A „kompetencia” egy olyan szó, amelyet talán használnak,nem olyan gyakran, de néha mégis elcsúszik bizonyos beszélgetéseken. A legtöbb ember kissé homályosan érzékeli jelentését, összetéveszti a kompetenciával, és nem a helyén használja. Pontos jelentése ugyanakkor hathatós érvként szolgálhat a polémiákban és vitákban, valamint az eljárásokban. Tehát mik a kompetenciák? Mit jelentenek és mik ezek? Találjuk ki részletesebben.
terminológia
Efremova szerint a kompetenciát úgy határozzák megaz a tudásterület és a problémák köre, amelyekkel az egyén tisztában van. A második definíció ugyanezen forrás szerint azt mondja, hogy ez a szó jogok és hatáskörök halmazát is jelöli (tisztviselőre utal). Ez utóbbi a „szakmai kompetencia” kifejezésre vezethető vissza. Valamivel szigorúbb, mint az első. De ez a meghatározás sokkal jobban megfelel a jelen kérdés lényegéhez, hogy mi a kompetencia, mivel az első lehetőségnek sok szinonimája van, és nem olyan szűken definiálható.
Kompetencia és kapcsolódó kifejezések
Kétféle megközelítés létezik a kompetencia és kompetencia fogalmak értelmezésére:
- azonosítás;
- különbségtétel.
A hozzáértés durván szólva a birtoklásbármilyen kompetencia. Annak megfelelően, hogy az utolsó kifejezést milyen széles körben veszik figyelembe, és hogyan értelmezik kapcsolatukat az első fogalommal. Egyébként az egyén minőségét, képességét jellemzi. A kompetenciát különbözőképpen értelmezik – ez mindenekelőtt egy összesség.
Strukturálás
A kompetencia szerkezete következő elemeinek kölcsönhatásának szerves eredménye:
- Bizalom.Személyes célok meghatározása, bizonyos tervek készítése, projektmodellek felépítése, valamint cselekvések, tettek a kívánt eredmény elérése érdekében. Feltételezzük a célok és a személyes jelentések arányát.
- Motiváló. Valódi érdeklődés és őszinte kíváncsiság a munka iránt, amelyben az ember kompetens, saját okainak jelenléte minden, ezzel a tevékenységgel kapcsolatos feladat megoldására.
- Tájékozódási.A munkafolyamat során figyelembe kell venni a külső előfeltételeket (munka alapjainak megértése, a benne szerzett tapasztalatok jelenléte) és a belső (szubjektív tapasztalat, interszubjektív tudás, tevékenységi módszerek, pszichológia sajátosságai stb.). A valóság és önmaga megfelelő értékelése - erősségei és gyengeségei.
- Funkcionális.Legyen képes a megszerzett ismeretek, készségek, módszerek és tevékenységi módszerek nemcsak birtoklására, hanem gyakorlati felhasználására is. Az információs műveltség tudatosítása, mint saját fejlődésük, ötletek és lehetőségek innovációjának alapja. A nehéz következtetésektől és döntésektől való félelem hiánya, a nem szokványos módszerek megválasztása.
- Ellenőrzés.A tevékenység során az áramlás mérésének és a következtetéseknek vannak határai. Továbblépés – vagyis az ötletek fejlesztése, a helyes és hatékony módszerek és módszerek megszilárdítása. A cselekvések és a célok aránya.
- Értékelő. A három „én” elve: elemzés, értékelés, ellenőrzés. Az ismeretek, készségek vagy a választott cselekvési mód pozíciójának, szükségességének, eredményességének értékelése.
Mindegyik elem viselkedésével befolyásolhatja az összes többit, és jelentős tényező a „kompetenciák kialakítása” fogalmában.
Kategorizálás
A terminológia lehetővé tette annak megértését, hogy mi a kompetencia általános értelemben. Pontosabban három nagy kategóriába sorolható:
- önálló gazdálkodás;
- mások vezetése;
- a szervezet vezetése.
Mindegyik kategória számos fajt tartalmaz. Összesen húszan vannak.
A kompetenciákat egy másik elv szerint is fel lehet osztani: például aszerint, hogy kinek a tulajdonosa. Ezek a típusok szakmákat, szervezeteket és társadalmi csoportokat érintenek.
Tekintsük a következő:
- A tanári kompetenciák. A szakmai és pedagógiai kompetencia lényege.
- A tanulók kompetenciái. A tudás és készségek korlátozott körének meghatározása.
Miért pont ezeket választották?
aktualitás
Tanár és diák viszonya zavarossok elemből álló szerkezet. Az egyik ügyében való hozzáértés hiánya a másiknál is hasonló problémát jelent. Ami azt illeti, hogy pontosan minek kell egy tanár kompetenciájába tartoznia, itt még felemásabb helyzet figyelhető meg.
A tanulók kompetenciái
A legtöbb tudós ragaszkodik ahhoz, hogy a hallgatók kompetenciáját, vagy inkább számukat szigorúan korlátozni kell. Ennek eredményeként a legfontosabbakat választották ki. Második nevük kulcskompetenciák.
Az európaiak hozzávetőlegesen, pontosítás nélkül állították össze a listát. Hat pontja van. A tanulónak:
- a tanulás, mint fő tevékenység;
- a fejlődés motorjaként gondolkodni;
- keresés - mint motivációs réteg;
- az együttműködés kommunikációs folyamatként;
- alkalmazkodni társadalmi fejlődésként;
- hogy nekilássunk az üzletnek – a fentiek megvalósításaként.
A hazai tudósok felelősségteljesebben viszonyultak az ügyhöz. Itt vannak a tanulók alapvető kompetenciái (összesen hét):
- Tanulási képesség.Feltételezi, hogy az önálló tanulásra képes tanuló ugyanazokat az önállóság készségeit tudja alkalmazni a munkában, a kreativitásban, a fejlődésben, az életben. Ez a kompetencia magában foglalja a tanuló által választott tanulási célt vagy a tanár által választott cél tudatosságát és elfogadását. Ide tartozik még a munka tervezése, megszervezése, a speciális ismeretek kiválasztása és felkutatása, az önkontroll készségek rendelkezésre állása.
- Általános kulturális.A személyes önfelfogás fejlesztése általában és a társadalomban, spirituális fejlődés, a nemzeti és nemzetközi kultúra elemzése, a nyelvtudás jelenléte és használata, az erkölcsi és szociokulturális közös értékek önképzése, a toleráns interkulturális interakcióra való összpontosítás.
- Civil.Ez a kompetencia magában foglalja a társadalmi és politikai életben való eligazodás képességét, vagyis a társadalom, az állam és a társadalmi csoportok tagjának tudatosítását. Az aktuális események elemzése, valamint a társadalommal és a kormányzati hatóságokkal való interakció. Számoljon mások érdekeivel, tartsa tiszteletben azokat, járjon el az adott ország vonatkozó jogszabályai szerint.
- Vállalkozó.Nemcsak a képességek jelenlétét, hanem megvalósítását is feltételezi. Ide tartozik többek között a kívánt és a tényleges aránya, a tevékenységek megszervezése, a lehetőségek elemzése, a tervek készítése és a munka eredményeinek bemutatása.
- Társadalmi.Helymeghatározása a társadalmi intézmények mechanizmusaiban, interakció a társadalmi csoportokban, megfelelés a társadalmi szerepnek, diplomácia és kompromisszumkészség, tetteiért való felelősség, közösség.
- Információ és kommunikáció. Az információtechnológiai képességek ésszerű felhasználása, információs modellek felépítése, a technikai fejlődés folyamatának, eredményének értékelése.
- Egészségügy.Mind a saját (erkölcsi, testi, lelki, szociális stb.), mind a körülöttük lévők egészségének megőrzése, ami olyan alapvető készségeket jelent, amelyek hozzájárulnak a fenti egészségtípusok mindegyikének fejlesztéséhez és fenntartásához.
Kulcsképesítések (alapkészségek)
Az európai országok a szavak jelentésének szinonimája„képesítések” és „kompetenciák”. Az alapkompetenciákat alapkészségeknek is nevezik. Őket pedig azok a személyes és interperszonális tulajdonságok határozzák meg, amelyek különféle formákban nyilvánulnak meg a különböző társadalmi és munkahelyi helyzetekben.
Az európai szakképzés kulcskompetenciáinak listája:
- Társadalmi.Új megoldások kidolgozása és megvalósítása, felelősség a következményekért, a személyes érdekek egyensúlya a dolgozókkal, az interkulturális és interetnikus sajátosságok iránti tolerancia, tisztelet és együttműködés, mint a csapatban való egészséges kommunikáció záloga.
- Kommunikatív. Szóbeli és írásbeli kommunikáció különböző nyelveken, beleértve a különböző programozási nyelveket, kommunikációs készségeket, kommunikációs etikát.
- Társadalmi és információs.A társadalmi információk elemzése és észlelése a kritikai józanság prizmáján keresztül, az információs technológiák birtoklása és használata különféle helyzetekben, az ember-számítógép séma megértése, ahol az első link parancsolja a másodikat, és nem fordítva.
- Kognitív, más néven személyes. A spirituális önfejlesztés igénye és ennek az igénynek a megvalósítása az önképzés, fejlesztés, személyes növekedés.
- Interkulturális, beleértve a nemzetközi is.
- Különleges. Tartalmazza a szakmai területen a kellő kompetenciához szükséges készségeket, az e tevékenységben való önállóságot, a cselekvések megfelelő értékelését.
Kompetencia és végzettség
A posztszovjet tér embere számára azonbankicsit furcsa a címben szereplő kifejezéseket szinonimaként hallani. Újra felvetődik a kérdés, hogy mi a kompetencia, és némi tisztázásra szorul a világosabb definíció érdekében. A hazai kutatók a képesítést elégséges felkészítésnek nevezik a kerettevékenységekhez, stabil és korlátozott állapotban. A kompetenciastruktúra elemének tekintik.
De ez csak a kezdete az eltérésnek. Ezenkívül a kulcskompetenciák különböző forrásokból eltérő elnevezéssel és értelmezéssel rendelkeznek.
Zeer univerzális tudáskulcsnak nevezte, éskultúrákon és ágazatokon átívelő is. Véleménye szerint ezek azok, amelyek egy-egy szakmai tevékenységi körhöz szükséges specifikusabb készségek megvalósítását segítik elő, egyben alapjai a nem szokványos és új helyzetekben való alkalmazkodásnak, valamint a minden körülmények között eredményes és eredményes munkának.
Szakmai hozzáértés
V.I.Baydenko egy másik fontos réteget emelt ki: a szakmailag orientált kompetenciákat.
A koncepciónak négy összekapcsoló értelmezése van:
- A rugalmasság és a rugalmasság kombinációja a megszerzésében ésinformációk átvétele, valamint a megszerzett adatok professzionális környezetben történő problémamegoldására történő alkalmazása; nyitottság a fenti környezettel való interakcióra.
- A szabványok tervezésénél konstrukcióként használt minőségi kritériumok, terjedelem és releváns információk.
- A termelékenységhez és a hatékonysághoz hozzájáruló tulajdonságok és készségek hatékony megvalósítása.
- A tapasztalat és az információ összekapcsolása, amely lehetővé teszi az ember számára, hogy előrehaladjon a munkatevékenységében.
Ha figyelembe vesszük a javasolt terminológiátBaidenko, akkor arra a következtetésre jutunk, hogy a szakmai hozzáértés nem csupán készség, hanem belső hajlam arra, hogy a munkakörben és az elvégzendő feladat követelményei szerint célszerűen cselekedjen. Egy hozzáértő alkalmazott kész erre.
A tanári kompetencia a szakmai kategóriák egyike, amely lefedi a szakmai és pedagógiai kompetencia területét. Erről bővebben alább.
Szakmai és pedagógiai kompetencia
A tanári kompetencia fogalma aza pedagógus személyes képességeinek kifejezése, melynek köszönhetően képes önállóan hatékonyan megoldani a nevelési-oktatási intézmény adminisztrációja által számára meghatározott, valamint a képzés során felmerülő feladatokat. Ez a gyakorlatban alkalmazott elmélet.
A tanár készségei a képességek három fő rétegére redukálódnak:
- tanítási technikák alkalmazása a dolgok valós állapotában;
- rugalmasság a döntéshozatalban, sokféle technika az egyes feladatokhoz;
- tanárként való fejlesztés, ötletek megújítása és készségek fejlesztése.
A rétegek tulajdonjogától függően öt szint létezik:
- A kompetencia első szintje a reproduktív.
- A második adaptív.
- A harmadik a helyi modellezés.
- A negyedik a rendszermodellező tudás.
- Ötödször – rendszermodellező kreativitás.
A kompetenciák értékelése a következő követelmények alapján történik:
- összpontosítani az egyéni jellemzőkre;
- a korábbi értékelések összehasonlítása a szakmai fejlődés azonosítása érdekében;
- diagnózis – a kompetenciák fejlesztésére, a fejlesztési módok és tervek kidolgozására is irányuljon;
- motivációk és lehetőségek megteremtése az önvizsgálatra, az önbecsülésre.
A kompetencia értékelése a következő kritériumokon alapul:
- a tárgy ismerete;
- innováció;
- a munkához való hozzáállás;
- pszichológiai és pedagógiai alapok ismerete;
- a tantervek készítésének képessége;
- a tantervek hatékonysága;
- pedagógiai tapintat;
- a diákokhoz való hozzáállás;
- egyéni megközelítés alkalmazása a munkában;
- a tanulók motiválása;
- a tanulók természettudományos gondolkodási képességeinek fejlesztése;
- a tanulók kreatív gondolkodásának fejlesztése;
- a téma iránti érdeklődés felkeltésének képessége;
- kompetenciák az órán - munkatípusok és tevékenységek;
- a beszéd helyessége;
- Visszacsatolás;
- papírmunka;
- önképzés, a személyiség és a képességek önfejlesztése az objektív tevékenységben;
- tanórán kívüli munka:
- kommunikáció a szülőkkel, kollégákkal, adminisztrációval.
A szülői szervezetek illetékessége
Érdekesek azok az esetek, amelyek maguk határozzák meg az alacsonyabb rangú kompetenciák kezelését. Milyen végzettséggel kell rendelkezniük?
A hatóságok hatásköre:
- politikák végrehajtása (belső és külső);
- a társadalmi-gazdasági szféra ellenőrzése;
- az alárendelt hatóságok hatáskörének irányítása, az egységes struktúra hatékony működésének biztosítása;
- az összekötő elemek integritásának megőrzésének képessége;
- a felmerülő problémáknak megfelelő speciális programok kialakítása, programok megvalósítása;
- a jogalkotási kezdeményezés jogának érvényesítése.
A hatalom, mint tudod, fel van osztvavégrehajtó, bírói és törvényhozó. A bíróságok hatáskörét szintjük alapján határozzák meg. Például a Nemzetközi Bíróság csak államok közötti ügyekben dönthet, míg a választottbíróság a gazdasági ügyekben illetékes. Az ilyen szervezetek hatáskörét alapszabályuk határozza meg, és az Alkotmány is rögzíti.
Gazdálkodó szervezetek, cégek stb. kompetenciája.
A cég alapvető kompetenciái jelentik az alapottevékenységének javítását és profitszerzést célzó stratégiai fejlesztéséért. A megfelelő képesítés megléte lehetővé teszi a szervezet számára, hogy ne csak a felszínen maradjon, hanem a következő szintre léphessen. Az alapkompetenciának szorosan kapcsolódnia kell a vállalat tevékenységéhez. Így teszi lehetővé a legnagyobb hasznot.
A szervezet kompetenciái egy gazdasági társaság példáján a kereskedelem területén:
- a tevékenységi terület (piac) ismerete és ezen ismeretek folyamatos frissítése;
- képesség a megszerzett ismeretek elemzésére és a megfelelő döntések végrehajtására a vállalat érdekében;
- a folyamatos előrelépés képessége.
következtetés
A kompetenciák fogalma még kettővel határosfogalmak: kompetencia, amelynek köre kissé elmosódott, és képesítések. Az első lexikális sajátosságok és etimológia miatt némileg összetéveszthető az eredetivel, a hozzá való viszonyt pedig a kompetencia kifejezés megválasztása határozza meg. A képesítésekkel ez valamivel bonyolultabb: az európai közösségben a fogalmakat azonosítják, miközben a hazai tudomány hallgatólagosan beleegyezett abba, hogy többet, mintsem megkülönbözteti őket. Emiatt nem olyan egyértelmű, mint szeretnénk, a kulcskompetenciák kijelölésével a helyzet.
