A kormányforma rendszeraz államhatalom legmagasabb szervei. Ez a koncepció magában foglalja kialakulásuk felépítését és a hatalmak közöttük történő elosztásának eljárását. A monarchia és a köztársaság a kormányzás fő formája.
Az elsőt - a monarchiát - kizárólag (vagy csaknem csak) a hatalom gyakorlása jellemzi. Egy ilyen rendszerben a hatalom általában örökölhető.
A monarchikus forma eredete és fejlődéseaz állami kormányzat rabszolgaságban zajlott. A feudális időszakban ez a rendszer vált a fő rendszerré. Úgy gondolják, hogy a világ legrégibb monarchista dinasztia a japánok.
A klasszikus monarchia a következő főbb jellemzőkkel rendelkezik:
- egyetlen hatalommal felruházott államfő jelenléte, amelyet életre használnak (fáraó, szultán, emír, sah, császár, király, király);
- a hatalom egymás utáni megvalósítása örökletes rend alapján;
- az uralkodónak van jogifelelőtlenség (lehetetlenség az államfőre alkalmazni a felelősségre vonási (vád) eljárást). Meg kell jegyezni, hogy a történelemben számos példa van mind az uralkodók elleni összeesküvésekre, mind az országban az autonómia megdöntése céljából forradalmi helyzet kialakítására.
Az abszolút monarchia egy olyan kormányzati forma, amelyben a törvényekkel összhangban az összes legfelsõbb hatalom teljes egészében egy személyhez tartozik.
Alkotmányos autokrácia alatt a fej hatalmaaz állam nagyrészt csak egy képviselő testületre korlátozódik. Az ilyen korlátozásokat általában az alkotmány határozza meg, amelyet viszont a parlament hagy jóvá. Az államfőnek nincs joga megváltoztatni az alkotmányt.
Az alkotmányos monarchiában megkülönböztetik a dualista és a parlamenti kormányzási formákat.
Parlamenti kormányzati rendszer alatt a formációA kormány egy adott párt (vagy több párt) képviselőiből származik, akik a választásokon a szavazatok többségét megkapták. Az államfő egyúttal a legtöbb parlamenti mandátummal rendelkező párt vezetője lesz. A parlamenti kormányformát az jellemzi, hogy az uralkodónak nincs tényleges hatalma az igazságszolgáltatás, a végrehajtó és a törvényhozás területén. Ilyen rendszer esetén a parlament jogalkotási aktusokat fogad el, az államfő hivatalosan aláírja azokat. Az alkotmány ugyanakkor nem az autokrata, hanem a parlament felelősségét írja elő a kormány. Ez a kormányzati rendszer létezik például Dániában, Belgiumban, Nagy-Britanniában.
A dualista monarchiának kettős jellege van. A tényleges és jogi hatalmi szétválasztást a kormány és a parlament és az uralkodó alkotják.
A köztársaság egy kormányzati forma egy olyan államban, amelyben a választott testületek gyakorolják a legfőbb hatalmat. Ezeket a testületeket a lakosság határozott időre választja meg.
A kormányzási forma közös jellemzői a következők:
- kollegiális vagy egyetlen államfő jelenléte;
- a legfelsõbb hatóságok (köztük az államfõ) szelektivitása egy bizonyos idõszakra;
- a menedzsment (hatalom) megvalósítása az emberek nevében, és nem saját belátásuk szerint;
- a legfelsőbb államhatalom minden döntésének kötelezettsége;
- a törvény által az államfő számára biztosított jogi felelősség megléte.
Az államban parlamenti és elnöki kormányforma létezik. Mindkét változat modern villamosenergia-rendszer.
Egy parlamenti köztársaságban a vezető szerepaz élet alakításában az ország a parlamenthez tartozik. Az elnöki kormányformában a parlamentarizmussal együtt az elnök kezében egyesülnek a kormány és az államfő hatáskörei.
