Shota Rustaveli a 12. század nagy grúz költője.Ez volt a grúz királyság virágkora a híres grúz királynő, Tamara uralma alatt. Ez volt az az idő, amikor a nagy Grúziát az egész világon ismerték – a Fekete-tenger partján fekvő kis államot még erősebb és erősebb szomszédok tisztelték. Az egyik legtekintélyesebb államférfi akkoriban Shota Rustaveli volt.
életrajz
Gyakorlatilag nincsenek hivatalos források a nagy költő korai gyermekkoráról.
A leendő költő származása is megmaradegy találós kérdés. Egyes források szerint Shota Rustaveli gazdag és befolyásos családban született. Ekkor felmerül a kérdés, hogy egy ilyen zseniális ember miért rejtette el a családi nevét? Logikusabbnak tűnik kitalálni, hogy szegény családba született, de képességei miatt az egyik grúz nemes, valószínűleg Bagrationi házába került.
Grúzia a 12. században
Tamara királynő uralkodásának időszakát nem hiába hívjáka grúz állam aranykora. Ez a nő egyetlen nagy országgá egyesítette a kis apanázs fejedelemségeket. Egy intelligens és jól képzett uralkodó uralkodása az ókori Grúzia kultúrájának és írásának felvirágzásához vezetett, új irodalmi alkotások létrejöttéhez, amelyek joggal foglalták el helyüket a múlt világirodalmi emlékeinek listáján. Tamara udvarában a nagy Rusztaveli mellett olyan költők alkották meg műveiket, mint Shavteli és Chakhrukadze, amelyek Tamara királynőt dicsérő ódái részben a mai napig fennmaradtak. Egy ilyen környezet hamar irodalmi lendületet adott a fiatal költőnek, Shota Rustaveli pedig halhatatlan művével a világ kedvére tudott tenni.
Vers létrehozása
Valahol 1187 és 1207 között, Shota Rustavelimegalkotta saját versét "A lovag a tigris (leopárd) bőrében". A vers cselekménye nagy földrajzi térben játszódik, a vers szereplői között nem létező országok és nemzetiségek képviselői is helyet kapnak. A szerző a különféle irodalmi technikákat ügyesen alkalmazva hűen ábrázolta a kortárs Georgia többszintű valóságát. A vers hősnője házasságra vár egy nem szeretett személlyel. Nem hajlandó feleségül menni hozzá, amiért kegyetlen rokonai a Kadget-toronyba zárják. Három ikerlovag harcol a szabadságáért, és a végén a lány kiszabadul. Ez az irodalmi emlékmű a jó és az igazságosság győzelmét emeli ki az irigység és a rabság felett.
Számos történelmi ésirodalmi utalások a vers allegorikus jelentésére, valamint közvetett jelzések ezen irodalmi mű keletkezésének időszakára. A prológus Tamara uralkodását és David Soslani iránti szerelmét dicséri. A záró versszakokban a költő a királynő halálát gyászolja, Shota Rustaveli szerzőségére is utalnak - jelzi, hogy e sorok szerzője "egy ismeretlen rusztavi meskh".
Közszolgálat
A verset nagyra értékelték a kortársak.A szerzőt cári könyvtárossá léptetik elő. Tamara egy arany tollat ajándékoz neki, amelyet Shota Rustaveli kapott irodalmi közreműködéséért. A költő életrajza megemlíti, hogy az adományozott aranytollnak mindig a könyvtáros kalapjában kell lennie. Tudományosságának, irodalmi tehetségének és a királynő személyes kegyelmének jelének tekintették. Ez a toll Shota Rustavelit mindenhol elkíséri – az ősi freskókról készült fotók bizonyítják, hogy a költő mindig is viselte ezt a jelvényt.
Napok Jeruzsálemben
Fokozatosan a ragyogó Tamara iránti csodálat egyre mélyebb érzéssé vált. Amikor a királynő megtudta ezt az érzést, Rustaveli kiesett a kegyből. A költő kénytelen volt Jeruzsálembe menekülni.
