Az iszlám világ sok vallásosáramlatok. Minden csoportnak megvan a maga véleménye a hit helyességéről. Emiatt a muszlimok, akik vallásuk lényegét különböző megértésben részesítik, konfliktusba kerülnek. Néha nagy erőt kapnak, és vérontással végződnek.
Belső nézeteltérések a különböző közöttmég több képviselője van a muszlim világnak, mint más vallású emberekkel. Az iszlám nézetkülönbségeinek megértéséhez meg kell vizsgálni, hogy kik a szalafik, szunniták, vahabiták, síiták és alaviták. A hit megértésének jellemző vonásai a testvérgyilkosok okává válnak, amelyek visszhangoznak a világ közösségében.
A konfliktus története
Ahhoz, hogy megértsük, kik a szalafik, síiták, szunniták, alaviták, vahabiták és a muszlim ideológia egyéb képviselői, bele kell mélyedni konfliktusuk kezdetébe.
Kr. E. 632-ben e. Mohamed próféta meghalt.Hívei elkezdték eldönteni, ki lesz a vezetőjük utódja. Kezdetben Salafis, Alawis és más területek még nem léteztek. Először a szunniták és a síiták jöttek. Az első a próféta utódjának tekintette a kalifátusban megválasztott személyt. És ilyen emberek voltak a többségben. Azokban a napokban sokkal kisebb számban voltak más nézetek képviselői. A síiták kezdték választani Muhammad utódját rokonai közül. Az imám számukra a próféta unokatestvére volt, Ali. Azokban a napokban e nézetek híveit Shiit Alinak hívták.
A konfliktus 680-ban fokozódott, amikor az imám fiaAli, akinek Husszein volt a neve, a szunniták megölték. Ez oda vezetett, hogy az ilyen nézeteltérések még ma is érintik a társadalmat, a jogszabályok rendszerét, a családokat stb. A kormányzó elit zaklatja az ellentétes nézetek képviselőit. Ezért az iszlám világ a mai napig nyugtalan.
A nézetek modern megosztása
A világ második legnagyobb vallásaként az iszlámidővel számos szektát, irányzatot és véleményt adott a vallás lényegéről. A szalafik és a szunniták, amelyek közötti különbséget az alábbiakban tárgyaljuk, különböző időpontokban merültek fel. A szunniták eredetileg alapvető mozgalom voltak, és a szalafik jóval később jelentek meg. Ez utóbbiakat most szélsőségesebb mozgalomnak tartják. Sok vallástudós azzal érvel, hogy a szalafikat és a vahabitákat csak egy szakaszon lehet muszlimnak nevezni. Az ilyen vallási közösségek megjelenése éppen a szektás iszlámból származik.
A modern politikai helyzet valóságábana muszlim szélsőséges szervezetek okozzák véres konfliktusokat Keleten. Jelentős anyagi forrásokkal rendelkeznek, és forradalmakat hajthatnak végre, megalapozva dominanciájukat az iszlám országokban.
A szunniták és a szalafik között meglehetősen nagy a különbségnagy, de első pillantásra. Elveik mélyebb tanulmányozása teljesen más képet tár fel. Ennek megértéséhez figyelembe kell venni az egyes irányok jellemző vonásait.
A szunniták és hitük
Az iszlámban a legtöbb (az összes muszlim kb. 90% -a) a szunnita csoport. Követik a próféta útját, és elismerik nagy küldetését.
A Korán után a második alapkönyva vallás ezen iránya a Szunna. Eleinte tartalmát szóban továbbították, majd hadísz formájában formalizálták. Ennek az iránynak a hívei nagyon érzékenyek hitük e két forrására. Ha a Koránban és a Szunnában semmilyen kérdésre nincs válasz, az emberek saját érvelésük alapján hozhatnak döntést.
A szunniták különböznek a síitáktól, a szalafitáktól és másoktóláramlatok megközelítése a hadísz értelmezéséhez. Néhány országban a próféta példáján alapuló előírásokat betartva értették meg az igazság lényegét. Történt, hogy még a férfiak szakálla hosszának, a ruházat részleteinek is pontosan meg kellett egyeznie a Szunna utasításainak. Ez a fő különbségük.
Szunniták, síiták, szalafik és más területekmásképp tekintenek az Allah-val való kapcsolatra. A legtöbb muzulmán hajlamos azt hinni, hogy nincs szükségük közvetítőre Isten szavának felfogásához, ezért a hatalmat választott eszközökkel ruházzák át.
A síiták és ideológiájuk
A szunnitákkal ellentétben a síiták ezt hiszikaz isteni hatalom átkerül a próféta örököseire. Ezért felismerik annak receptjeinek értelmezési lehetőségét. Ezt csak azok tehetik meg, akiknek erre külön joguk van.
A síiták száma a világon alacsonyabb, mint a szunnitákéirány. Az iszlám szalafik alapvetően ellentétesek a hit forrásainak értelmezésével kapcsolatos nézeteikben, összehasonlítva a síitákkal. Utóbbi elismerte a próféta örököseinek - akik csoportjuk vezetői - jogát, hogy közvetítsenek Allah és az emberek között. Imámoknak hívják őket.
Szalafik és szunniták úgy vélik, hogy a síiták megengedtékengedély nélküli újítások a Szunna megértésében. Ezért nézeteik annyira ellentétesek. A vallás síita megértésén alapuló hatalmas számú szekta és mozgalom létezik. Ezek közé tartozik az alaviták, az Ismailis, a Zeidis, a drúz, a sejkhik és még sokan mások.
Ez a muszlim irányzat drámai.Ashura napján a különböző országokban élő síiták gyászeseményeket tartanak. Ez egy nehéz, érzelmi menet, amelynek során a résztvevők vérrel verték meg magát láncokkal és kardokkal.
A szunnita és a síita képviselőiirányok összetételében sok csoport van, ami akár egy külön vallásnak is tulajdonítható. Még az egyes muszlim mozgalmak nézeteinek alapos tanulmányozása esetén is nehéz felfogni az összes árnyalatot.
Alawites
A szalafikat és az alavitákat újabbnak tekintikvallási mozgalmak. Egyrészt sok elvük hasonló az ortodox iskolákhoz. Az alavitákat sok teológus a síita tanítás követõinek tekinti. Különleges elveik miatt azonban külön vallásként megkülönböztethetők. Az alaviták hasonlósága a síita muzulmán irányzattal abban mutatkozik meg, hogy a Korán és a Szunna előírásaival kapcsolatos vélemények szabadok.
Ennek a vallási csoportnak megkülönböztető képessége vana takiyya nevű funkció. Ez abban rejlik, hogy az alavita képes más hiedelmek rituáléinak végrehajtására, miközben megőrzi nézeteiket a lélekben. Ez egy zárt csoport, amelyben számos trend és nézet találkozik.
A szunniták, a šiász, a szalafik, az Alawis ellenzikegymás. Ez kisebb-nagyobb mértékben megnyilvánul. A radikális irányzatok képviselői szerint politeistáknak nevezett alaviták károsabbak a muszlim közösségre, mint a "hitetlenek".
Ez valóban egy valláson belül külön hit.Az alaviták az iszlám és a kereszténység elemeit egyesítik rendszerükben. Hisznek Aliban, Mohamedben és Salman al-Farsiban, miközben húsvétot, karácsonyt ünnepelnek, tisztelik Isa (Jézust) és az apostolokat. Az istentiszteleten az alaviták olvashatják az evangéliumot. A szunniták békésen élhetnek az alavitákkal. A konfliktusokat agresszív közösségek, például a vahabiták kezdik.
Salafis
A szunniták számos irányzatot hoztak létre vallási csoportjukon belül, amelyhez a muszlimok sokféle tagja tartozik. A szalafik egy ilyen szervezet.
A 9-14. Században alakították ki fő nézeteiket. Az ideológia fő alapelve az igazságos létet vezető őseik életmódjának követése.
Az egész világon, beleértve Oroszországot is,körülbelül 50 millió szalafis van. Nem fogadnak el semmiféle újítást a hit értelmezésével kapcsolatban. Ezt az irányt fundamentálisnak is nevezik. A szalafik hisznek egy Istenben, kritizálnak más muszlim mozgalmakat, amelyek engedik maguknak értelmezni a Koránt és Szunnát. Véleményük szerint, ha ezekben a szentélyekben egyes helyek egy ember számára érthetetlenek, akkor azokat a szöveg bemutatásának formájában kell elfogadni.
Hazánkban az ilyen irányú muszlimokkörülbelül 20 millió ember él. Természetesen az oroszországi szalafik is kis közösségekben élnek. Nem a keresztények okozzák a nagyobb elutasítást, hanem a "hitetlen" síiták és származékaik.
Vahabiták
Az új radikális irányok egyikeaz iszlám vallást a vahhabiták támogatják. Első pillantásra úgy néznek ki, mint a szalafik. A vahabiták tagadják a hit újításait és az egyistenhit fogalmáért küzdenek. Nem fogadnak el semmit, ami nem volt az eredeti iszlámban. A vahabiták megkülönböztető jellemzője azonban agresszív hozzáállásuk és a muszlim hit alapvető alapjainak megértése.
Ez a tendencia a 18. században jelent meg.Ez a bajnok mozgalom Najad Muhammad Abdel Wahhab igehirdetőtől származik. Szerette volna "megtisztítani" az iszlámot az újításoktól. Ezen szlogen alatt felkelést szervezett, amelynek eredményeként az Al-Katif oázis szomszédos földjeit lefoglalták.
A 19. században a vahhabita mozgalom az voltlegyőzte az Oszmán Birodalom. 150 év után az ideológia képes volt újjáéleszteni Al Saud Abdelaziiz-t. Közép-Arábiában legyőzte ellenfeleit. 1932-ben létrehozta Szaúd-Arábia államot. Az olajmezők fejlesztése során az amerikai fizetőeszköz folyóként áramlott a vahabita klánba.
A múlt század 70-es éveiben, a háború alattAfganisztánban szalafi iskolákat hoztak létre. Radikális típusú vahábi ideológiát viseltek. Az e központok által kiképzett harcosokat mudzsahidének hívták. Ez a mozgalom gyakran társul a terrorizmussal.
A vahabizmus-szalafizmus és a szunnita elvek közötti különbség
Hogy megtudja, kik a szalafik és a vahabitok,figyelembe kell venniük ideológiai alapelveiket. A kutatók azzal érvelnek, hogy ez a két vallási közösség jelentése azonos. A szalafi irányt azonban meg kell különböztetni a Takfiritől.
A mai valóság az, hogy a szalafik nemfogadja el az ősi vallási elvek új értelmezését. Radikális fejlődési irányt elsajátítva elveszítik alapvető koncepcióikat. Ez egy olyan szakasz lenne, ha még muszlimoknak is neveznénk őket. Az iszlámmal csak az kapcsolódik, hogy a Koránt elismerik Allah szavának fő forrásaként. Egyébként a vahhabiták teljesen különböznek a szunnita szalafitáktól. Minden csak azon múlik, hogy kit értenek az általános név alatt. Az igaz szalafik a szunnita muszlimok nagy csoportjának tagjai. Nem szabad összetéveszteni őket radikális szektákkal. Az alapvetően különbözõ szalafik és vahhabitok véleménye eltérõ a vallásról.
Ez a kettő ellentétes jellegű.a csoportok tévesen szinonimák. A vahabita-szalafik hitük alapelveiként önkényesen vették át az iszlámtól teljesen idegen tulajdonságokat. Elutasítják a muszlimok által az ókortól kezdve továbbított tudás egészét (nakl). A szalafik és a szunniták, akiknek eltérése csak a vallás egyes nézeteiben létezik, ellentétesek a vahabitákkal. Ez utóbbiaktól a jogtudományra vonatkozó nézeteikben különböznek.
Valójában a vahabiták az összes ősi iszlám helyébe léptekúj elvek, létrehozva saját sharihadjukat (a vallásnak alávetett terület). Nem tisztelik a műemlékeket, az ősi sírokat, és a prófétát egyszerűen közvetítőnek tekintik Allah és az emberek között, és nem tapasztalja meg az előtte minden muszlimban rejlő tiszteletet. Az iszlám elvek szerint a dzsihádot nem lehet önkényesen deklarálni.
A vahhabizmus viszont lehetővé teszi az ember számára, hogy igazságtalan életet éljen,de miután elfogadta az „igaz halált” (felrobbantotta magát a „hitetlenek” elpusztítására), az ember garantálja a helyét a paradicsomban. Az iszlám azonban az öngyilkosságot szörnyű bűnnek tartja, amelyet nem lehet megbocsátani.
A radikális nézetek lényege
A szalafikat tévesen a vahabitákhoz kötik.Bár ideológiájuk még mindig összhangban van a szunnitákkal. De a modern világ realitásaiban szokás a vahabiszták-takfiriszeket szalafik alatt érteni. Ha az ilyen csoportosításokat megnyomorított jelentésben vesszük, akkor számos különbség különböztethető meg.
Szalafik, akik elhagyták igazi lényegüketazok, akik radikális nézeteket vallanak, minden más embert hitehagyottnak tartanak, akik büntetést érdemelnek. A szunnita szalafisok viszont még a könyv embereinek hívják a keresztényeket és zsidókat, akik korai hitet vallanak. Békésen együttélhetnek más nézetek képviselőivel.
Annak megértéséhez, hogy kik a szalafik az iszlámban, figyelni kell egy olyan igazságra, amely megkülönbözteti a valódi fundamentalistákat az önjelölt szektáktól (amelyek valójában vahabiták).
A szunnita szalafik nem fogadják el az új értelmezéseketősi forrásai Allah akaratának. Az új radikális csoportok pedig elutasítják őket, a valódi ideológiát saját maguk számára előnyös elvekkel helyettesítik. Ez egyszerűen egy eszköz arra, hogy ellenőrizzék az embereket önző céljaik érdekében, még nagyobb hatalom elérése érdekében.
Ez egyáltalán nem iszlám.Végül is minden fő alapelvét, értékét és ereklyéjét elsöpörték, eltaposták és hamisnak ismerték el. Ehelyett mesterségesen ültették be az emberek fejébe az uralkodó elit számára előnyös fogalmakat és viselkedési modelleket. Ez egy romboló erő, amely a nők, gyermekek és idős emberek meggyilkolását jó cselekedetnek ismeri el.
Az ellenségeskedés legyőzése
Mélyebben belemerülve a kik kérdésének tanulmányozásábaSalafis, arra a következtetésre juthatunk, hogy a vallási mozgalmak ideológiájának használata az uralkodó elit zsoldos céljaira háborúkat és véres konfliktusokat gerjeszt. Ebben az időben hatalomváltás történik. Az emberek hitének azonban nem szabad a testvérgyilkosság okává válnia.
Amint azt számos keleti állam tapasztalata mutatja,az iszlám mindkét ortodox irányának képviselői békésen egymás mellett élhetnek. Ez a hatóságok megfelelő álláspontjával lehetséges az egyes közösségek vallási ideológiájával kapcsolatban. Bárki képes legyen gyakorolni az általa helyesnek tartott hitet, anélkül, hogy azt állítaná, hogy a másként gondolkodók ellenségek.
Példa a hívei békés együttéléséreBaszád el-Aszad szíriai elnök családja kiemelkedik a muszlim közösségben. Alawite, felesége pedig szunnita. A szunnita muszlim Eid al-Adh-t és a keresztény húsvétot egyaránt ünnepli.
Mélyebben belemerülve a muzulmán vallási ideológiába,általános értelemben megértheti, kik a szalafik. Bár szokás őket a vahabitákkal azonosítani, ennek a hitnek a valódi lényege távol áll az iszlám hasonló nézeteitől. A keleti vallás alapelveinek durva felváltása az uralkodó elit számára előnyös elvekkel a különböző vallási közösségek képviselői közötti konfliktusok súlyosbodásához és vérontáshoz vezet.
