Ma mindenki nem tesz mást, csak beszél a demokráciáról. Ez még azokra is vonatkozik, akik nem igazán tudják, mi az.
Sok ember számára a demokrácia az elsőa szabadsággal társul: szólásszabadság, gondolatszabadság és természetesen a választás szabadsága. Demokratikus rezsim alatt az emberek részt vesznek a legfelsõbb, egyúttal a helyi hatóságok kialakításában, mindenkinek joga és lehetõsége van felszólalni, valamint pontosan úgy cselekedni, ahogyan helyesnek tartja. Ez a cikk feltárja a választási törvény fogalmát és alapelveit, amelyeken minden korunkban tartott választást meg kell alapozni.
Mi a választójog
Ez nem más, mint a polgárok szubjektív jogahogy részt vegyenek a választások miatt felmerülő alkotmányos és jogi kapcsolatokban. Egyszerűbben fogalmazva: a választójog az a képesség, hogy szavazatot adhat le egy bizonyos jelöltre (aktív választójog), valamint az a jog, hogy egy választáson jelöltnek jelölje magát (ez már passzív választási jog).
A választások a fő eszközök közé tartoznakdemokrácia. Ma a központi és a helyi képviseleti kormányzati szervekbe választásokat rendeznek a polgárok részvételével szinte az egész világon. Természetesen a választásokat nem mindig úgy rendezték, mint most: volt, amikor a szegények, a nők és a kis nemzetek képviselői nem tudtak szavazni. Maga a választás megváltozott, és velük együtt megváltoztak a választási törvény alapelvei is. Érdemes megjegyezni, hogy az itt ismertetett elvek többsége a múlt században jelent meg, mivel ekkor kezdődött a társadalom demokratizálása.
Ma hazánk állampolgárai, ha akarják:
- vegyenek részt a jelöltek kinevezésében;
- részt venni a választási kampányban;
- legyenek választási megfigyelők;
- végezzen bármilyen más választással kapcsolatos tevékenységet, ha az nem ellentétes az Alkotmánnyal, valamint hazánk törvényeivel.
A fentiekben már elmondták, hogy a választási elveka jogok folyamatosan változtak és javultak. Ma minden úgy van elrendezve, hogy mindenki szavazatát figyelembe vegyék a választásokon, függetlenül attól, hogy milyen nemű, milyen vezető tevékenységet folytat, és milyen anyagi helyzetből is.
A választási törvény alapelvei
Az egyetemesség elve.A választójog elveire azért van szükség, hogy mindenkinek joga legyen szólni. A demokratikus országokban egyszerűen elfogadhatatlan, hogy a kisebbség döntéseket hozzon a többség érdekében. Azok, akiket a nép a választásokon jóváhagy, a képviselőik, helyettük járnak el, ami azt jelenti, hogy kivétel nélkül mindenkinek részt kell vennie a választásokon. Természetesen a kiskorúak, az elmebetegek és az állampolgárok más kategóriái nem vehetnek részt a választásokon, de ez nem sérti az egyetemes választások elvét.
A választójog legfontosabb elveimagában foglalja az egyenlőség elvét. Ez az elv azt jelenti, hogy minden választópolgárnak csak egy szavazata van. És minden állampolgár szavazata megegyezik egymással, függetlenül attól, hogy milyen társadalmi helyzetben van, milyen nemzetiséghez tartozik, és így tovább.
A közvetlen választások elve. Ez az elv azon a tényen alapul, hogy mindenki önmagát szavazza meg, közvetítők nélkül.
A titkos szavazás elve.A demokratikus országokban a szavazás titokban zajlik. A választópolgár nem köteles jelenteni senkit, akiért ugyanúgy adta le a szavazatát, mint senkinek nincs joga megpróbálni tőle megtudni ezeket az információkat, vagy valamilyen fenyegetéssel befolyásolni a választását.
Természetesen vannak más választójogi elvek is, de ezek közül a fentiek felsoroltak a legalapvetőbbek.
