A pszichológiában matematikai módszereket alkalmaznakkutatási adatok feldolgozására és a vizsgált jelenségek közötti minták megállapítására. A legegyszerűbb kutatás sem teljes matematikai adatfeldolgozás nélkül.
Az adatfeldolgozás történhet manuálisan éslehet - speciális szoftver használatával. A végeredmény táblázatnak tűnhet; a matematikai statisztika pszichológiai módszerei a kapott adatok grafikus megjelenítését is lehetővé teszik. A különböző típusú adatokhoz (mennyiségi, minőségi és sorrendi) különböző értékelési eszközöket használnak.
A pszichológia matematikai módszerei közé tartoznak mind a numerikus függőségek megállapításának lehetővé tétele, mind a statisztikai feldolgozás módszerei. Nézzük meg közelebbről a leggyakoribbakat.
Az adatok méréséhez mindenekelőtt meg kell határozni a mérési skálát. És itt olyan matematikai módszereket használnak a pszichológiában, mint bejegyzés és méretezés, amely a vizsgált jelenségek kifejezésében állszámszerű mutatók. Többféle mérleg létezik. Ezek közül azonban csak néhány alkalmas matematikai feldolgozásra. Ez elsősorban egy kvantitatív skála, amely lehetővé teszi a vizsgált objektumok konkrét tulajdonságainak kifejeződési fokának mérését és a köztük lévő különbség számszerű kifejezését. A legegyszerűbb példa az intelligenciahányados mérése. A kvantitatív skála lehetővé teszi a rangsorolási adatok műveletének elvégzését (lásd alább). Az adatok mennyiségi skáláról történő rangsorolásakor az adatok nominálissá alakulnak át (például alacsony, közepes vagy magas a mutató értéke), miközben a fordított átmenet már nem lehetséges.
Körű az adatok csökkenő sorrendben történő elosztásaa kiértékelt jellemző (növelése). Ebben az esetben mennyiségi skálát használnak. Minden értékhez hozzárendelnek egy bizonyos rangot (a minimális értékű mutató az 1-es, a következő érték a 2-es és így tovább), amely után lehetővé válik az értékek átvitele a mennyiségi skáláról a névlegesre. Például a mért mutató a szorongás szintje. 100 embert teszteltek, az eredményeket rangsorolják, és a kutató azt látja, hány embernek van alacsony (magas vagy átlagos) pontszáma. Az adatszolgáltatásnak ez a módja azonban minden válaszadó részleges információvesztéssel jár.
Korrelációelemzés a jelenségek közötti kapcsolat felállítása.Ugyanakkor azt mérik, hogy egy mutató átlagértéke hogyan változik, amikor az indikátor, azzal a kapcsolattal, amellyel elhelyezkedik, megváltozik. A korrelációt két szempontból vizsgáljuk: erősségben és irányban. Lehet pozitív (az egyik mutató növekedésével a második is növekszik) és negatív (az első növekedésével a második mutató csökken: például minél magasabb a szorongás szintje az egyénben, annál kevésbé valószínű hogy vezető pozíciót foglal el a csoportban). A kapcsolat lehet lineáris, vagy gyakrabban görbült. A korrelációelemzés megállapítását segítő összefüggések első pillantásra nem feltétlenül nyilvánvalóak, ha a pszichológiában a matematikai feldolgozás más módszereit alkalmazzuk. Ez a fő érdeme. A hátrányok közé tartozik a nagy munkaintenzitás, mivel sok képletet és gondos számításokat kell alkalmazni.
Faktoranalízis egy másik statisztikai módszer, amelylehetővé teszi a különböző tényezőknek a vizsgált folyamatra gyakorolt valószínű hatásának előrejelzését. Ugyanakkor kezdetben minden befolyásoló tényezőt azonos értékűnek veszünk, és befolyásuk mértékét matematikailag számítjuk ki. Egy ilyen elemzés lehetővé teszi egyszerre több jelenség változékonyságának közös okának megállapítását.
A fogadott adatok megjelenítéséhez megtehetialkalmazza a táblázatosítás (táblázatkészítés) és a grafikus szerkesztés módszereit (diagramok és grafikonok, amelyek nemcsak vizuálisan ábrázolják a kapott eredményeket, hanem lehetővé teszik a folyamat lefolyásának előrejelzését is).
A főbb feltételek, amelyek mellett a fentiA pszichológia matematikai módszerei biztosítják a vizsgálat megbízhatóságát, a megfelelő minta megléte, a mérések pontossága és a számítások helyessége.
