Végrehajtották az önkormányzati reformokatI. Péter nem különbözött következetességében és hatékonyságában. A városi és a helyi hatóságok átszervezését maguk a tisztviselők akadályozták. Mi okozta a városvezetés új reformját, a meglévő reform milyen hiányosságait kellett kijavítania, ebben a cikkben elmondjuk.
A városreform előfeltételei
Megkezdődött I. Péter városvezetésének reformjajóval az állam központi és legfelsõbb hatóságainak tervezett átszervezése elõtt. A reformok fő okai az állam új társadalmi kapcsolatai, területének bővítése és a végrehajtó hatalom új funkcióinak kijelölése voltak, amelyet a régiók helyi önkormányzata hajtott végre.
Városreform. Első próba
A helyi önkormányzatok szerkezetátalakítását diktáltákaz akkori követelmények. Oroszország megpróbálta biztosítani a Balti-tenger kiáramlását, az ország katonai szükségletei nőttek. A régi vajdaság és az önkormányzati rendformák nem tudták biztosítani az ellenőrzött területeken az adóbeszedés és a toborzás érdekében kitűzött feladatok teljesítését. A legfontosabb feladat a zemstvosok és az irodai adminisztrációk közötti felelősségmegosztás, az európai városigazgatás elemeinek bevezetése volt. Ezek a tényezők magyarázták, mi okozta a városvezetés új reformját, és hogyan kellett működnie a megújult kormánynak. Ehhez 1699-ben elindult az első városreform.
A városvezetés reformja során voltkísérletet tettek az orosz városok európai modell szerint történő megreformálására, ugyanazokkal a jogokkal ruházzák fel őket, mint a nyugat-európai államok városi tanácsai. Az orosz városok meghagyták a vajdaságok alárendeltségét, és kezelésüket a választott eszközökkel meghatározott végrehajtókra hárították. A fővárosban egy burmistra kamara jelent meg, amely előtt a helyi végrehajtók beszámoltak az általuk beszedett állami adókról, illetékekről és vámokról. Más városokban a kormányzók átkerültek a zemstvo kunyhókba, amelyekben a megválasztott végrehajtók is felelősek voltak.
Az első reform hátrányai
Mi okozta a város új reformjátaz első átalakítások kiábrándító eredményei alapján ítélhető meg. Az újonnan kialakított rendszer átlátszatlan és nem volt elég hatékony. A helyi hatóságok széttagoltsága nem tette lehetővé az egyértelmű parancsnoki láncolat felépítését. A zavart a másodlagos szervek sokasága fokozta. Így I. Péter a bürokratikus hatalmat választott birtokkal egészítette ki. Emellett a polgári hatóságokkal együtt katonai közigazgatás is működött, amely az útlevél-ellenőrzéssel és a közvélemény-adó beszedésével volt megbízva, így a polgári hatóságok bizonyos funkcióit megismételte.
Mi váltotta ki az új városirányítási reformot? A fentiek alapján több ok is kialakulhat:
- továbbra sem volt szigorú vertikális hatalom;
- a kinevezett helyi vezetők hatásköre a választott testületekre korlátozódott;
- a választott állások (végrehajtók, kormányzók, osztálygyûlések képviselõi) túl sok száma akadályozta a helyi önkormányzati szervek munkáját.
Második városreform
1720-ban az Orosz Birodalom új fővárosában létrehoztak egy főbírót, amelynek minden megválasztott városi bíró alárendelt volt.
1721-ben rendeletet fogadtak el, amely tartalmazzafelvázolta a városszerkezet új alapelveit. A városokat a lakosok száma szerint öt nagy osztályba sorolták. A lakosság "szabálytalan" és "rendes" városiakra oszlott. Az "irreguláris" állampolgárok között főként a legszegényebb rétegek képviselői voltak. A tehetős "rendes" állampolgároknak megmaradtak korábbi kiváltságaik.
Annak ellenére, hogy a hatóságok hűek a gazdagok iránta városiak számára az új önkormányzati rendszer nem bizonyította hatékonyságát. A korábbiakhoz hasonlóan a problémák megoldásának merev, katonai-bürokratikus módszerei érvényesültek, ráadásul az egyre növekvő centralizáció nem tette lehetővé a választott testületek számára a helyi politika végrehajtását.
