Maguk a jogviszonyok, azok fogalma és felépítése mind szűk, mind tágan értelmezhetők. Más szavakkal, a jogi normák vonatkozásában kétféle interakció létezik.
Tág értelemben a jogviszonyok szerkezetea társadalmi interakció speciális formája, amelyet objektíven alakítanak ki a törvény előtt. Ugyanakkor a résztvevők kölcsönös kötelezettségekkel és jogokkal vannak felruházva, és megvalósítják őket, igényeik és érdekeik kielégítésével az állam által engedélyezett különös eljárás keretében.
Szűk értelemben a civilA jogviszony a társadalmi interakció egyfajta típusa, amelyet egy jogi norma szabályoz. Ugyanakkor a résztvevők kölcsönös kötelezettségekkel és jogokkal vannak felruházva, és megvalósítják őket érdekeik és igényeik kielégítésére egy speciális sorrendben, amelyet az állam véd és garantál az állami szervek személyében. A jogtulajdonosokat jogosult személyeknek, a kötelezettséget viselő személyeket köteleseknek nevezzük.
Az ebből eredő jogviszonyok szerkezeteA jogi normák többféle interakciót foglalnak magukban. Az iparági hovatartozás alapján megkülönböztetjük az állami jogi vagy alkotmányos, a büntetőeljárást, a büntetőjogi és egyéb kapcsolatokat. Ha az interakciókat egy adott iparághoz tartozik, akkor a legnagyobb hangsúlyt kap az eljárási és anyagi viszonyokra történő felosztás.
A jogviszonyok struktúrája magában foglalja a védő és a szabályozási kölcsönhatásokat.
A védő kapcsolatok a társadalom és az állam reakciójaként alakulnak ki a jogi személyek jogellenes tevékenységeire.
A szabályozási viszonyok létrejönnekolyan szabályozási normák kidolgozása eredményeként, amelyek a kapcsolatokban különleges rendot hoznak létre. Ezeket a viszonyokat viszonylag relatív és abszolút arányokra osztják.
Ez a megosztás a tantárgyak individualizálásának elvén alapul. Tehát egy relatív kapcsolatban mindkét felet pontosan meghatározzák (vevő és eladó, vállalkozó és vevő, és így tovább).
Az abszolút jogviszonyok csak az egyik oldal - a szubjektív jogok viselője - meghatározásában különböznek egymástól. Más személyek („mindenki”, „mindenki”) kötelezett személyekként járnak el.
A jogviszonyok struktúráját az általános és a specifikus kölcsönhatások megléte is jellemzi.
Az általános kapcsolatok az alábbiak alapján alakulnak ki:alkotmányos normák, amelyek meghatározzák az egyén kötelezettségeit, szabadságait és jogait, valamint a közigazgatási-jogi és büntető-jogi korlátozásokat és tilalmakat.
Az általános kapcsolatok három kategóriába sorolhatók.
- Törvény által szabályozott kapcsolat (jogviszony).
- A jogi formájú kapcsolatok (nem szabályozottak).
- Az interakciók részben szabályozottak.
Bármely jogi kapcsolat fennállkapcsolat. Ugyanakkor nem minden kapcsolat lehet jogi kapcsolat. Így nem minden interakciót szabályozott törvény. A jogi ág korlátai a körülményektől függően bővülhetnek vagy összehúzódhatnak, de általában az állam és a társadalom fejlődésének objektív szükségleteit tükrözik.
Bármely jogviszony magában foglalja:
- alanyok;
- szubjektív törvény;
- egy tárgy;
- jogi kötelezettség.
A modern társadalomban egy vertikális ésa horizontális jogviszony folyamatosan működik. Sok esetben a polgárok nem veszik észre, hogy részt vesznek ezekben az interakciókban - az őket érintő folyamat annyira természetes.
A jogkapcsolatok a közélet fõ területe. Olyan körülmények között, amikor a törvények hatályban vannak, a jogviszonyok folyamatosan alakulnak, változnak vagy megszűnnek.
