"Béketeremtő" - így írták le a táblátAlexandra 3. A bel- és külpolitikát ez a szuverén remekül hajtotta végre. Nem volt felkészülve a trónörökösre, de tragikus körülmények miatt Sándornak azzá kellett válnia. Szerette hazáját, törődött népével, eredetiségével, anyagilag és erkölcsileg sikerült felemelnie a törökökkel folytatott háború által kimerült államot. Ez egyike azon kevés szuveréneknek, akiknek sikerült háborúk nélküli életüket biztosítaniuk népüknek, mert uralma alatt az Orosz Birodalom egyetlen állammal sem volt konfliktusban. A cikkben eláruljuk, hogy milyen típusú császár volt Sándor 3. A bel- és külpolitikát is röviden leírják és elemzik.
III. Sándor: trónra lépés
Hogyan került Sándor az orosz trónra?Nem született trónörökösként. Idősebb testvérének, Nyikolajnak örökölnie kellett a koronát. Ez utóbbi azonban serdülőkorban meghal. Ennek megfelelően a fiatal Sándor sürgősen felkészülni kezd annak érdekében, hogy méltóságteljesen átvehesse apja - II. Sándor császár - munkáját.
III. Sándor általában zseniálisra készültkatonai karrier, de a tervek nem voltak hivatottak valóra váltani. Testvére, Tsarevich Miklós halála után Sándornak sürgősen idegen nyelveket, földrajzot és más, a leendő császár számára szükséges tudományokat tanítottak.
Miklós koronájával együtt Sándor ismenyasszonyt fogad, a keresztségben Dánia hercegnője Mária nevet kapta. A fiatalokat annyira megdöbbentette Tsarevich halála, akivel baráti viszonyban voltak, hogy az elsőszülöttet Miklósnak hívták.
Mit kapott III. Sándor az uralkodás kezdetéig?Az orosz-török háború által elpusztított ország, minden társadalmi csoportban eluralkodó kormányellenes érzelmek. Emlékezzünk arra, hogy II. Sándor császár apját terroristák ölték meg.
Zemszkaja és az igazságügyi reformok
1881. március 1-jén Sándor 3. lépett trónra, a bel- és külpolitikát röviden a következõképpen jellemezhetjük: szilárdság és elszántság. Vessünk egy pillantást a fő szempontokra.
Az első dolog, amit az új szuverén vállalt, az voltmindenféle szabadgondolkodás elnyomása. Úgy vélte, hogy éppen ez az ország a hibás Oroszország legtöbb problémájában. Ne felejtsük el, hogy apja is a terror áldozata lett, túlzott végzettséggel született. II. Sándor a megvilágosodás őre volt, III. Sándorral ellentétben számos döntést hoz.
1884-ben rendelet született aaz egyetemek tevékenysége (a császár az övék volt a szabad gondolkodás melegágyának). A dokumentum eltörölte az oktatási intézményeken belüli mindenféle találkozókat, betiltotta a hallgatói bíróságokat; Az alacsonyabb osztályok számára a felsőoktatásba való bejutást lezárták.
Ami a helyi hatóságokat illeti, azok voltaka következő intézkedések erősítették: a zemstvókat szigorúan a kormányzók kezdték kormányozni, a tisztviselők jogait élesen korlátozták. A tisztviselők csak a felsőbb rétegekből valók voltak, a parasztságot nem engedték hatalomra, és nem vettek részt a választásokon.
Az igazságszolgáltatási rendszerben is változások történtek.Szorosan kapcsolódnak a zemstvos reformjaihoz. A bíróságok most közvetlenül az államnak voltak alárendelve, az ülések nyilvánossága meglehetősen szigorúan korlátozott volt, és az esküdtek számára minősítést vezettek be.
A parasztok helyzete
III. Sándor belpolitikája megérintette a parasztságot is.Az 1861-es híres reform utáni álláspontjuk irigylésre méltó volt: pénzhiány földvásárláshoz, adósságok, képtelenség saját üzletet folytatni - mindez arra kényszerítette a tönkrement embereket, hogy a városokba távozzanak. III. Sándor számos döntést hoz a helyzet stabilizálása érdekében. Tehát, a parasztoknak elengedik adósságaikat, csökkentik a földváltás adómértékét. Emellett létrejön egy speciális Parasztbank, ahol az emberek hitelt vehettek fel a gazdálkodáshoz (a kamatláb alacsony volt).
Így a mezőgazdaság az országbanfejlődésnek indul, megjelennek egy bizonyos irányba szakosodott központok: ipari növények (a balti államok), gabona (Ukrajna), állatállomány (Rjazan, Nyizsnyij Novgorod stb.)
Katonai reform
III. Sándor belpolitikája és külpolitikája az országon belüli autokrácia megerősítését célozta. A katonai reform ehhez hozzájárult.
Ne felejtsd el, hogy kezdetben Alexandrafelkészült a katonai karrierre, jól ismerte ezt az üzletet és megértette. Bár Oroszország uralkodása alatt nem folytatott háborúkat, a hadsereg nagyon jól erősödött. Mindenféle védelmi struktúrát, hegyi megosztottságot hoztak létre, nagy jelentőséget tulajdonítottak a hadsereg tartalékainak, mind a ló, mind a gyalogság számára.
Katonai tornacsarnok alapú kiképzés céljábólkadett hadtestet nyitottak. Nemcsak fiatal katonákat, hanem a parancsnoki állományt is kiképzik. Az előléptetés csak a szolgálati idő szerint történik.
Különös szerepet tulajdonítanak a katonai infrastruktúrának. Így jelennek meg speciális vasúti brigádok, amelyek célja az alkalmazottak szükség esetén a bevetés helyére szállítása.
Egy másik újítás a hadsereg fegyverzete. A háromsoros puska lesz a fő fegyver, az alak megváltozik (ez most kényelmesebb a katonák számára).
Nemzeti reformok
Sándor bel- és külpolitikája3 erősödött a kemény nemzeti helyzet miatt is. Az az elképzelés, hogy az Orosz Birodalmat csak oroszoknak szánják, III. Sándor ajkából jött. Sok politikai döntés éppen ezen az elképzelésen alapszik.
A császár komoly lépéseket tesz az erősítés érdekébenOrtodox hit. Különösen ebben a kérdésben az ország határ menti régiói gyengék voltak. Megkezdődik az ortodox templomok aktív építése. Állami szinten kezdik elnyomni a nem ortodox hitű és nem orosz nemzetiségű állampolgárokat. Leginkább a lengyelekhez és a zsidókhoz "jutott". Oroszosítási munkálatokat végeznek Ukrajnában és a balti államokban.
Pénzügyi rendszer és az ipar
Sándor bel- és külpolitikája3 abból a valóságból indult ki, amelyik császár megszerezte az országot. Nagy gazdasági hanyatlásban volt. Ennek megfelelően az egyik fő megoldandó feladat az volt, hogy kivezesse az országot a gazdasági válságból. Ennek érdekében a korszak legjobb alakjai részt vesznek a pénzügyi és az ipari szféra reformjaiban.
Tehát Bunge javasolta a közvélemény-adó eltörlését,ehelyett az alkohol, a dohány, a cukor vagy az olaj jövedéki adójának megfizetését javasolják. Emellett az ingatlanok adómértéke emelkedik, például a földeken, a városi ingatlanoknál. A költségvetési hiány csökkentése érdekében emelik a vámokat.
Ami az ipart illeti, növekszikgyors ütemben. A kohászat, a textilipar és a gépipar különösen virágzik. A legújabb olajkitermelési módszerek fejlesztése folyamatban van. Így ennek a mutatónak az alapján Oroszország jön a csúcsra.
Mutassuk meg röviden, milyen reformokat hajtott végre Sándor 3. Kül- és belpolitika (táblázat):
Belföldi politika
Ami a külpolitikát illeti, nem hiába nevezik ezt a császárt "béketeremtőnek" - mindent megtett, hogy megvédje országát a katonai konfliktusoktól. Más országokat is hasonló akciókhoz vonzott.
Uralkodása alatt az Orosz Birodalom közelebb került Nagy-Britanniához és Franciaországhoz, de a Balkánon gyengítette helyzetét.
A vámkapcsolatok tekintetében a Németországgal való szembenézés súlyosbította a gazdasági kapcsolatokat.
Így III. Sándor belpolitikája és külpolitikája hozzájárult az ország gazdasági, nemzeti és ipari növekedéséhez.
