A kérdés, hogy Péter miért vállalkozotta regionális reformot a 18. század elején hazánkban kialakult bel- és külpolitikai helyzet keretei között kell megfontolni. Az előző század végén körvonalazódtak a mélyreható, komoly állami és közigazgatási reformok előfeltételei. Viselkedésük végső lendületét az északi háború jelentette, amelynek szükségletei késztették az első császárt az ország belső szerkezetének megfelelő átalakításaira.
A régi irányítási rendszer hanyatlása
Hogy megértsük, miért Péterterületi reformot vállalt, utalni kell az előző században létező irányítási rendszer sajátosságaira. A moszkvai fejedelemség hagyományosan kerületekre volt osztva, amelyek élén a központból küldött vajdák álltak. Ennek a rendszernek azonban volt egy komoly hátránya, mégpedig az állandó kapcsolatok hiánya a központ és a helyi területek között.
A század végére ez a gazdálkodási elv elavulttá vált.Az új uralkodónak új és hatékony bürokratikus apparátusra volt szüksége, amely folyamatosan az irányítása alatt állna, és gyorsan végrehajtja az összes parancsot.
Katonai igények
Alapok az ellenségeskedés lebonyolítására és állandóa költségek megmagyarázzák, miért vállalta Péter a regionális reformot. A császárnak állandó jövedelemre volt szüksége a hadsereg ellátásához, szüksége volt dolgozó emberekre és időben történő toborzásra. A régi vezérlőrendszer már nem felel meg ezeknek az új követelményeknek. Oroszország háborúban állt egy fejlett európai országgal, és a győzelemhez az egész közigazgatási rendszert új modell szerint kellett újjáépíteni.
Itt meg kell jegyezni, hogy a király reformja,minden más átalakításhoz hasonlóan kezdetben kizárólag gyakorlati okokból valósult meg, elsősorban a hadsereg és a haditengerészet élelmiszerrel való ellátása miatt. A háború sikeres lezárása után azonban az uralkodót foglalkoztatta, hogyan lehet az új rendszert a békeidőhöz igazítani.
Az első szakasz
Hogy megértsük, miért Péterregionális reformot vállalt, röviden ismertetni kell ezen átalakulások két fő időszakát. Közülük az első kísérletileg 1708-1715-re tehető. Ez volt a Svédországgal való összecsapás csúcspontja, amikor a cárnak állandó adóbevételre, kötelességeinek megfelelő teljesítésére és a hadsereg időben történő felszerelésére volt szüksége. Ezért maga a reform ebben a szakaszban (úgymond) militarizált természetű volt. Az uralkodó nem ment bele az adminisztratív irányítás részleteibe, arra szorítkozott, hogy az egész országot nyolc, majd egy idő után tíz tartományra osztotta, élükön kormányzókkal.
Mivel ezekben az években háború volt, az adatoktisztségeket a katonai osztály képviselői neveztek ki. A kormányzók feladata elsősorban az volt, hogy a kincstárat időben adóbevételekkel látják el, felügyeljék a toborzást, valamint a hadsereg és a haditengerészet szükségleteit munkásokkal látják el. A polgári közigazgatás és a közjólét kérdései nem tartoztak a feladatkörükbe. Voltak tanácsadó testületeik, földraták, amelyek formálisan függetlenek voltak, és helyi nemesek közül kellett választani, de a katonai helyzet miatt teljes egészében a kormányzónak voltak alárendelve, tagjait a szenátus hagyta jóvá.
A második szakasz
Közigazgatási tanulmányok soránA 18. század első felében kialakult birodalom felépítése kapcsán különös figyelmet kell fordítani arra a kérdésre, hogy I. Péter miért vállalta a regionális reformot, hiszen ennek a szempontnak a vizsgálata lehetővé teszi a cári reformátori politika sajátosságainak megértését. és az általa létrehozott új kormányzati rendszer. Fentebb elhangzott, hogy eleinte a reformot a katonai igények kiszolgálására tervezték, de amikor a hadjárat véget ért, a császár továbbfejlesztette az általa létrehozott rendszert.
Számos 1718-1719-es rendelete szerint a tartományok voltaktartományokra, a tartományokat pedig kerületekre osztják. A tartományok élén vajdák álltak, akik gyakorlatilag függetlenek voltak a kormányzótól, és a katonai feladatok ellátása (biztonság biztosítása, a toborzás ellenőrzése) mellett gondoskodniuk kellett a lakosság szükségleteiről: javítani kellett a kereskedelmet, elősegíteni az alapítást és fejlődést. gyárak. Így Péter 1. regionális reformja fontos szerepet játszott az ország közigazgatási rendszerének korszerűsítésében.
