Mindenki, aki elolvasta Aesop meséket, I.A.Krylov, majd azonnal felvette egy kötet Leo Tolstoyt, valószínűleg azt kérdezte tőle: mi a szokatlan Tolstoi meséknél? Ez a kérdés, amelyet a cikk megpróbál megválaszolni.
A mesék összpontosítása egy adott korú közönségre
Mindenekelőtt meg kell válaszolni azt a kérdést, hogy miért fordította és komponálta Lev Nikolajevics meséket.
Nem valószínű, hogy az olvasók azt fogják hinni, hogy I.A.Krylovnak, Észopnak vagy La Fontaine-nek volt valami különleges feladata. Meséket komponáltak, mert meg tudták csinálni, és mások is tetszett nekik. De LN Tolstoi nem ilyen, a meséket szándékosan állította össze, vagy inkább határozott feladata volt: „jót és fényt” vetni a gyermekek lelkébe. Az egyik válasz a kérdésre, hogy mi a szokatlanság Tolstoi mesékkel, így hangzik: sajátosak, mert egy konkrét célt követtek el - hogy megtanítsák a gyermeket a helyes cselekedetekre. És a mesék különlegesek, mivel egy adott korosztályra - a gyermekekre - koncentrálnak.
"Tanár" pillanat az orosz klasszikus mesékében
Tolstoi problémájának teljes megértéséhez ezt kell tenniehasonlítsa össze meséit és az ókori görög - Ezász meséket. A görögök számára az összes meséket „nem a növekedés érdekében” táplálják az erkölcsök, vagyis az Ezász munkáiban a népi bölcsesség képességgel van rögzítve. Például a "Sas, Jackdaw és Pásztor" fabula azt mondja, hogy nem tudsz versenyezni azokkal, akik a természetben felülmúlnak. A híres mese, "A róka és a szőlő" gúnyolódik az emberek hajlandóságaikra. És nagyon sok ilyen példa létezik.
Mi olyan szokatlan Tolstoy mesékében?Az a tény, hogy erkölcsi "növekedésük" van. Például a „Kutya és annak árnyéka” fabula azt tanítja a gyermekeknek (vagy felnőtteknek), hogy csak magukkal kell versenyezniük, és nem kell másokra nézniük, még akkor is, ha a szomszédnak „kövér húsdarabja” van, mint a tiéd. A „Hazug” fabula egy fiú történetét mondja, aki ok nélkül kiáltott: „Farkasok! Farkasok! ”, És amikor a ragadozók jöttek, és az egész állományt megették, senki sem segített a pásztorfiúnak, mert többször csalta. A "Két elvtárs" mesebeli tanítja a gyerekeket, hogy segítsenek egymásnak, és hogy ne hagyja el az embert nehéz időkben.
Más szavakkal, Tolstoi meséit könnyedén megáldjákfelismerhető erkölcsi tartalom, ráadásul rendkívül közel állnak gyermekeinkhez, mert amikor Lev Nikolaevich fordította Észop meséket vagy komponálta a sajátját, megpróbálta azokat érthetővé tenni egy orosz ember számára.
A mesék erkölcsi tartalma
Az erkölcsi gyermekeket sokféleképpen lehet tanítani.Lehet félretenni minden nap, például 2 órát, és bölcsességet tanítani, de fennáll annak a lehetősége, hogy a gyermek hamarosan elmenekül otthonról az ilyen szisztematikus előadások után, és utálja a szüleit. Vagy elolvashatja a gyermekeknek szóló meséket, és vele együtt megtudhatja azok morális jelentését, ezáltal ellenőrizve, hogy a fiú (vagy lánya) mennyire ismeri a társadalom viselkedésének legegyszerűbb szabályait. A fabulák "erkölcs befecskendezése kellemes utóízzel", és többek között megtanítják a gyermeket olvasásra.
Tolstoy L. N. munkáit a gyermekek az általános iskolákban tanulmányozzák. Ezért arra a kérdésre, hogy milyen a Tolstoi mesék szokatlansága, a 4. osztály (tanulói) már önállóan képes válaszolni.
Leo Tolstoy mesék filozófiai tartalma
De még volt egy újabb réteg Tolstoy mesékét, amelyképtelen felismerni és látni a gyermeket, nevezetesen: L. N. Tolstoy mesék filozófiai tartalma. Természetesen ritkák azok a mesék, amelyekben a filozófiai tartalmat nem feltalálták, hanem valójában beágyazták bennük. Például az itt már idézett „Kutya és árnyéka” mesék nemcsak a mindennapi, pszichológiai, hanem a mély filozófiai jelentést is tartalmazza: az embernek csak önmagára kell dolgoznia. Elméjét nem szabad összetéveszteni a haraggal vagy az irigységgel. A küszöb mögött mind a hét halálos bűnt el kell hagynia, és a legtöbb gondnak ott kell maradnia.
Mi szokatlan Tolstoy meséknél, ha tartalmaznakAz allegória szükséges komponensként van jelen? Csak népszerű vagy hétköznapi minőség? Természetesen nem. Tolstoi mesék allegóriája nemcsak a népszerû és mindennapi bölcsességhez vezet, hanem a világvallások igazságaihoz is.
