A makroökonómiaban létezik egy olyan dolog, mint aNemzeti jövedelem. Ez egy olyan gazdasági mutató, amely az ország minden lakosának elsődleges jövedelmének összességét jellemzi. Ugyanakkor ezt a mutatót nem csupán az ország határain belüli, hanem a külföldön folytatott gazdasági tevékenység eredményei alapján is kiszámítják (a külföldre menő lakosok jövedelmét is figyelembe kell venni), valamint a más államoknak fizetett jövedelmet.
Először vizsgálja meg a nemzeti jövedelmet elszigeteltena marxizmus-leninizmus alapítói a termelési tevékenységekből származtak. E mutató úttörője, „apja” W. Petit, egy angol közgazdász volt. Tanításait tovább fejlesztették a fiziokraták, A. Smith és D. Ricardo. Egyiküknek azonban nem volt annyira ereje, hogy teljes mértékben megértse a nemzeti jövedelem fogalmát. Csak K. Marxnak sikerült ezt megtennie. Ő volt az, aki nem csak a népesség minden szegmensének jövedelmét, hanem a termelés tényleges költségeit is figyelembe vette. Marx volt az első, aki külön figyelembe vett egy ilyen fogalmat, mint egy fogyasztási alap, és egy ilyen fogalmat, mint egy felhalmozási alap. Mindegyik mutatóhoz teljes leírást adott, megmagyarázva azok működési terhelését. Marx K. legendás tanítását V. Lenin folytatta.
A nemzeti jövedelem a nettó különbségnemzeti termék és közvetett adók. Ide tartoznak az állami támogatások és támogatások a vállalkozások számára. Hasonló lesz, ha ezt a mutatót az egész társadalom tiszta termékének vagy újonnan létrehozott értéknek tekintjük. A nettó nemzeti termék (NNP) egy olyan mutató, amely az ország bruttó nemzeti jövedelme és az értékcsökkenés közötti különbséget képviseli.
A nemzeti jövedelem kiszámításáhozkülönböző módszereket alkalmazni. A Szovjetunióban a gyártási módszert alkalmazták. Ha összefoglalja az egyes iparágak bruttó kibocsátását, akkor az egyes termelések különféle tulajdonosi típusokra vonatkoztak. Ezt követően a következő lépés a termeléshez felhasznált összes anyagköltség kiszámítása. Ha a bruttó outputból kivonjuk az anyagköltségek megállapított összegét, akkor megkapjuk a kívánt értéket - nemzeti jövedelmet. A képlet a következő:
VP - bruttó teljesítmény; MZ - anyagköltségek; ND - nemzeti jövedelem.
Az egyes iparágak elemzése és a kapott mutatók összeadása után megtalálhatja az ország nemzeti jövedelmét.
Az év során létrehozott bruttó kibocsátás az alábbiakból áll:két rész - egy újonnan létrehozott és korábban létrehozott termék. Például a bútorgyár figyelembe veszi a kiegészítőket, a bútorgyártás során használt különféle alkatrészeket. De ezeket a részleteket a gyárban már figyelembe vették. Ezért a bruttó kibocsátás kiszámításakor kettős számolás lehetséges, amelyet nem mondhatunk el a nemzeti jövedelemről (elvégre minden költséget nem kell figyelembe venni).
