Biztosan mindenki ismeri ezeket a vesszőket a bevezetőbenszó mindig szerepel. Figyelni kell azonban arra, hogy a hallgatóknak és azoknak, akik már rég elvégezték az általános iskolát, nagy nehézségekbe ütköznek az ilyen írásjelek. Amivel ez pontosan összefügg, azt ebben a cikkben megvizsgáljuk.
Általános információk
Szinte mindenki tudja, hogy a bevezető szót vesszők választják el egymástól. A javaslat ezen részét azonban csak kevesen határozhatják meg.
Tehát a bevezető szavak azok, amelyek formálisan semmilyen módon nem kapcsolódnak a mondat tagjaihoz. Sőt, ők nem ők, csak kifejezik jellemzőiket és hozzáállásukat a közölt információkhoz.
A beszéd mely részeit képviselik?
A bemenet elválasztásához nem elég tudni, hogy hol található a vesszőszavakat tesznek, és hol nem. Végül is az írásjelek alkalmazásához meg kell találnia a kifejezést. Ez nem mindig könnyű feladat. Nyelvtani szempontból az ilyen szavakat névmások és főnevek képviselhetik (elöljárók nélkül és elöljárókkal), különféle igealakokkal (infinitívek, személyes alakok, tagmondatok), valamint névleges frazeológiai egységekkel (néha verbálisan) és határozószókkal.
Mik a nehézségek?
Mint tudják, vesszőket mindig a bevezető szóba tesznek. Meg kell azonban jegyezni, hogy elhatározásukban gyakran nagy nehézségek merülnek fel. Mik is pontosan?
- A bevezető szavak és hasonló kombinációk között jó néhány van, amelyeket a mondatokban csak bevezetőként használnak, és ezért mindig elszigeteltek. Mondjunk egy példát: ha mondhatom, véleményem szerint mindenekelőtt stb.A legtöbb esetben pontosan ugyanazok a szavak használhatók mind bevezető szavakként, mind egy mondat tagjaiként (körülmények vagy állítmányok), valamint szolgálati szavakként, vagyis részecskékként vagy egyesületekként. A különbségtétel érdekében el kell olvasnia a teljes mondatot vagy bekezdést. Végül is a bevezető szavak csak összefüggésben jelennek meg.
- A második nehézség, amellyel a legtöbb diák szembesül, az, hogy a bevezető szavak elválasztása a környezetétől függ.
Mire szolgálnak a bevezető szavak?
A bevezető szavakban szereplő kommákat csak akkor szabad elhelyezni, ha a mondatban ilyenek vannak. De hogyan lehet megkülönböztetni őket?
Általános szabályként bevezető szavakat használnak bizonyos mondatokban:
- A tény vagy a tény bizonyosságának mértékeüzenetek (valójában kétségtelenül talán biztosan igaz, vitathatatlanul ismert, talán pontosabb lenne mondani lényegében, látszólag, természetesen, valóban stb.).
- Bármely információ gyakoriságának jelzése (mint mindig, ez történik, mint általában, történt, mint általában, megtörtént, megtörtént).
- Ami érzelmi megbecsülésének kifejezéseibeszélgetést folytatnak vagy kommunikálnak (ámulásra, bűnös cselekedetre, sajnos, jól ismert esetre, szégyenre, sajnos, furcsa módon, mivel a szerencsének sajnos bosszantása, sajnálata, szerencsére, sajnos, örömre, valamilyen módon furcsa dolog meglepésére stb.).
- Hivatkozások az üzenet adott forrására(Azt hiszem, látom, ahogy feltételezem, ahogy tudod, ahogy mondták, azt mondják, amint emlékszem, ez ismert, emlékszem, ahogy emlékszem, ahogy mondják, hallottként stb.).
- A gondolatok kifejezésének módja (általában véveahogy mondani szokták, a hibás egyébként durván szólva, más szóval enyhén szólva, más szóval jobb, ha azt mondjuk, más szavakkal, hogy egy szóval mondom, ahogy mondják, őszintén szólva, bármi mondod, egyszóval, ahogy szereted, röviden, valójában stb.).
- Jelzések egyik vagy másik kifejező jellegérőlkijelentések (nincs mit mondani, hízelgés nélkül mondani, igazat mondani, ha igazat mond, ne estig mondják el, kivéve a poénokat, az igazat megvallva, köztünk, őszintén szólva, közöttünk beszélve, én biztosíthatom önöket, őszintén szólva, őszintén stb.).
- Bizonyos részek közötti kapcsolat feltüntetéseállítások (mindenesetre, hogy tetézzük, a lényeg végül is elsősorban egyszerre jelenik meg, tehát általában azt jelenti például stb.).
- Felhívja a figyelmet (kérjük, higgyen (ha),ahogy akarod, látod (vagy), megérted (ha), figyelsz (azokra), nem hiszel, elképzelsz (azokra), irgalmazol (ezeknek), ha akarod, akkor elképzelheted (elképzelheted), megérted , nem fogod elhinni, stb.).
- Bármely állítás korlátozásának kifejezése vagy pontosítása (legalábbis túlzás nélkül, legalább egy vagy másik fokig).
Mikor nem használják a vesszőket?
A bevezető szóban mindig vesszőt használjon. Azonban meglehetősen nehéz őket azonnal azonosítani. Például mély tévhit, hogy a következő szavak bevezetőek: aligha, talán, ráadásul, feltételezem,szó szerint pontosan, hirtelen, aligha, elvégre végül is, végül úgy tűnik, kizárólag, sőt, mintha, mintha (mintha), ráadásul döntéssel (akinek), csak állítólag döntés (akinek), hozzávetőlegesen, szinte, egyszerűen, hozzávetőlegesen, határozottan. De ez nem így van. Ezek a kifejezések nem inputok, ezért nem kell vesszővel elválasztani őket.
Bevezető mondatok
A bevezető szavak mellett a szövegben gyakranegész bevezető mondatokat használnak. Rendszerint olyan jelentésük van, amely nagyon közel áll a bevezető szavak vagy hasonló kombinációk jelentéseihez. Mindenesetre az ilyen mondatokat (a szövegben való elhelyezkedésüktől függően) vesszővel kell elválasztani (ritkábban kötőjel).
Példák feladatokra
A bevezető szavakról és azokról szóló anyag megszilárdításaelszigeteltség, a tanárok gyakran gyakorlati feladatot adnak diákjaiknak. Általános szabály, hogy feltárja, hogy a gyermek megtanulta-e a témát, vagy meg kell-e ismételni.
Adjunk példát az alábbi feladatok egyikére:
Alaposan el kell olvasni az alábbi mondatokat, amelyek a számozást tartalmazzák. Ezután ki kell írnia az összes vesszőt jelölő számot a bevezető szóban.
- A lány visszaadta a tankönyvet a könyvtárnak (1) valószínűleg (2) még (3) is, anélkül, hogy elolvasta volna.
- Az ég felhős volt. Hamarosan (1) valószínűleg esni fog (2).
- Reggel fontos és (1) (2) szomorú levelet kell kapnia.
- Mi lehet (1) fontosabb (2), mint egy rákos gyógyszer?
- Természetesen (1) a sok éves munkáért (3) mindenekelőtt önmagát (3) akarta jutalmazni.
