Bármely jogi norma egyetlenaz egész, amely több szorosan összekapcsolt rész kombinációjának eredményeként alakul ki. A jogállamiság felépítése általában három fő részből áll, amelyeket a jogtudományban általában hipotézisnek, diszpozíciónak és szankciónak határoznak meg.
Ezen kívül háromáltalánosan elfogadott szint, biztosítva annak integritását bizonyos társadalmi kapcsolatok eredményeként, amelyek jogi struktúra kialakulásához vezettek. Ez jogi, szociológiai és logikai szint.
A hipotézis alapján a jogállamiság felépítése érthetőa norma fő része, amely leírja az élet vagy tevékenység bizonyos körülményeit, amelyekben konkrét jogviszonyok merülnek fel, és amelyek e norma végrehajtásához vezetnek. A hipotézis a jogállamiság fő kérdéseit tartalmazza, mint például: a szabály helye, ideje, tárgya és tárgya, valamint a közöttük fennálló kapcsolat típusa, amely a felek közötti bizonyos jogviszonyok megjelenéséhez vezet. A hipotézis ezeket a jogviszonyokat szabályozza, meghatározza azok keretét és megfogalmazza azok lényegét.
Ugyanakkor többféle hipotézist lehet megkülönböztetni,amelynek szétválasztása attól függ, hogy hány feltételt ír le a jogállamiság végrehajtására. Ennek alapján megkülönböztetjük az egyszerű (egy feltétel leírásával) és a komplex (két vagy több feltétel leírásával) hipotéziseket. Ezen túlmenően, a jogtudományban a jogtudományban a casuistic és az elvont hipotéziseket megkülönböztetik azoktól a kapcsolatoktól függően, amelyek egy adott jogi norma hipotézisét összekapcsolják az élet körülményeivel. Az első a hipotézis végrehajtásának egyes eseteit tartalmazza, amelyekre csak bizonyos életkörülmények között kerülhet sor. A hipotézis második típusa, elvont, azt jelenti, hogy leírjuk azokat a feltételeket, amelyekben a jogi normák működhetnek.
A diszpozíció fogalma alatt a jogállamiság felépítésemaguknak a kapcsolatoknak a leírását írja le, amelyek bármely jogi ág alanyai között kialakulnak. Leírja a jogi személyek közötti kapcsolatokat irányító azonnali magatartási szabályt. A jogállamiság gyakran az adott alany törvényes viselkedésének tükröződése és teljes leírása, teljes mértékben az ország jogszabályaival összhangban.
Az a szankció, amelyet minden normaszerkezet tartalmaza jogokat, leírja azokat vagy egyéb következményeket, amelyek kezdete a rendelkezés (szándékos vagy nem szándékos) megsértését vonja maga után. Leírhatja a vagyoni, erkölcsi, pszichológiai, fizikai és minden egyéb káros következményt, amelyek a jogállamisággal ellentétes jogellenes cselekedet elkerülhetetlen következményei.
Mindezek a részek a jogi tükröződéseit tükrözikA jogi normák szintje és gyakorlati jelentősége van azok végrehajtása szempontjából. A jogi szint mellett van egy logikai is, amelynek is vannak saját jellemzői.
A jogállamiság logikai felépítése magában foglaljaez a norma rekonstruálható. A jogi normák logikai szintje miatt minden jogalkotási aktus közötti kapcsolat nyilvánosságra kerül, amelynek eredményeként lehetővé válik a norma érthetetlen vagy hiányzó elemeinek feltárása egy adott törvénykészlet más cikkeiben, vagy egy adott normahoz közvetlenül kapcsolódó jogi aktusokban. Más szavakkal, az egyes jogszabályok logikai része lehetővé teszi számunkra, hogy az államban létező törvények és rendeletek egységéről és összekapcsolhatóságáról beszéljünk.
Így a jogállamiság felépítése bármely jogi norma egyes elemeinek kombinációja, amely biztosítja annak relevanciáját és jelentőssé teszi a jogviszonyok rendszerében.
