Oroszország külpolitikáját végzikegyidejűleg a társadalom egészének fejlődésével. Tehát, miután a Szovjetunió megszűnt, teljesen új szakasz kezdődött államunk kölcsönhatásában a világ más országaival. És 1992 januárjára Oroszországot 131 állam elismerte.
Oroszország külpolitikája az elmúlt évekbencélja a kapcsolatok javítása Grúziával, Kazahsztánnal és Üzbegisztánnal. Államunk vált a békefenntartó feladatok végrehajtásának egyetlen résztvevőjévé a FÁK úgynevezett „forró pontjain” (Grúziában, Moldovában és Tádzsikisztánban).
A közelmúltban meglehetősen összetett éskusza kapcsolat Ukrajnával. A barátság, az együttműködés és az ehhez kapcsolódó kapcsolatok megfelelnek e két ország népeinek érdekeinek, ám ezen államok konkrét politikusainak törekvése és kölcsönös bizalmatlansága fokozatosan a kapcsolatok hosszabb ideig tartó stagnálásához vezetett.
- az Orosz Föderáció helye az ingatag világ geopolitikai helyzetébenhelyzetekben. Tehát a Szovjetunió összeomlása és a FÁK további létrehozása után egy teljesen új külpolitikai helyzet alakult ki államunk számára. A geostratégiai és geopolitikai helyzet mélyreható változásai felhívták elő a figyelmet Oroszország szerepének és helyének átgondolására a nemzetközi szintű kapcsolatok rendszerében;
- Oroszország külpolitikája nagyrésztkülső tényezőktől függ, amelyek gyengítik az állam helyzetét a nemzetközi színtéren. A jelenlegi geopolitikai helyzet keretein belül államunk hatalmas számú probléma előtt áll. Az Orosz Föderáció politikai, gazdasági és ideológiai helyzetében bekövetkezett változások miatt külpolitikai tevékenysége jelentősen csökken.
Oroszország külpolitikáját az államunk világszínvonalú piacba történő integrációja és a kurzus politikai irányultságának a világ vezető hatalmainak politikáival történő harmonizációja irányában hajtják végre.