A történelem első jelentős mérföldköveA filozófiai gondolkodás fejlesztése az ősi filozófia. Ősei az ősi görögök és a rómaiak. Az akkori gondolkodók arzenáljában a megismerés „eszközei” finom spekuláció, szemlélés és megfigyelés voltak. Az ókori filozófusok voltak az elsők, akik örök kérdéseket vettek fel, amelyek egy személyre vonatkoznak: honnan származik a körülvevő dolgok kezdete, a világ léte és nemléte, az ellentmondások egysége, a szabadság és a szükségesség, a születés és a halál, az ember célja, erkölcsi kötelesség, szépség és magasztalás, bölcsesség, barátság, szeretet, boldogság, az egyén méltósága. Ezek a problémák ma is relevánsak. A filozófiai gondolkodás kialakulásának és fejlődésének alapja pontosan az ősi filozófia volt.
Az antikvitás filozófiájának fejlődési periódusai
Gondoljuk át, hogy a fő problémákat hogyan oldotta meg az ókori filozófia, annak tudományos fejlődésének szakaszaiban.
Az ókori görög és a római filozófiai gondolkodás fejlesztésében négy fontos szakasz különböztethető meg feltételesen.
Az első szocratus előtti időszak a VII.V Art IDŐSZÁMÍTÁSUNK ELŐTT. Ez az Eleatic és a Miletus iskolák, az Efezus Heraclitus, Pythagoras és tanulói, Democritus és Leucipus tevékenységeit képviseli. A természet törvényeivel, a világ és az űr felépítésével foglalkoztak. A szocratát megelőző időszak fontosságát alig lehet becsülni, mert a korai ősi filozófia nagy hatással volt az ókori Görögország kultúrájának, társadalmi életének és politikai szférájának fejlődésére.
A második, a klasszikus,(V – IV. század) a szofisták megjelenése. Figyelembe vették a természet és a tér problémáit az ember problémáira, lefektették a logika alapjait és hozzájárultak a retorika mint tudomány fejlődéséhez. A korai ősi filozófiát a szofisták mellett ebben az időszakban Arisztotelész, Szókratész, Platón és Protogor nevek képviselik. Ugyanakkor a római filozófia alakult ki, amelyben három fő irányt határoztak meg - az epikizmus, a sztoicizmus és a szkepticizmus.
A IV. És a II. Században. e.az ókori filozófia megy keresztül a fejlődés harmadik, hellenisztikus szakaszán. Ekkor alakultak ki az első, mély tartalommal rendelkező filozófiai rendszerek, új filozófiai iskolák jelentkeztek - epikureai, tudományos, ismétlődő és mások. A hellenisztikus időszak képviselői pontosan abban az időben folynak az etikai problémák és a moralizálás megoldásában, amikor a hellén kultúra hanyatlóban van. Epicurus, Theophrastus és Carnead nevek képviselik a filozófia fejlődésének ezt a szakaszát.
Korunk kezdetével (I – VI. Század) antika filozófia a fejlődés utolsó szakaszába lép. Ebben az időben az ókori világ vezető szerepe a Róma, amely befolyása alatt Görögország is megjelenik. A római filozófia kialakulását nagymértékben befolyásolja a görög hellenista szakasz. A Róma filozófiájában három fő irány alakul ki: az epikizmus, a sztoicizmus és a szkepticizmus. Ezt az időszakot olyan filozófusok tevékenysége jellemzi, mint Arisztotelész, Szókratész, Protogor, Platón.
Harmadik-negyedik század - a bekövetkezés ideje ésúj irány kifejlesztése az ókori filozófiában - a neoplatonizmus, akinek őse Platón volt. Ötletei és nézetei nagymértékben befolyásolták a korai kereszténység filozófiáját és a középkor filozófiáját.
Így keletkezett az ókori filozófia, amelynek fejlődési szakaszai érdekes ötleteket generáltak: a világban jelenlévő jelenségek és dolgok univerzális kapcsolatának ötletét és a végtelen fejlődés gondolatát.
Azokban a napokban volt az episztemológiaiirányok - materializmus és idealizmus. Demokratikus, mivel lényegében materialista, azt sugallta, hogy az atom bármely anyag legkisebb részecske. Ez a gondolata évszázadok és évezredek előtt volt. Az idealista nézetekhez ragaszkodva Platón dialektikus tanokat hozott létre az egyes dolgokról és az általános fogalmakról.
Az ókori filozófia az egyikévé válta társadalmi tudat önálló formái. Segítségével holisztikus képet alkottak a világról. Az ókori filozófia lehetővé teszi számunkra, hogy nyomon követjük az elméleti gondolkodás teljes útját, tele a nem szabványos és merész ötletekkel. Számos kérdés, amelyet az ókori görög és a római filozófiai gondolkodásmód megpróbált megoldani, nem veszítette el napjaink aktualitását.
