A fehérje szerkezetét a négy lehetőség közül egyik képviselheti. Minden opciónak megvannak a sajátosságai. Tehát van egy fehérje kvaterner, háromszeres, szekunder és primer szerkezete.
A lista utolsó szintje képviseliaminosavak lineáris polipeptidlánca. Az aminosavak peptidkötésekkel kapcsolódnak egymáshoz. A fehérje elsődleges szerkezete a molekula legegyszerűbb szervezeti szintje. Az egyik aminosav alfa-aminocsoportja és egy másik alfa-karboxilcsoportja közötti kovalens peptidkötések révén a molekula rendkívül stabil.
Amikor peptidkötések alakulnak ki a sejtekbenelőször aktiválódik a karboxilcsoport. Miután kapcsolat van az aminocsoporttal. Nagyjából azonos módon végezzük a polipeptid laboratóriumi szintézist.
A peptidkötés, azaza polipeptidlánc ismétlődő fragmensének számos jellemzője van. Ezeknek a tulajdonságoknak a hatására nem csak a fehérje primer szerkezete alakul ki. Ezek befolyásolják a polipeptid lánc magasabb szervezeti szintjét. A fő megkülönböztető jellemzők között szerepel a koplanaritás (a peptidcsoportban lévő összes atom azon képessége, hogy ugyanabban a síkban legyen), a szubsztituensek transzportja a C-N kötéshez viszonyítva, és az a tulajdonság, hogy 2 rezonancia formában létezzen. A peptidkötés jellemzői között szerepel a hidrogénkötések kialakulásának képessége. Sőt, mindegyik peptidcsoportból két hidrogénkötés alakulhat ki más csoportokkal (ideértve a peptidet is). Vannak kivételek. Ide tartoznak a hidroxiprolin vagy prolin aminocsoportjával rendelkező peptidcsoportok. Csak egy hidrogénkötést képezhetnek. Ez befolyásolja a másodlagos fehérjeszerkezet kialakulását. Tehát abban a területen, ahol a hidroxi-prolin vagy a prolin található, a peptidlánc könnyen meghajlik, mivel nincs olyan második hidrogénkötés, amely ezt tartaná (mint általában).
A peptidek nevét a nevek képezikbeépített aminosavak. A dipeptid két aminosavat ad, a tripeptid három, a tetrapeptid négyet és így tovább. Bármely hosszúságú polipeptidláncban (vagy peptidben) van egy N-terminális aminosav, amelyben egy szabad aminocsoport van, és egy C-terminális aminosav, amelyben egy szabad karboxilcsoport van jelen.
A fehérjék tulajdonságai.
E vegyületek tanulmányozása során a tudósok érdeklődteknéhány kérdés. A kutatók elsősorban a fehérjemolekulák méretének, alakjának és tömegének meghatározására törekedtek. Meg kell jegyezni, hogy ezek meglehetősen összetett feladatok voltak. A nehézség az volt, hogy a relatív molekulatömeg meghatározása a fehérjeoldatok forráspontjának növelésével (mint más anyagok esetében) lehetetlen, mivel a fehérjeoldatokat nem lehet forralni. És a mutató meghatározása a fagyás hőmérsékletének csökkenésével pontatlan eredményeket ad. Ezen felül tiszta fehérjék soha nem fordulnak elő. A kifejlesztett módszerek alkalmazásával azonban azt találták, hogy a molekulatömeg 14-45 ezer vagy annál nagyobb.
Одной из важных характеристик соединений является frakcionált sózás. Ez az eljárás a fehérjéknek az oldatokból történő kiválasztása, különféle koncentrációjú sóoldatok hozzáadása után.
Egy másik fontos jellemződást. Ez a folyamat akkor fordul elő, amikor a fehérjéket nehézfémek kicsapják. A denaturáció a természetes tulajdonságok vesztesége. Ez a folyamat magában foglalja a molekula különféle transzformációit, a polipeptidlánc megszakítása mellett. Más szavakkal, a denaturáció során az elsődleges protein szerkezete változatlan marad.
