1861 - ebben az évben szüntették meg a jobbágyságotOroszországban. Ez a dátum a kormánytisztviselők hosszú találkozásainak eredménye volt a földbirtokosokkal, nemesekkel, akik közvetlenül kapcsolódtak az emberek tulajdonjogához, és akik jövedelmüket rabszolgai vagyonuk felhasználásával kapták. A jobbágyság megszüntetésének előfeltételei számos olyan tényező voltak, amelyek politikai és gazdasági holtpontot teremtettek Oroszország fejlődésében.
A jobbágyság megszüntetésének okai és következményei
A fő ok vereségnek tekinthetőOrosz Birodalom a krími háborúban. Eredménye teljes mértékben feltárta Oroszország elmaradását az európai államoktól az ipari termelés fejlesztése, valamint az ország politikai és katonai vezetése terén. Különösen a parasztsággal kapcsolatos régóta esedékes reformok iránti igény és általában a tevékenységek változásai szolgálták a fő erőt az agrárreformok kidolgozásában. A kormány alatt külön tanácsok és bizottságok jöttek létre, amelyek elkezdtek kidolgozni egy olyan dokumentumot, amely szabadságot adott a jobbágyoknak, ismertette korábbi tulajdonosaik jogait és a parasztság új életének rendjét, és közelebb hozta a jobbágyság megszüntetésének évét.
Nemcsak az egyszerű paraszt szabadságáértaz összes kormányzati elme és a birodalom felvilágosult emberei harcoltak. Szabad dolgozó kezekre volt szükség az ipar fellendítéséhez, új városok építéséhez és végül a hadseregben való szolgálathoz. A jobbágyság lehetetlenné tette a parasztok munkájának felhasználását. Gazdáját szolgálja, földjeit és földjeit műveli - ez a jobbágy és összes utódja sok éven át. Melyik évben szüntették meg a jobbágyságot, ugyanabban az évben a paraszt először szembesült a választás problémájával - mit kezdjen ezzel a szabadsággal, amelyről oly régen álmodott? Maradjon ismerős és jól keresett helyen, vagy menjen el egy rosszul megszerzett holmival egy jobb élet után kutatva?
A jobbágyság eltörlésének dátuma - a parasztság életének új feltételei
A jobbágyság eltörlésének éve lett az eredményefáradságos és átfogó munka. II. Sándor császár 1861. február 19-én aláírta a jobbágyság megszüntetéséről szóló kiáltványt. Mi változott a hétköznapi paraszt és családja számára ezen időpont után? Melyik évben megszüntették a jobbágyságot, ugyanebben az évben megkezdték az ország fejlesztésére vonatkozó terv kidolgozását a szabadfoglalkozású munkaerő gazdaságának feltételei között. A paraszt megmaradhatott állami, földesúri vagy nemesi földbérlő helyzetében, fizetett munkáért vagy pénzéért a használatáért. Megvásárolhatta a földet, de gyakorlatilag egyik paraszt sem engedhette meg magának - az ár nem volt elérhető.
A képességeinek eladása abszolút lettúj a paraszt számára, aki mindig is az urához tartozott. Ennek díjazása, kereskedelem, belépés a piacgazdaság kezdeteibe - a paraszti élet megváltozott, politikai nézetei megváltozni kezdtek. A jobbágyság felszámolásának egyik fő eredménye a politikai vezetők megjelenésének tekinthető a parasztság körében, elmagyarázva az új rendszer minden résztvevőjének - az eladónak és a vevőnek - a jogait és kötelezettségeit. Korábban a parasztnak nem lehetett saját véleménye, most hallgattak rá, bizonyos mértékben küzdhetett kicsi, de mégis jogaiért. 1861 - az az idő, amely megválaszolja a jobbágyság megszüntetésének kérdését - az autokrácia megerősítésének és dicsőítésének éve lett. II. Sándor örök hálát és emléket kapott az emberektől, mint „megmentő és felszabadító”. A jobbágyság megszüntetése lendületet adott a birodalom ipari és védelmi komplexumának fejlődéséhez, a katonai reform megvalósításához, az új földek fejlődéséhez és a munkaképes lakosság vándorlásához, a város és az ország közötti kapcsolat erősítéséhez, valamint egymás ügyeiben és problémáiban való részvételhez.
