Az Orosz Föderáció alkotmányos rendszere egy bizonyos rend, amelyben az ember és az állampolgárok szabadságait és jogait tiszteletben tartják. Ebben az esetben a kormány az alaptörvény szerint jár el.
A megállapítás rendjeaz Orosz Föderáció alkotmányos rendszere a hatalom kialakulásának alapelveinek meghatározásával kezdődik a civil társadalom és az egyén vonatkozásában. Ezeket az elveket az Alaptörvény első fejezete tartalmazza.
Az Orosz Föderáció alkotmányos rendszere biztosítja az alárendeltségetkormányhatalom. Egy ilyen felépítésű demokratikus országban a társadalom különleges helyet foglal el. Oroszország politikai rendszere előírja, hogy a civil társadalom kormányzati ellenőrzés alatt álló rendszerként és önszabályozó struktúraként is működik. Ugyanakkor a kormányhatalom irányító rendszernek tekinthető, amely egyúttal függ egy önszabályozó társadalomtól és annak szükségleteitől.
Az Orosz Föderáció alkotmánya az alaptörvény, amelynek alapjakizárólag humanisztikus eszméket alkotott. Az ember és az állampolgárok szabadságainak és jogainak sérthetetlenségéből fakadnak. Az Orosz Föderáció alkotmányos rendszere nem helyezi az állampolgárt a kormány igája alá. A kormányt a nép hivatalos képviselőjének tekintik, aki kompetens kizárólag azokban a kérdésekben dönteni, amelyeket az Alaptörvény határoz meg.
Annak a ténynek köszönhetően, hogy az ilyen típusú államaz eszköz a társadalmi kapcsolatok sajátos rendszerét vonja maga után, nem egyes jogi normák, sőt bizonyos jogi diszciplínák sem, hanem Oroszország jogalkotásának és jogának minden ága részt vesz annak megszilárdításában.
Az Orosz Föderáció alkotmányos rendszerének alapjai azaz ország fő alapjai, valamint azok az elvek, amelyek célja az Orosz Föderáció alkotmányos állam jellegének biztosítása. Így az Alaptörvényben foglalt rendelkezések szerint Oroszország demokratikus szövetségi jogállam. Az ország demokráciája elsősorban a demokrácia biztosításában, a helyi önkormányzatok biztosításában, valamint a hatalom igazságszolgáltatási, végrehajtó és törvényhozói ágakra osztásában mutatkozik meg.
Az ország alkotmánya ezt mondjaaz egyetlen hatalomforrás és a szuverenitás hordozója a multinacionális nép. Ez azt jelzi, hogy az országot demokratikusnak nyilvánítják. Ugyanakkor az Alaptörvény rendelkezései szerint jogi hatalom is.
A jogállam abban különbözikönállóan korlátozódik a benne hatályos jogi normákra. Minden tisztviselő, hatóság, polgár, állami egyesület köteles betartani ezeket a normákat. E tekintetben a jogállamiság elvét tekintik a jogállamiság alapjának.
Az Alaptörvény rendelkezései szerintgarantált szabadságjogok és jogok egyenlősége, nemtől, hivatalos és vagyoni státusztól, a valláshoz való hozzáállástól, fajtól, lakóhelytől, állami formációkban való tagságtól és egyéb körülményektől függetlenül. Ugyanakkor tilos bármilyen formában korlátozni az állampolgárok jogait társadalmi, faji, vallási, nyelvi vagy nemzeti identitás alapján.
Ugyanakkor a jogállamiság lényege nem azcsak az egyén jogainak és szabadságainak védelmére szorítkozik. A törvényes hatalom elve a hatalmi tevékenységek biztosítását és korlátozását egyaránt előírja. Így garantálják az egyén szabadságait és jogait, valamint törvényes, tisztességes védelmét mind a hatóságokkal, mind más emberekkel való kapcsolatokban. A jogállamiság ennek eredményeként a szubjektív állampolgári jogok és a kormányzati tevékenység objektív rendjének kombinációjaként jelenik meg.
