Hazánk gazdasága bizonyos követelményeket követeltstabilizáció, a fenntartható és időszerű növekedés fejlesztése, erre azonban csak a NEP politikája volt képes. A fejlődés minőségi szakasza csak egy új ipari fellendülésnek köszönhető, elsősorban a katonai szférában. A NEP biztosította a válás minden lehetséges módját, de ellentétesek voltak a kommunista társadalom elképzeléseivel, amelyek végül olyan fogalmak megjelenéséhez vezettek, mint az iparosítás és a kollektivizálás.
A Szovjetunióban az iparosítás évekre nyúlik vissza1925. december a XIV. Pártkongresszus után. Vizsgáljuk meg részletesebben ezt a koncepciót. Az iparosítás a nagyüzemi gépgyártás kialakításának folyamata, amely a gazdasági tevékenység minden ágára irányul. Valójában csak a falu lehet komoly befektetési forrás egy ilyen tömeges rendezvény kialakításához. Az iparosítás és a kollektivizálás együttesen az állam kompetens politikáját képezte, ahol az első a fejlesztést célozza, míg a második a parasztok munkára kényszerítésének nem gazdasági módszereit jelölte. És bár a mezőgazdasági termelés általános csökkenést mutatott, az állam bevételei hatalmasak voltak.
További mozgatható erő volt a Nagyaz 1929-33-as nyugati idõszakban bekövetkezett depresszió. A válság egyszerűen arra kényszerítette az európaiakat, hogy új termékpiacokat keressenek, és a Szovjetunió volt a legalkalmasabb hely, korlátlan pénzügyi lehetőségekkel. Ennek eredményeként az iparosítás fő szakaszában (1928 és 1938 között) az összes berendezés már háromnegyedét importálták. Így mind az iparosítás, mind a kollektivizálás teljes mértékben igazolta magát az ország politikai vezetőinek szemében.
Meg kell jegyezni, hogy a megvalósítási technológiaaz iparosítás új volt. A Szovjetunió nemzetgazdaságának fejlesztésére vonatkozó ötéves terveken alapultak. Érdemes elmondani, hogy a háború kezdete előtt öt ilyen tervet fogadtak el. A teljes nemzetgazdaság fejlődési szférájában minden módszer bizonyos előnyt teremtett, valójában azonban a tervezett fejlesztési keret nem teljesült. A tervgazdaság miatt azonnal koncentrálni lehetett a stratégiailag fontos iparágak, például a nehézipar, a közlekedés, a védelmi ipar, az energia és más ágazatok népszerűsítésére. Az első ötéves terv éveiben az iparosítás és a kollektivizálás eredményeket hoz: több mint 1500 különböző gyárat és üzemet építettek. A második ötéves tervben a szám eléri a 4,5 ezret. Így a harmincas évekre a Szovjetunió erős iparosodott hatalommá vált, amely versenyt ró a nyugati prosperáló államokra.
Az iparosítás sok pozitívumot hozottpillanatok, nem számítva az ipari haladást: az országban megszüntették a munkanélküliséget, megjelentek a magasan képzett munkavállalók, a mérnököket aktívan képezték, az egyetemes oktatás terén megkezdődött a fejlődés. A társadalmi látókör jelentősen kibővült, és az emberek elkezdtek törekedni a karrierjük megteremtésére. De mindez egy másik területet sújtott - a falut, amely mindent fizetett.
A kollektivizálás a megszüntetést céloztaaz új gazdaság kialakulása. A gyártott termékek ingyenes felhasználását kizárták, mindegyiket az államnak küldték. Ennek eredményeként problémák merültek fel az étellel. A tömeges kollektivizálás 1929-ben kezdődik. Ez az időszak óta, pár hónap alatt, már 2,4 millió olyan gazdaság van a kolhozokban, amelyek csatlakoztak hozzájuk, ami jelentősen meghaladta az elmúlt 12 év adatait. Természetesen a falu ellenségesen fogadja el az ilyen megrendeléseket, de az állam keményen és visszavonhatatlanul reagál, "huszonötezer" különítményt küldve. A büntető szervek kerülnek előtérbe.
A kollektivizálás ütemterve is kialakul, amelymeghatározza a gazdasági fejlődés ütemét. Itt érdemes megjegyezni egy bizonyos versenyszellem megjelenését, amikor a vezetők hajlandóak voltak túllépni az ütemtervet. A tömeges ellenállás elnyomása érdekében szigorították az elnyomó intézkedéseket. Itt jelenik meg az útlevél-rendszer iránti igény, amelyet az állam vezet be, de ez nem vonatkozik a parasztokra. Ennek eredményeként ismét elvesztik bizonyos szabadságukat, mivel útlevél nélkül nem mozoghatnak sehová (egyik vagy másik oldalhoz kötődnek). Nem nehéz kitalálni, kit ismét megaláztak és sértettek. Ezt követően, 1932-ben, tömeges éhínség kezdődik.
