Nyilvános személyek nyilatkozatai, ha relevánsak,híressé és érdekes aforizmáivá válnak. Ezek az aforizmák „túlélhetik” alkotójukat, nemzedékről nemzedékre továbbadva. Sztálinnak, a Szovjetunió vezetőjének híres kijelentései tehát hívószavakká váltak. El sem hiszem, hogy némelyiküket egy félelmetes uralkodó fejezhette ki, akit az egész világ félt és tisztelt.
"Az emberi lelkek mérnökei"
Sztálin híres kijelentései nem mindigszemélyes találmányához tartoznak. Például ez a hívószó, amellyel minden írót megjelölt, nem tartozik rá. Ezt mondta az írókról a híres Olesha Jurij, aki szintén író. Sztálinnak tetszett ez az összehasonlítás, és 1932. október 26-án Gorkij házában idézte. Aznap este az írók közgyűlésére került sor Maxim Gorkij házában, amelyen a vezető úgy döntött, hogy részt vesz.
Így a Jurij Olesha vezetője által elmondott mondat Joseph Vissarionovich egyik leghíresebb mondása lett.
"Az élet jobb lett, az élet boldogabb lett"
1935. november 17-én az Első Összszövetségtalálkozó, amelyen munkások és munkások vettek részt - sztahanoviták. Természetesen Sztálin beszéde teljes egészében sokkal hosszabb volt, de a fő gondolat a történelemben maradt. Joszif Sztálin kijelentése, hogy az élet jó, ezért a munka jól megy, és ha az élet rossz lenne, akkor nem létezne a Sztahanov-mozgalom, a jól ismert tömeges elnyomások előestéjén hangzott el, amiről a vezető természetesen tudott.
A történészek Sztálinnak nyilvánvaló gonosz iróniát, „hamis optimizmust” tulajdonítanak.
"Mindent a személyzet dönt"
Sztálin híres mondásai főlega munkásokra irányul. Így jelent meg ez a kifejezés, amelyet sok főnök szeret ismételni, és az üzleti kudarcok felelősségét a munkatársaira hárítja.
Ez a mondat 1935. május 4-én született, amikor a vörös parancsnokokat szabadon engedték. Ilyen tág és minőségi módon fogalmazta meg a vezető a politikai pártvezetés célját és elvét.
"A győzteseket lehet és kell ítélni"
Vannak Sztálin kijelentései, amelyek céljalényegében változás. Ez az állítás. Sztálin tehát megfordította azt a mondást, hogy a győzteseket nem lehet megítélni. A vezető ezt a mondatot mondta 1946. február 9-én a moszkvai Sztálin körzet választói választásán. Sztálin e kifejezés mellett azzal érvelt, hogy a győztesek megítélése és kritizálása maguknak a nyerteseknek is hasznos. A hasznosság abban rejlik, hogy ha egyszer nyer, a győztes nem válik arrogánssá, hanem továbbra is keményen dolgozik és szerény lesz. Ezzel a kifejezésével nem lehet egyet érteni. Valóban, van egy ilyen tulajdonság az emberben - ambíció. Abban a pillanatban nyilvánul meg, amikor az ember megérti, hogy ő a győztes, hogy ő a legjobb. Az ilyen embereknek nem szabad elfelejteniük, hogy a munkájukban vannak hibák, és lehet, hogy van erősebb és okosabb ember. Ezért nem csak a sikereiért érdemes dicsérni, hanem kritizálni is azért, amit lehetett volna még jobban.
"A fecsegőknek nincs helye az operatív munkában"
Ez az idézet a mai napig ebből származika hetedik pártkongresszus, amely a Fehéroroszországi Összoroszországi Nemzetközösség Központi Bizottságának munkájáról gyűlt össze. Sztálin ott kezdett beszélni az emberek típusairól. Két részre osztotta őket: nemesekre, akiket arrogánsnak nevezett, de nem tudnak dolgozni, és beszélőkre, akik hűek a munkához és a szovjet hatalomhoz, de nem tudnak és nem is tudnak vezetni. A vezető elmondta, hogy minden beszélőt el kell távolítani a vezetői pozíciókból, mielőtt a munkát az üres beszédek állandó és végtelen folyamába fojtják. A terem tapsban tört ki, ezzel a véleménnyel mindenki egyetértett. Nem értenék egyet, mert a vezérrel való vitatkozásért az ember hosszú időre elhagyhatja szülőföldjét, hogy Szibériában az erdődők közé kerüljön.
"Minden hibának van kereszt- és vezetékneve"
Széles körben elterjedt a hiedelem, hogy az őskifejezés lett Lazar Kaganovich - Népbiztos a Vasutak. Csak a „hiba” szó helyett „balesetként” hangzott. És Beria mondta a kifejezést a most ismert formában. Utána 1941-ben hangzott el a mondat a vezető száján. Mivel Sztálin ezt nyilvánosan mondta, ezért csak neki tulajdonították.
Ez azt mondja, hogy minden hibának és tévedésnek van bűnös. Csak egy, akinek a legteljesebb mértékben válaszolnia kell, hiszen mindenkit ő állított fel, tetteivel megszegte a terveket.
„Nem az számít, hogyan szavaztak, hanem az, hogy hogyan számoltak”
Sztálin számos kijelentése ma is aktuálisa mai idő. A vezető ezt a mondatot a hetedik főtitkárválasztási kongresszuson mondta, amelyen Sztálin győzött. Az elhangzottak értelme a tisztességtelen választásokkal kapcsolatos irónia, amelynek lényegét Sztálin nem próbálta eltitkolni.
A mi korunkban egy ilyen kijelentésnek van a legközvetlenebb jelentése, valójában az, hogy hogyan szavaztak, csekély jelentősége van. Sokkal fontosabb a szavazatok „helyesen számlálása”.
"Nagyon bátor embernek kell lennie ahhoz, hogy gyávává váljon a Vörös Hadseregben"
Sztálin némely kijelentése csak azneki, nem tulajdonítják senki másnak. Ez azon kevesek egyike, amit a vezető maga talált ki és mondta. Ezt az aforizmát még az akkori újságok is közölték anekdotaként. Ebben a kijelentésben persze nincs semmi vicces, hiszen mindenki tudja, mi várt egy katonára, aki a csatatéren kicsordult, elbújt vagy teljesen dezertált. Volt egy emberséges büntetés - kivégzés. Az ilyen katonákat az anyaország árulóival azonosították, és nemcsak a hadsereg ellenségeivé váltak, hanem személyesen Sztálinnak is. Érdekes tény, hogy Sztálin maga nem vett részt az ellenségeskedésben, hivatalból vezényelt, nem volt tudatában a katonák által elszenvedett összes szomorúságnak. Maga Sztálin annyira félt ellenségeitől, hogy minden oldalsó pillantásra a falhoz terelte az embert. Ez magyarázza a „Ha van ember, akkor probléma van, ha nincs ember, akkor nincs probléma” kifejezés megjelenését. De maga Sztálin soha nem mondta ezt a kifejezést! A kifejezést Rybakov író találta ki, és Sztálinnak tulajdonította.
Sztálin nyilatkozatai a gyerekekről
Joseph Vissarionovich beszélt a gyerekekről, mintteljes jogú állampolgárok, akiknek felelniük kell tetteikért. Sztálin kijelentései, amelyekben gyerekeket említenek, nem váltak aforizmákká. Ismeretes, hogy a vezető munkára szólította fel a gyerekek nevelését, hogy már kiskoruktól megértsék, milyen nehéz minden.
