A "kormányzati forma" kifejezés az ország legmagasabb szintű hatóságainak bizonyos szervezeti és interakciós rendszerére utal. Kétféle rendszer létezik: köztársaság és monarchia.
A "monarchia" szó görög eredetű ésszó szerint azt jelenti: „egy ember hatalma” (autokratia). Ezt a kormányzati formát az jellemzi, hogy a hatalom (részleges vagy teljes) koncentrációja egy ember - az ország feje (a saha, császár, király, király stb.) Kezébe tartozik. Általában a hatalmat egy ilyen rendszer keretében öröklés útján adják át.
Az abszolút monarchia az autokratiaAz ország vezetői. Ebben az esetben az uralkodó az egyetlen hatalmi szuverén, önállóan készít törvényeket, igazgatja a bíróságot, kinevezi a kormányt. Manapság ez a kormányzási forma csak néhány országban figyelhető meg: Egyesült Arab Emírségek, Katar, Omán, Brunei, Szaúd-Arábia.
Az alkotmányos monarchianak számos más is vanjellemzők. Ezt a kormányzati formát az államfő hatalmának bizonyos korlátozása jellemzi. Ez a korlátozás általában az Alkotmányban tükröződik. Az alkotmányos monarchia a polgári társadalom kialakulásának körülményei között fejlődik.
A hatalom korlátozásának mértékével összhangban a kormányzás két formája határoz meg: dualista és parlamenti.
A dualista monarchia biztosítja a végrehajtó hatalom megőrzését az uralkodó által. Az ország vezetője fenntartja a kormány megalakításának, a parlament feloszlatásának és a vétójogának a jogát.
A parlamenti monarhia elválasztása jellemzihatóság. A kormányt a többségi párt (vagy több párt) képviselőinek költségén alakítják. Ezt a kormányzási formát az is jellemzi, hogy a kormány felelõssége nem az uralkodó, hanem a parlament ellen áll.
A parlamentáris monarchiával rendelkező országok között meg kell különböztetni Nagy-Britanniát, Svédországot, Japánt, Spanyolországot és másokat.
A republikánus kormányzati formát a következők jellemzik:az államfő megválasztása. A "köztársaság" fogalmát szó szerint "közügynek" kell értelmezni. Egy ilyen kormányzási rendszerrel az emberek hatalmi forrásként működnek. A köztársasági kormányzati formát először Kr. E. 5-4. Században alakították ki. e. Athénban.
A kormányzati szervezetek szervezeti és interakciós módszerének megfelelően háromféle köztársaság létezik.
Az első, elnöki kormányzati formaazzal jellemezve, hogy az elnök egyaránt az állam és a kormány feje. Ebben az esetben általában nem szerepel a miniszterelnök pozíciója. Az elnök megválasztása szintén jellemzi ezt a rendszert. Az államfőnek számos hatásköre van. Mindenekelőtt olyan kormányt alakíthat ki, amely a Parlamentnek nem felelõs. A kormányzat ilyen formájával a hatalom szigorú szétválasztása figyelhető meg. Ilyen kormányzási rendszer létezik különösen az Egyesült Államokban.
Egy köztársaság parlamentáris lehet.Ebben az esetben a parlament a legfelsõbb hatalommal rendelkezik az államban. Ilyen körülmények között az elnök általában tisztán szimbolikus hatalommal rendelkezik, és nincs jelentős hatással az ország politikai életére. A Parlamentet az emberek választják. A kormányt a koalíció vagy a parlamenti többségi párt képviselői alkotják.
Az államban vannak atipikus kormányzási formák is. Ilyen rendszerek lehetnek a monarchista, a félig parlamentáris, a félig elnöki köztársaság és a köztársasági monarchia.
A vegyes köztársaságokat jellemzők jellemzikmind a parlamenti, mind az elnöki kormányzati rendszerek. Ez a forma célszerű és eredményes, feltéve, hogy a parlamenti többség és az államfő egy politikai iránymutatást követ, nem pedig az ellenkezőjét.
