Esszé „Az ökológia problémája in "Búcsút Matera"„Az iskolások már középiskolában írnak. Eddigre diák már majdnem kialakultelemezni képes, párhuzamot vonni egy műalkotás és a való élet között, felkínálja saját nézőpontját, különféle érvekkel alátámasztva.
Történetek
V. G. Raszputyin munkássága sok olyan szálat hatja át, amely összeköti az embereket egymással egy baráttal, együtt Matera, ahol élnek, egy embert igénylő társadalmi rendszerrel keményen dolgozni nak nek egy új boldog élet elrendezése és kíméletlenül eltörölni a múltat. De vajon fennmaradhat-e egy rendszer, amely megtagadja saját gyökereit?
Környezeti problémák a „Búcsút Matera„befolyásolja az emberi kapcsolatok ökológiáját, az egyes egyének hitét és a tetteit, és természetesen a környezet állapotát. Légy okos, olvass adott dolgozzon, ha még nem vette fel, és ügyeljen a következő fontos részletekre.
A természet és az ember
Biológiailag mindannyian a természethez tartozunk. Alatt Történelmi fejlődése során az ember megtanulta megmutatni erejét azzal, hogy jobb életkörülményeket teremtett magának: szó szerint lecsapolta a tengereket, visszafordította a folyók áramlását, összehasonlította a hegyeket a hegyekkel. föld. Néha nem gondolunk a következményekre, és csak ma nyertük el azt a képességet, hogy lássuk tevékenységünk gyümölcsét, került sor sok évtizeddel (sőt évszázadokkal) ezelőtt.
Az emberek sok állatot kiirtottak, környezetszennyezés forrásává váltak, és hozzájárultak a globális felmelegedéshez. És bár Raszputyin történetében „Búcsút Matera„Az ökológia problémája a maga közvetlen értelmében egyértelműen csak töredékekben vetődik fel, a mű általános háttere elgondolkodtatja az olvasót.
Hiedelmek és értékek
A történet minden hősének megvan a maga értékrendje. Habár Matera - egy-egy szülőhely mindegyiknek, mindenkinek van hozzáállása övé. Az idősebb generáció nem ismeri az életet szülőszigetén, kis falujukon kívül. Törölni nekik Materu a föld színéről – ez olyan, mintha a saját halálos ítéletét írná alá:Ez az új világ hektikus élettempójával, globális terveivel, a feladatok elvégzésének határidejével és „három év múlva ötéves tervvel” zárva van előttük. Ezek az emberek emlékeznek a gyökereikre. A „Búcsú Matera„Nem a környezeti probléma a legfontosabb számukra. A szentet elveszik az idősektől - földjüket, emléküket, fiatalságukat.
A középgeneráció néz ki a legelképesztőbbnek, másrészt a legracionálisabbnak. Ők a szüleik – még élnek, de már vannak gyerekeik, és egyszerűen meg kell érteniük mindkettőjüket, legalább részben. Talán ez az oka annak, hogy a középkorú karakterek „egyenletesnek” tűnnek, és nem tűnnek ki jellembeli szélsőségeikkel.
Egy szebb jövő felé
Irodalomórák adott a munkát általában úgy tartják egy nézőpontból. Új hatalom kiderül bűnös, hogy nem hallgat az emberekre, ésennek van értelme. De emlékszel, hogyan ment végbe az ország iparosítása, villamosítása és kollektivizálása? Hogyan vették el vagyonukat az egyházaktól? Szörnyű dolgoknak tűnhet. De a Nagy Honvédő Háború megmutatta: csak a hatóságok ezen intézkedéseinek köszönhetően jutottak forrásokhoz - pénzügyi, ipari, anyagi - a túléléshez és a szülőföld védelméhez. Az ökológia problémája a „Búcsú Matera" - Ez egy összetett kérdés, és nem lehet egyszerűen szemlélni. Egy fontos szempontot azonban meg kell jegyezni, amelyre nem volt indoklás, és nincs mentség.
Megértés
Különböző nemzedékek vallása eltérő lehet: idős emberek - tisztelik őseiket, gyökereiket, szülőföldjüket; a fiatalság - cselekvésre, mozgásra vágyik előre, demonstrálva erejüket. De ha egy kicsit mélyebbre ásunk, az a képtelenség, és ami a legfontosabb: nem akarjuk egymást megérteni, a történet fő problémája.
Az apák és fiak kérdése, amelyet Turgenyev olyan világosan bemutatott, feláll teljes egészében: hogyan beszélhetünk az ökológia problémájáról a „Búcsú Matera„Ha az emberek még kis dolgokban sem értik meg egymást? És csak abban a pillanatban, amikor megtanuljuk látni valaki más nézőpontját, képesek leszünk igazán összetett kérdéseket erőszak alkalmazása nélkül megoldani.
Hülyeség elleni oltás
Tudniillik az embereket nem hülyeségért ítélik el, hanem azért szidják őket, mert nem hajlandók okosodni. Fontolja meg a következő környezetvédelmi érvelést a „Búcsú Matera": a természetet kezükkel pusztító hatóságok ifjúság, már túlélték hasznukat – tudjuk ezt a történelem leckéiből. Ez az ország már nem létezik, és a társadalom okosabb lett.
Az állam gondjait persze más módon is meg lehetett oldani, de az akkori gereblye eredményesnek bizonyult. Ijesztő elképzelni, nak nek mit tettek az ilyen meggyőződésű emberek ma, amikor az emberi képességek sokszorosára nőttek. Így a negyvenes „ökológiai nonszensz”.-, ötven- a száz évvel ezelőtti pedig oltásnak tekinthető a jövőbeni megismétlődésük és súlyosbodásuk ellen.
Párhuzam a modern idővel
Végezetül szeretném megjegyezni, hogy a gyökerek megtagadása, a múlt eltörlése a fényes jövő javára ma élesen felvetődik. Új kormány megjelenésével a szomszédban, vérrel kapcsolatos közös őseinkről kiderült, hogy hazánkban élnekfelülvizsgálat tárgyát képezi. A nemzeti identitás kialakításával nincs semmi baj, de ha az inkább romboló, mint építő elvekre épül, akkor nem tart sokáig.
Csakúgy, mint a „Búcsút Matera", a generációk közötti kapcsolatok ökológiai problémájakülönös jelentőséget kap: kölcsönös megértés nélkül nem lehet jövőt építeni az országon belül, az egyes oldalak érdekeinek figyelembevétele nélkül nem lehet előrelépni nehéz a hatóságok felelősségének terhe minden polgárra. Ellenkező esetben úgy alakul, mint Krylov nagyapa meséje a hattyúról, a rákról és a csukáról: mindenki a maga irányába húz, és a szekér szétesik.
