A tudományos világkép fogalmát különböző értelmezésekben használják. Ez egy speciális történelmi formának megfelelő tudományos adatokon alapuló tudásforma.
Gyakran használják a világ tudományos képének fogalmáta világ képének és modelljének értelmében, amikor valaki világnézeti helyzetét jellemzi. De gyakrabban a "tudományos világkép" kifejezés azt a tudásrendszert jelöli, amelyet a természettudományokban lefektetett elméleti alapok eredményeként szereznek meg, amelynek kutatási tárgya a természet és a társadalom egyetlen összefüggésben és alapvető fogalmak révén.
A világ tudományos képét három változatban vizsgálják:
- A világegyetem és a társadalom általános tudományos megértése, amely a különböző tudományterületeken található összes tudáson alapul.
- Természetes világkép tudományos szempontbóla társadalomról és a természetről kialakult, a természeti és a társadalmi-humanitárius tudományág fejlődésének eredményeként kialakult tudományos információkat általánosító felfogások.
- A világ fegyelmezett látása, amelyet az "ontológia" kifejezéssel fejeznek ki, és amelyet egy bizonyos tudomány, például a világ fizikai vagy kémiai képének fényében értenek meg.
A világ tudományos képe gyökeresen különbözik a világ képétőltudománytalan, mivel tudományosan megalapozott, bizonyított és ezért nem kétséges elméleten alapul. De ez nem azt jelenti, hogy a világ tudományos képe megegyezik a tudományos elmélettel. Az első az objektum egészét tükrözi, elkülönítve a tudás megszerzésének folyamatától, és az elmélet egyszerre hordozza tartalmát és logikailag megalapozott bizonyítékát.
A világ tudományos képe hármat teljesít, szorosana kutatási folyamat során végzett egymással összefüggő funkciók. Az első a meglévő tudományos ismeretek rendszerezéséből áll, összetett, de érthető és egységes egészet alkotva. A második funkció a jövőbeli tudományos ismeretek stratégiájának meghatározása, amikor az NCM kutatási programként működik. A harmadik feladat, amelynek teljesítésére felkérést kap, a tudományos ismeretek objektivitásának biztosítása és az emberiség kulturális örökségének kincstárába történő beillesztése.
A világ filozófiai és tudományos képe szorosan összefüggközöttük. Mindkettő a környező valóság emberi megismerésének egyik formáját képviseli. A filozófiai képnek azonban megvannak a maga sajátosságai. Először is a lét megalapozása szempontjából mérlegeli. Másodszor, a filozófiát a világ képe érdekli az általános szerkezet és az állam részéről, amelyben található. Ettől függően a filozófia két alapfogalma alakult ki, amelyeket materializmusnak és idealizmusnak neveznek. Ha a materializmus az anyagot ismeri fel a lét alapjaként, akkor az idealizmus az abszolút eszmét helyezi előtérbe.
Minden egymás közötti különbséggel, a filozófiai ésa világ tudományos képe egyetért abban, hogy mind a tudósnak, mind a filozófusnak, bármilyen helyzetet elemezve, választania kell egy materialista vagy idealista helyzet felé. Vagyis kötelezővé válik az álláspont filozófiai megalapozása az egyetemes jelentőségű kérdések mérlegelésekor. Sajnos lehetetlen teljesen kizárni a szubjektív pillanatokat.
A modern tudományos világkép keresiközelebb hozni az ismereteket a valóság valós állapotához, és csak az ismételt gyakorlati ellenőrzés alapján ismeri el az objektív ismeretek megszerzésének problémáját. A tudósok teljesen megértik a világ képének képtelenségét, és a valóság jelenségeinek tanulmányozása során nagy figyelmet fordítanak a közös vonások jellemzőire, az objektív és a szubjektív ötvözésével. Még a világegyetem alapjaival kapcsolatos ilyen alapvető felfedezéseket is, például az atom és az elektronok szerkezetét, a kíváncsi elmék még sok generációja finomítja.
