Az Állami Duma megalapítása intézkedés voltszükséges. A képviselő-testület megalakítására a kiáltványnak és a választásokról szóló rendeletnek megfelelően került sor. Ezeket a jogalkotási aktusokat 1906-ban, augusztus 6-án adták ki.
Az Első Állami Duma közvetlenaz 1905-1907-es forradalom következménye. A kormány liberális részének (főként Witte (a miniszterelnök) személyében) nyomására II. Miklós, elhatározva, hogy nem súlyosbítja a helyzetet, nyilvánvalóvá tette alattvalói számára, hogy kész figyelembe venni a társadalom igényét egy képviselő testület létrehozására. A császár az 1906-os kiáltványban közvetlenül kifejezte szándékait. Az 1905-ös kiáltvány rendelkezései pedig jelentősen kibővítették a leendő képviselő-testület hatásköreit. Különösen a harmadik pont szerint az Orosz Birodalom Állami Duma jogalkotási törvényhozássá alakult át. Így ma a parlament alsó házának tekintették, ahonnan a törvényjavaslatokat a felsőházba - az Állami Tanácsba - utalták.
Az 1905. október 17-i kiáltvánnyal együttamely tartalmazta az autokrata ígéreteit, hogy bevonják a törvényhozási folyamatba azokat a lakossági rétegeket, akiktől korábban megvonták a szavazati jogot, október 19-én újabb rendeletet hagytak jóvá. Rendelkezéseinek megfelelően a Miniszterek Tanácsa lett az állandó legmagasabb kormányzati szerv. Célja az volt, hogy biztosítsa a fő osztályvezetők egységesítését és cselekvési irányát az állam legfelsőbb kormányzása és a jogalkotási folyamat kérdéseiben. Így megállapítást nyert, hogy az Orosz Birodalom Állami Duma figyelembe vehette azokat a törvényjavaslatokat, amelyeket csak a Miniszterek Tanácsa tárgyalt.
Viszonylagos függetlenséggel ruházták fel a következőket: a külügyminiszter, a bíróság, a haditengerészeti és a hadügyminiszter. Munkájukról azonban kudarc nélkül kellett beszámolniuk a királynak.
Hetente kétszer vagy háromszor tervezték a Miniszterek Tanácsának összehívását. Witte 1906 áprilisáig volt az elnöke, utána júliusig Goremykin volt. Ezt követően Stolypin vette át az elnöki posztot.
Az Orosz Birodalom Első Állami Duma1906. április 27. és július 9. között dolgozott. A megnyitóra a szentpétervári Téli Palota Tróntermében került sor. Ezt követően az Orosz Birodalom Állami Duma a Tauride-palotában ülésezett.
A választási eljárást az 1905-ben, decemberben elfogadott választási törvény állapította meg. A törvény rendelkezései alapján négy kúriát hoztak létre: munkások, parasztok, városi és földbirtokosok.
Ezeket az állampolgárokat felvették a munkavállalók kúriájába,akik olyan vállalkozásokban voltak alkalmazva, ahol a munkavállalók száma legalább ötven volt. E rendelkezésnek megfelelően körülbelül kétmillió férfi veszítette el a választójogot. A katonai szolgálatért felelős nők, a huszonöt év alatti fiatalok és egyes nemzeti kisebbségek nem rendelkeztek szavazati joggal. A választások maguk is többlépcsősek voltak.
A Dumában megválasztott képviselők száma átlagosan négyszáznyolcvan-ötszázhuszonöt ember között ingadozott a különböző időszakokban.
1906-ban, április 23-án IIjóváhagyták a fő törvények kódexét. A Duma csak az autokrata kezdeményezésére tudott változtatni rajta. A kódex alapján minden elfogadott törvényt a királynak jóvá kellett hagynia, és a végrehajtó hatalom, mint korábban, teljes alárendeltségébe került.
A végrehajtott adminisztratív reformok ellenéreA császár maga nevezett ki minisztereket, a fegyveres erők alárendelték, kizárólag ő irányította az állam külpolitikáját, békét kötött, rendkívüli állapotot vezetett be, hadat hirdetett. Ezenkívül a Kódex egy olyan bekezdést fogalmazott meg, amely lehetővé teszi, hogy az autokrata új törvényeket, törvényeket vagy rendeleteket csak a saját nevében adjon ki a Duma ülésszakai között.
