/ / Várakozási rendszer, fajtái és tudományos indoklása

Várakozási rendszer, fajtái és tudományos indoklása

A várakozási sorrendA CMO egy olyan mechanizmus, amelyben egy speciálisan kialakított eszközrendszer segítségével teljesülnek a rendszerbe belépő különféle követelmények. Ennek a rendszernek a legfontosabb tulajdonsága a működő (szolgáltató) eszközök számszerű paramétere. Ez egytől a végtelenig terjedhet.

Attól függően, hogy lehet-e várni a szervizre, vagy sem, a rendszereket megkülönböztetjük:

- KPSZ, ha egyetlen eszközről (eszközről) sem derült fény, hogy eleget tesz egy adott időpontban kapott kérésnek. Ebben az esetben egy ilyen követelmény elveszik;

- várakozási soros rendszer, amely olyan kérelmek tárolóját tartalmazza, amely képes mindet elfogadni, miközben sorban áll;

- korlátozott tárolókapacitással rendelkező rendszer,ahol ez a korlátozás meghatározza a teljesítendő követelmények sorának méretét. Itt elvesznek azok a követelmények, amelyek nem férnek bele a meghajtóba.

Az összes minőségbiztosítási rendszerben a követelmény kiválasztása és kiszolgálása a kiszolgálás fegyelemén alapszik. Ilyen szolgáltatási modellek lehetnek például:

- FCFS / FIFO - olyan rendszer, amelyben a sorban lévő első követelmény először teljesül;

- LCFS / LIFO - QS, ahol először a sorban lévő utolsó kérést kell kiszolgálni;

- véletlenszerű modell - a követelményeknek véletlenszerű kiválasztáson alapuló kielégítő rendszere.

Általában egy ilyen rendszer felépítése nagyon bonyolult.

Bármely sorbaállási rendszert a következő fogalmakkal és kategóriákkal írják le:

- igény - szolgáltatási igény kialakítása és benyújtása;

- bejövő adatfolyam - a rendszerbe belépő követelmények teljesítésére irányuló összes igény;

- szolgáltatási idő - a fogadott kérés teljes kiszolgálásához szükséges időtartam;

- matematikai modell - matematikai formában és matematikai készülék segítségével kifejezve az adott KPSZ modelljét.

Mivel szerkezetileg összetett jelenség, a rendszerA sorba állítás a tudományos kutatás tárgya a valószínűségi elméletben. A tudományos ismeretek e hatalmas területén belül számos koncepció áll ki, amelyek mindegyike meglehetősen önálló elmélet a sorba állításról. Ezek az elméletek általában a matematikai statisztikák módszertanát használják.

Az egyik legelső alapítójaA modern KPSZ A. Ya. Khinchin, aki igazolta a homogén események patakjának koncepcióját. Aztán a dán távíró, majd később Agner Erlang tudós kifejlesztette saját koncepcióját (a telefonos telefonisták munkájának példájára felhasználva, amely a kapcsolat kielégítésére irányuló kérelmet vár), amelyben már várakozással és váratlanul kiemelte a KPSZ-t.

Modern technológiák építése a tömeg számáraa karbantartást elsősorban modellezési módszerekkel végzik. Vannak olyan rendszerek is, amelyeket analitikusan vizsgálnak, de ez a megközelítés meglehetősen összetett. A minőségbiztosítási rendszer magában foglalja azokat a rendszereket is, amelyeket statisztikai módszerekkel lehet megvizsgálni - statisztikai modellezés és statisztikai elemzés.

Minden ilyen sorbaállítási rendszerAz a priori feltételezi, hogy léteznek bizonyos szabványos utak, amelyek mentén az alanyok elégedettség iránti igényei meghaladnak. Ezek a kérelmek az úgynevezett szolgáltatási csatornákon haladnak keresztül, amelyek célja és jellemzői változatosak. Az alkalmazások többnyire kaotikusan érkeznek időben, sokuk létezik, tehát rendkívül nehéz logikai és okozati összefüggéseket létrehozni közöttük. Ennek alapján a tudományos következtetés az, hogy a KPSZ túlnyomó többségében a véletlenszerűség elvén működik.