmat illeti, akkor bennea demokrácia elveit különböző állami hatóságok hajtják végre, amelyek a legalkalmasabb koncepció a piacgazdasággal rendelkező országok (nyugat-európai államok, USA) számára.
Ez a modern demokrácia következő jellemzőinek kialakulásához vezetett:
- az államhatalom három kulcsfontosságú szegmensre oszlik: törvényhozási, végrehajtói és igazságügyi;
- a hatóságokat megválasztják;
- a kisebbség engedelmeskedik a többségnek;
- a kisebbségek jogait védik;
- megvalósult politikai szabadságjogok és jogok.
Közvetlen demokrácia
Ahhoz, hogy megértsük, milyen egy állam, ahol megvalósul az emberek közvetlen hatalma, figyelmet kell fordítaniuk a közvetlen demokrácia modelljére.
A fő különbség egy ilyen államrendszer közötta közvetítők hiánya az emberek akaratának kialakulása és gyakorlati megvalósítása között. A modern társadalomban az állam ilyen elképzelését választásokon keresztül valósítják meg, amelyek során lehetővé vált az emberek akaratának kifejezése azzal kapcsolatban, hogy kik képviselik a polgárok érdekeit a kormányzati szervekben.
Néhány ország a következők alapján működik:jogszabályok, amelyek előírják az emberek közvetlen formáját a törvényalkotási folyamatban. Különféle kezdeményezési döntésekről és népszavazásokról beszélünk.
A népszavazás az emberek hatalmának kifejezését jelenti közvetlen szavazássalkulcsfontosságú kormányzati kérdések. Sőt, ez lehet akár egy kormányhatározat helyesbítéséhez szükséges közvélemény-kutatás, akár a hatalom újraválasztásának vagy egy adott törvény blokkolásának folyamata.
Ami a kezdeményezést illeti, ebben az esetben beszélünka polgárok vagy a törvényhozók hivatalos felkérésére egy ügy mérlegeléséhez szükséges eljárás. Rendszerint annak végrehajtásához a szükséges számú aláírás összegyűjtését használják fel a népszavazás megkezdéséhez.
Ha alternatív formákról beszélünk,amelyen keresztül megnyilvánul a demokrácia, az emberek hatalma és az állampolgárok szabadsága, érdemes megemlíteni a körmeneteket, gyűléseket, tüntetéseket és felhívásokat a kormány képviselőihez, szintjüktől függetlenül. A tömegtájékoztatási eszközöket gyakran használják a demokrácia megvalósításának eszközeként.
Reprezentatív demokrácia
Ezzel a kormányzati formával nincs közvetlen kifejezés az emberek akaratára. Ilyen országokban a közvetítők intézményét használják, és ezt a rendszert delegált demokráciának hívják.
A választási eredmények szerint a politikai vezetők ésa képviselők megkapják az úgynevezett bizalmi mandátumot az emberektől. Ők azok, akik később azok az eszközök, amelyek segítségével az emberek ereje megvalósul. Az ilyen cselekvések döntések és konkrét törvényjavaslatok formájában valósulnak meg, amelyeket a politikai struktúrák is kidolgoznak.
Az ilyen kapcsolatok maguk az emberek és képviselőik között a hatóságok felelősségének és felelősségének koncepcióján alapulnak.
A különböző modellek előnyei és hátrányai
Mint látható, egy demokráciában bár a hatalom az embereké, sokféleképpen megvalósulhat, többek között egy közvetítői réteg kialakításán keresztül is.
Az egyes modellek értékelése érdekében érdemes figyelembe venni azok lehetséges hátrányait és előnyeit. Tehát mi a közvetlen demokrácia hátránya:
- az ilyen típusú demokrácia ellenzői szerint az emberek gyakran érzelmileg kiegyensúlyozatlanok, és nincs elegendő kompetenciájuk a legfontosabb politikai és gazdasági döntések meghozatalához;
- kellően nagy számú résztvevővel elfogadott döntések meghozatala bonyolult;
- a gyors döntéshozatalt a vélemények széles skálája is akadályozza;
- másik érv a nép közvetlen uralma ellen a polgári vélemény manipulálásának lehetősége írástudó és nem teljesen lelkiismeretes vezetők által.
A következő tényezőket említik a közvetlen demokrácia nyilvánvaló előnyeiként:
- ebben a kormányzási formában az emberek hatalmának legmagasabb kifejeződése a civil kezdeményezések és a népszavazások, amelyek segítenek megakadályozni az ország lakosainak akarati torzulását;
- egy ilyen rendszer nagymértékben kitágítja az állampolgárok politikai látókörét.
Ami a képviseleti demokrácia hátrányait illeti, ezek a következők:
- a rangidős képviselők nem tudnak kulcsfontosságú döntéseket hozni;
- a képviselők el vannak választva az őket megválasztó emberektől, ami kellően magas szintű bürokráciában nyilvánul meg;
- az erőteljes nyomáscsoportok előtérbe helyezhetik a fontos döntéshozást;
- Az alulról történő demokratikus ellenőrzés észrevehetően gyengül.
De a képviseleti demokráciának vannak olyan jelentős előnyei is, amelyek mindenképpen figyelmet érdemelnek:
- magas szintű politikai képviselőkképesítéssel helyettesíti az emberek írástudatlan képviselőit, ami növeli az állam fejlődésének legrelevánsabb stratégiájának kialakításának és végrehajtásának valószínűségét;
- lehetővé válik az érdekek egyensúlyának elérése a döntéshozatal során.
A demokratikus állam alkotmányának célja
Az olyan fogalmakról, mint a "hatalom", az "emberek", az "állam" és a "polgárok szabadsága", fontos figyelni az alkotmány létrejöttének okára és fő feladataira.
Ezek a következő célok:
- az emberek beleegyezésének kifejezése és megszilárdítása;
- bizonyos kormányzati formák rögzítése;
- a kormányzati struktúrák hatáskörének szabályozása.
Az alkotmány lehetővé teszi az ember számára, hogy kezdetben megvalósítsa a demokratikus értékeket, és csak ezután vegyen részt azok végrehajtásában.
következtetés
Tanulmányozva a különböző államok történetét, jöheta nyilvánvaló következtetésig: a demokrácia, amelynek kompetens és becsületes formája van egy adott országban, a modern társadalom egyik legoptimálisabb politikai modellje. Ez azt jelenti, hogy az emberek szabadsága megmarad, érdekeiket figyelembe veszik és megvalósítják.
