Filozófia szempontjából kognitíva tevékenység a legfontosabb ideológiai probléma. A világ megismerhetőségének kérdéséhez való hozzáállás meghatározza az ember társadalmi és környező térbeli orientációját, tevékenységét. A tudás határozza meg az ember működését a világban, a tudás pedig a legmagasabb szintű információ a világról, amelyet az ember tudata segítségével kaphat. A kognitív tevékenység (PD), amely az érzékszervi észlelés, a gyakorlati tevékenység és a gondolkodás egysége, lehetővé teszi a Tudás megszerzését.
A PD-t folyamatosan végezzük:kommunikációnkban, munkánkban, kísérleteinkben, művészi és esztétikai tevékenységeink során különböző problémák megoldása. Az ilyen ismeretek minden élő szervezetre jellemzőek. A kognitív, az oktatási és a kognitív tevékenység az ember sajátja. Az oktatási PD folyamatában a megismerés világos célokat, formákat, feladatokat szerez.
Különböző típusú PD létezik. A modern tudomány kiemeli:
- mindennapi és praktikus;
- tudományos;
- mitikus és vallási;
- Művészet;
- filozófiai.
Mindennapi gyakorlati kognitív tevékenységaktív és passzív módban halad, spontán, folyamatosan történik. Asszimiláljuk mások tapasztalatait, új dolgokat tanulunk, a tapintás, az illat és más érzékek segítségével megismerjük a világot. A környezet, a mindennapi élet, a legegyszerűbb tudás - ez a mindennapi tudás tartalma. A gyakorlati valamivel bonyolultabb: ezek a hiedelmeink, eszményeink, népi jeleink, információk a világban létező kapcsolatokról. Tudjuk, hogy ha forró vízbe szúrja a kezét, az megég. A mindennapi gyakorlati kognitív tevékenység összefoglalja a személyes, társadalmi-kulturális tapasztalatokat, a népi bölcsességet. A mindennapi gyakorlati úton megtanuljuk a nyelvet, megismerjük a spirituális értékeket, követjük az általánosan elfogadott szokásokat.
Tudományos kognitív tevékenység (tevékenység)tapasztalatból, a környező világ gyakorlati vagy spontán-empirikus ismereteiből is fakad. De a spontán tudással ellentétben a tudomány nem várja meg, amíg a tapasztalatok révén megszerzett tudás megjelenik. Továbblép. A jelenségek, eszközök, folyamatok elméleti modelljeinek építése ideális absztrakt tárgyak felhasználásával. A tudományos feltételezéseket kísérletekkel igazolják. Csak a kísérlet eredményeinek és a logikai érvelés összehasonlítása után lehet megítélni, hogy a modell hogyan felel meg a valóságnak.
A tudományos kognitív tevékenység másösszpontosítson minden új jelenség és folyamat, az objektivitás, az integritás tanulmányozására. Ez objektíven igaz és logikailag összekapcsolt nézetek, ítéletek, elméletek, rendelkezések, törvények egysége.
Mitikus és vallási ismeretek (néhány tudóstekintsük őket a kognitív tevékenység külön típusainak), nem pedig a megismerés tiszta formájában, hanem dogmák segítségével való gondolkodás, a természetfeletti, az Istenbe vetett hit. Ezért a vallási kognitív tevékenység Isten megértése. A vallásos hívők úgy vélik, hogy a világ két ellentétes erő színtere. A különböző vallásokban másképp nevezik őket, de ugyanaz a lényegük: Jó és Gonosz. A természetfölötti segítséget, védelmet nyújthat, és büntethet a bűnökért.
A mitológiai és vallási ismeretek olyan képet alkottak a világról, amely nem hasonlít másokra, ami élénk nyomot hagyott nemcsak a hívők világképében, hanem az egész kultúrában is.
A mitológiai PD a legalacsonyabb fejlettségi fokú társadalmakra jellemző.
A valóság filozófiai megismerése az a vágy, hogy holisztikusan megértsük a világot, megtalálja és megvalósítsa annak alapvető alapjait, meghatározza az ember helyét a világban.
A művészi PD a valóság figuratív megértése.
A kognitív tevékenység minden típusa összekapcsolódik, és a mindennapi és gyakorlati ismeretekből származik.
