A büntetőjog jogilag függetlenjogi intézmény, amely a jogrendszer része. A büntetőjog tárgyában különbözik a többi ágtól, vagyis a közönségkapcsolatok területén, amelyek az Orosz Föderáció szabályozási jogi aktusaiban meghatározott normákat szabályozzák. A közelmúltban a jogtudományban egyre gyakrabban lehet hallani a jog területén kutatók véleményét, akik azt állítják, hogy a büntetőjognak nincs a jogi szabályozás velejárója, mivel a kapcsolatok területét ágazati jogi normák szabályozzák, például közigazgatási, állami vagy polgári jogi normák. Ami az Orosz Föderáció megfontolt jogágát és a büntetőjog alapelveit illeti, a fenti szakértők csak védelmi funkciót ruháznak fel arra vonatkozóan, hogy a büntetőjog más ágak biztosításának módjaként működik.
Betartva a klasszikus megértésta jogágat önálló egységként tekintik, meg kell jegyezni, hogy az ág rendelkezik az Orosz Föderáció büntetőjogi elveivel. Tehát a büntetőjogi alapelvek az általános besorolásban tartalmazzák azokat az alapelveket, amelyekre valójában mindazok a normatív normák épülnek, amelyek a társadalmi kapcsolatok meghatározott területét irányítják. A büntetőjog funkcióinak és alapelveinek sajátos tartalmuk van, amely egy nagyon kétértelmű értelemben vett osztályozással rendelkezik.
Az Orosz Föderáció büntetőjogi elvei fel vannak osztvaáltalános, amelyek az egész jogrendszerben és ennek következtében a figyelembe vett jogágban és az ipari célú büntetőjogi alapelvekben rejlenek. A sajátos büntetőjogi alapelvek feltárják ennek a jogágnak a jogi szabályozás sajátosságait. Ismételten, a jogi szabályozás tárgyával analógia útján vélemény nyilvánul meg abban a tényben, hogy nincs szükség kiemelni az ágazati elveket, mivel az általános elvek ágazati elveken keresztül működnek. Az ágazati elvek tehát nem láthatók az általánosak prizmáján keresztül. Mindazonáltal a büntetőjog alapelveit törvényileg formalizálják az Orosz Föderáció Büntető Törvénykönyve. Ide tartozik a törvényesség elve, a társadalom minden egyének törvény előtti egyenlőségének meghatározása, az állampolgár bűnössége, a humanizmus és az igazságosság elve. Ezen alapelvek jelentését a Btk is meglehetősen világos módon fogalmazza meg. A büntetőjog fő funkciói, amelyek elvein az egész ipar felépül, megelőző és védelmi feladatokat tartalmaz. A büntetőjogszabályok egészének meghatározott célja van, amelyet a törvény egyértelműen meghatároz - ez az egyén jogainak és szabadságainak védelme a társadalomban, valamint az állampolgár magántulajdonának védelme és a közrend védelme. Ezenkívül hazánk alkotmányos rendszerének, a környezetnek és azoknak a fontos társadalmi intézményeknek a védelme, amelyek nélkül az állam egyszerűen nem létezhet állami hatósági és közigazgatási rendszerként. Ezeket a funkcionális feladatokat és a büntetőjog alapelveit közvetlenül rögzítik a törvények, de e problémák megoldásának eszközei a büntetőjog területén felmerülő felelősségi alapok és elvek meghatározása, ezen felül a bűncselekmények körének meghatározása. Ezenkívül a kért feladatok megoldásának eszközeihez hozzá kell adni a büntetés és más büntetőjogi jellegű büntetések típusainak megállapítását. Ami a figyelembe vett jogág megelőző feladatát illeti, azt egy olyan polgár tudatára gyakorolt pszichológiai befolyásolással oldják meg, aki nem sérti más személyek jogait és törvénytisztelő. Ezenkívül hatással van azoknak az egyéneknek a tudatára is a társadalomban, akik megengedik a különféle eltérõ magatartást.
