Ez a tudományos fegyelem nem lehet egyértelműminősíteni, mert kutatásának tárgya kétértelmű. Éppen ezért a modern értelmezésben a kulturális antropológiát mind tág, mind szűk értelemben tekintik.
Tág értelemben ez a tudományos fegyelemfeltárja a különféle népek és fajok létfontosságú tevékenységét, az ezekre a népekre jellemző kultúrtípusoktól függően. Ebben az értelemben nem szabad összetéveszteni a fizikai antropológiával, amely elsősorban a társadalmak általánosított pszichofizikai tulajdonságait használja a tudomány tárgyaként. A kulturális antropológia, amely az emberi élet különböző megnyilvánulásait vizsgálja az emberi faj természetéből fakadó közvetítésük szempontjából, ebben különbözik a filozófiai antropológiától.
Szűk értelemben ez a tudományos tudományágösszehasonlítható a szociális antropológiával, mivel a kutatás tárgyi iránya közel azonos. Mindkettő elsősorban a különböző népek és társadalmi közösségek életében jelen lévő különféle társadalmi intézményeket tanulmányozza.
Ennek a tézisnek a megerősítéseként lehetszolgálják, hogy a társadalmi és kulturális antropológiának hasonló módszertani apparátusai legyenek. Olyan kutatási módszereket alkalmaznak, amelyeket mellettük más társadalomtudományok is széles körben alkalmaznak - néprajz, történelem, szociológia, etnopszichológia, statisztika és mások.
Maga a kulturális antropológia a következő kognitív feladatokkal foglalkozik:
- a különböző népek szokásainak, hagyományainak, nyelvének, gondolkodási és viselkedési mintáinak leírása;
- a kulturális terek és az őket lakó népek közötti kölcsönhatások kialakulásának tendenciáinak tanulmányozása;
- a modern kulturális sokszínűségben élő népek és közösségek azonosítási kritériumainak tanulmányozásával kapcsolatos kérdések mérlegelése;
- a különböző népek kulturális intézményeinek genezisének és összehasonlításának tanulmányozása a tér-idő dimenzióban;
- népük vagy közösségük kultúrájának és a kulturális sokszínűségben elfoglalt helyének mélyebb megértése;
- az emberek kulturális jelenségeinek a lakosság egyéni világképének kialakulására gyakorolt hatásának jellegének, módszereinek és megnyilvánulásainak tanulmányozása;
- a kulturális és etnikai jelenségek természetének vizsgálata annak minden ellentmondásos megnyilvánulásában.
Hangsúlyozni kell, hogy a nyugati tudományoshagyomány, a "kulturális antropológia" kifejezést még szűkebben, egy önálló tanítás szintjén értelmezik, amelyre a "kulturalizmus", a "történelmi iskola" definíciói hivatkoznak, amelyek szerzőit és fejlesztőit Fr. Boas, E. Sapir, A. Kroeber, R. Benedict, M. Herskovitz. Ezt a tant a különböző népek kulturális jelenségeinek leírása és összehasonlítása jellemzi teljes egészében az összehasonlítás céljából. Módszertanilag ezt úgy oldják meg, hogy releváns tudományos információkat gyűjtenek egy adott nép (közösség) életéről, annak osztályozásáról, csoportosítanak néhány vezető tulajdonságot és kiemelik a domináns tényezőket. E tudományos megközelítés eredményeként a kultúra mintha vitathatatlan alapot jelentene bármely ember vagy társadalom túlélésének biztosításához.
Tudományos jelenségként ezt a tudományágat a következők jellemzik:
- az evolúció éles tagadása és különösen a népek kulturális fejlődésének típusa;
- hangsúlyos kulturális relativizmus - a kulturális jelenségek kiértékelésének vágya e kultúra értékei és kritériumai alapján;
- különös figyelmet kell fordítani az "ember - kultúra" interakció problémájára, ahol a környező társadalom szerepe egyáltalán nem elfogadott;
- az összes kulturális jelenség redukálhatósága egy bizonyos integritásra, amely lehetővé teszi egy nép kulturális genotípusának azonosítását és összehasonlítását másokkal különösebb nehézségek nélkül.
Így ez a tudományos fegyelemolyan komplex szubsztrátum, ahol a komplexitást a kutatás tárgyának kiválasztására vonatkozó megközelítések sokasága, valamint az ismeretek megszerzésére alkalmazott alkalmazott módszerek sokfélesége határozza meg. Kiderült, hogy a kulturális antropológia sokféle kérdést tár fel.
