Orosz (vagy bármely más) nyelv tanulása, iskolás gyerekekés a hallgatók a fonetikus átírás fogalmával szembesülnek. A szótárak és enciklopédiák ezt a kifejezést a szóbeli beszéd rögzítésének módjaként fejtik ki a kiejtés pontosabb átadása érdekében. Más szavakkal, az átírás átadja a nyelv hangoldalát, lehetővé téve, hogy bizonyos jelek felhasználásával írásban tükrözzék.
Фонетическая транскрипция играет важную роль при idegen nyelvek tanulása. Végül is ez az írásmód lehetővé teszi, hogy megjelenítse és megértse a betűk kiejtését és az olvasási szabályokat. Az átírás eltér a hagyományos helyesírási szabályoktól (főleg oroszul), ha azok nem felelnek meg a kiejtésnek. Írásban, szögletes zárójelben levő betűkkel jelölik. Ezenkívül vannak további jelek, amelyek például a mássalhangzók lágyságát, a magánhangzók hosszát stb. Jelzik.
Mindegyik nyelvnek megvan a maga fonetikájaaz átírás, amely tükrözi az adott beszéd hangos oldalát. Azt kell mondani, hogy oroszul, a szokásos betűkön kívül, amelyek nem okoznak nehézségeket, lehetnek további levelek. Itt például a j, i értéket (az enyém, a gödör stb.) Használjuk. Ezenkívül az egyes magánhangzóhangok „ъ” és „ь” („ep” és „er”) jelöléssel vannak ellátva. A jelek [ésuh] és [suhn.
Orosz fonetikai átírása szó azon jellemzőinek írásos közvetítésének fő módja, amelyeket fülünkkel érzékelünk. Annak érdekében, hogy jobban megértsük a nyelvi hangok és betűk közötti eltéréseket, valamint a közöttük nem létező egyértelmű megfelelést, jobban meg kell értenünk. A magánhangzók átírására vonatkozó szabályok elsősorban a hangnak a feszültséghez viszonyított helyzetén alapulnak. Más szavakkal, a hangsúlyozás nélküli kvantitatív csökkentés sémáját itt használjuk.
Azt kell mondanom, hogy a nemzetközi fonetikusaz átírás - az oroszhoz hasonlóan - nem rendelkezik írásjelekkel és nagybetűkkel. Az írásban jól ismert pontokat és vesszőket itt szünetként jelölik. Nem veszi figyelembe a szó írásmódját sem (kötőjellel elválasztva, külön-külön). Itt nem a szókincs a fontos, hanem a fonetika, nevezetesen a hangzás.
A fonetikus átírást is használjákdialektológia, a kiejtés sajátosságainak minél pontosabb rögzítése érdekében, és az ortoepiában, ahol a kiejtési lehetőségeket mutatják be annak segítségével.
Az átírás szabályai orosz államban,hogy itt szinte az összes betűt használják, kivéve azokat, amelyek jotáltak E, E, Yu, I (egyes tankönyvekben azonban E nem szerepel ebben a listában, és a hangok rögzítésére használják). Ezeket a betűket írásban vagy az előző mássalhangzó lágyságával jelzik, vagy kiegészítik j-vel + a megfelelő magánhangzókkal (e, o, y, a).
Továbbá a fonetikus átírás oroszul nemrendelkezik a Ш jelöléssel, amelyet hosszú Ш-ként írnak. A műben használt szubkripteket és előfizetéseket diakritikusoknak nevezzük. Segítségükkel jelzik a hang hosszúságát, a lágyságot, a mássalhangzók részleges hangzását, a hang nem szótag jellegét stb.
Az átírás szabályainak ismerete szükséges a nyelv kiejtésének és helyesírásának sajátosságainak tanulmányozásához.
