A modern emberek egyre gyakrabban térnek vissza a gondolatokhozfilozófusok, akik sok évvel születésük előtt éltek. Így mindenki választ keres kérdéseire, osztja vagy megtagadja a másik véleményét, megtalálja a saját útját vagy elveszíti azt. A filozófia egy teljesen kiszámíthatatlan tudomány, amelyet nem lehet szavakkal teljesen megmagyarázni. Ezért abszolút mindenki képes ebből a szemszögből nézni a dolgokat. Immanuel Kant tehát joggal tekinthető a filozófia egyik legkiválóbb német képviselőjének. Élete szorosan összefonódott két korszakkal: a felvilágosodással és a romantikával. Talán ezért is olyan érdekesek a munkái, bámulatosak, váratlanok és zseniálisak a gondolatai.
Immanuel Kant története
A német filozófus 1724-ben született.Családja nem volt gazdag, de a fiú rangos oktatást kapott a Friedrichs-Collegium elit gimnáziumban. 1740-ben Kant belépett az egyetemre, de nem fejezte be tanulmányait. Egy ilyen komor esemény oka Immánuel apjának halála volt, amely után a fiatalember az egész család fő kenyérkeresője lett. Ennek ellenére a német tudós megtalálta a kiutat szorult helyzetéből, és otthon kezdett el tanítani. Így Kant tíz évig dolgozott, ami nem volt hiábavaló, hiszen ebben az időszakban védhetett meg értekezést, doktorált, kidolgozhatott és publikálhatott egy kozmikus hipotézist a Naprendszer keletkezéséről, és joga volt tanítani az egyetemen. Kant sok kellemetlen eseményt átélt, amelyeknek a hétéves háború (1758-1762) tulajdonítható, munkája új szakaszába kezdett. Ezt "kritikusnak" hívják.
A német filozófus kreativitásának szakaszai
Hadd tartsuk részletesebben a kiemelkedők munkájátfilozófus. Mielőtt megírta volna a "Tiszta ész kritikája" című művét, amelynek összefoglalóját ma mindenki elolvashatja, Immanuel Kant kozmikus hipotéziseken dolgozott, felvetette az emberi fajok eredetének gondolatát, javasolta az állatvilág genealógiai osztályozását. , tanulmányozta a bolygón zajló apályokat, szerepüket és helyüket a Föld életében. Mindezek a mai eredmények a kreativitás "szubkritikus" szakaszához tartoznak. Az 1770 utáni munkák mindegyike az ismeretelmélet, a lét metafizikai problémáinak, az ember megismerésének, az állapotnak, az erkölcsnek és az esztétikának szól.
Kant művének „kritikus” szakasza
1770 óta Immanuel Kant munkája"kritikusnak" kezdték nevezni. Ebben az időszakban írta a legjobb filozófiai műveket, amelyeknek köszönhetően ma a tizennyolcadik század nagy és kiemelkedő gondolkodójaként tartják számon. Vegyük észre, hogy a német tudós munkái annyira egyediek és igazak voltak, hogy napjainkra is van befolyásuk. A legtöbb filozófus ragaszkodik Kant munkásságához, teljes mértékben az ő gondolataira és feltevéseire hagyatkozik. Immanuel Kant legnépszerűbb művei a Tiszta ész kritikája, A gyakorlati ész kritikája és az ítélet kritikája. A következő sorrendben jellemezték őket: ismeretelmélet, etika, esztétika.
Kant brutális rezsimje
Az élet egy bizonyos szakaszában az egészség ésa filozófus közérzete jelentősen leromlott. Annak érdekében, hogy továbbra is dolgozhasson, és megismerje a világot, önmagát és a körülötte lévőket, Kant egyéni kemény rezsimet alakított ki. Úgy tartják, hogy neki köszönhetően Immánuelnek sikerült ilyen hosszú életet élnie, és később halt meg, mint minden barátja.
A filozófus fő hitvallása az volt, hogy az övét használjaelme bármilyen körülmények között. Véleménye szerint ehhez valódi bátorságra volt szükség. Kant személyes életéből származó információk azt mutatják, hogy soha nem volt házas. Ennek oka az volt, hogy fiatal korában nem tudta ellátni a kiválasztottat (anyagi értelemben), és amikor ez a kérdés megoldódott, a filozófusnak már nem volt vágya a házasságra. Talán magányának köszönhető, hogy Immanuel Kant olyan csodálatos műveket írhatott, amelyek között a "Tiszta ész kritikája" alapvető mű.
Kant filozófiai munkája
Úgy tartják, hogy Immanuel Kantnak csak három voltjelentős munka, amely megváltoztatta életét és sok ember világképét a világon. 1770 után a filozófus dolgozott könyvein, de csak 1781-ben sikerült kiadnia az elsőt.
"A tiszta ész kritikája" a későbbiek alapjakét könyv. Lehet, hogy egyesek számára teljesen különbözőnek tűnnek, de kapcsolatuk mégis elválaszthatatlan. Ebben a művében Immanuel Kant a következőket írja le: a kritika a kulcsa az ember saját elméjének feltárásához. Ezért minden embernek nemcsak kellően viszonyulnia kell hozzá, hanem vágynia is kell rá. Ily módon az ember megfejti saját elméjének egy darabját. A "Tiszta ész kritikája" (Immanuel Kant) a tér, az idő kérdéseit, az Isten létezésének mentális tevékenység segítségével történő bizonyításának lehetőségét, stb.
Kant több mint tízig töprengett első művénév, ezért minden, a műben leírt szó mérlegelt és valamilyen jelentést hordoz, amit a sorok között kell olvasni. Immánuelnek azonban csak néhány hónapba telt megírni A tiszta ész kritikáját.
Bővebben a munkáról
Valószínűleg azért, hogy megértsük, mi forog kockán,szükséges röviden jellemezni a "Tiszta ész kritikája" című művet. Ebben az esetben megbeszélheti a munka egyes aspektusait. Ennek ellenére a hatás csak akkor lesz, ha az ember mindent teljesen elolvas, minden mondatot átgondol, és áthatja a könyv. Akkor az embereknek kérdéseik lesznek, elképzelésük lesz arról, hogy a német filozófus mit akart közvetíteni a körülötte lévőknek.
Valóban kiszámíthatatlan ember voltImmanuel Kant. A Tiszta ész kritikája ezt igazolta, hiszen ilyen alaposan átgondolt és tökéletes, napok alatt megírt művet még senki sem mutatott be a világon. Tehát a munka lényege az elme tudása. Ennek a feladatnak az egyik módja a kritika. Vagyis pszichológiai támadás hatására elménk furcsán reagál a történésekre. Ahhoz, hogy megismerd, először kritizálnod kell. De mégis, mindenki egyénileg látja a munka relevanciáját.
Kant művének lényege
Miután elolvasta a művet, amit írtKant ("A tiszta ész kritikája") szerint a legtöbb ember érthetetlen képet alkot. A mű ugyanis két részből áll: a transzcendentális tanításból az elvekről és a módszerről. Kant művének fő témája van, amely egy bizonyos határ ellentétes oldalán lévő tartalomrészek összekapcsolásából áll. "A tiszta ész kritikája" és Kant elválaszthatatlan fogalmak. Ezért a filozófussal kommunikáló emberek megértették írásmódját és nézeteit. Az átlagolvasó számára eleinte nehéz lehet felfogni a mű lényegét. Ennek elkerülésére elég csak figyelmesen és lassan elolvasni a német filozófus munkáját.
"A tiszta ész kritikája" című művében ImmanuelKant beszél térről és időről, az értelem kategóriáiról és antinómiáiról. Munkáját az ítéletek szokatlan osztályozásával kezdi. Ennek eredményeként az olvasó három típusával ismerkedhet meg: szintetikus, analitikus és a priori. A továbbiakban a szövegben mindent részletesen elmagyarázunk. Például a szintetikus lényege abban rejlik, hogy képes elemezni az új ismereteket. Az analitikus lehetővé teszi egy bizonyos téma tulajdonságainak feltárását, míg az a priori nem kell ellenőrizni az igazságtartalmát.
Ezenkívül a "Tiszta ész kritikája" című műbenamelynek összefoglalóját egyszerűen lehetetlen egy cikk keretein belül bemutatni, kiemelkedik az ítéletek speciális típusa, úgymond kombinálva (például szintetikus + a priori).
Tartalomjegyzék
A "Tiszta ész kritikája" című mű a következőkből álltöbb részből áll, ahogy fentebb jeleztük. A műben előszó és bevezető is található. Az első rész – a kezdetekről szóló transzcendentális tanítás – két elemből áll, mint az esztétika és a logika. Az első blokk térről és időről beszél. Általános megjegyzéseket és következtetéseket is tartalmaz a szakaszhoz. A második blokk olyan kiterjedt, hogy több könyvből áll: fogalmak elemzése, alapok, a tiszta ész fogalmairól, dialektikus következtetéseiről és alkalmazásairól. A második rész – a módszer transzcendentális tanítása – egy bevezetőből és négy fejezetből áll: diszciplína, kánon, építészet és a tiszta ész története.
Így a munkaerő elég nagynak számít"A tiszta ész kritikája" néven, melynek elemzése időt és erőfeszítést igényel. De senkinek sem árt majd elolvasnia egy tizennyolcadik századi német filozófus érdekes munkáját, amelynek minden szava egyáltalán nem véletlen.
Kritikus vélemények
Mint minden népszerű műnél, dolgozni isImmanuel Kant kritikát írt a tiszta ész kritikájáról. Közvetlenül kapcsolódik a filozófusok és a kommentátorok különféle nézeteihez, akik következtetéseket, következtetéseket adtak egy tudós munkájához. Egyesek úgy vélik, hogy az elme elemzése nem megy elég mélyre ahhoz, hogy ez a munka sok éves kérdésekre és kutatásokra adjon választ. Így Kant munkája segítségével lehetetlen teljes mértékben felmérni az a priori szintetikus tudást.
Minden tudás a tapasztalattal kezdődik
Immanuel Kant ezt próbálta közvetíteni az olvasónaknem lehet tudni valamit anélkül, hogy ne éreznéd vagy kipróbálnád. Így arra a következtetésre jutott, hogy minden tudás a tapasztalattal kezdődik. Munkáját a legapróbb részletekig átgondolva (bizonyára tetszett volna a Tiszta ész kritikájának kritikája), igyekezett minden embernek segíteni abban, hogy megszerezze azt a csekély tapasztalatot, amely lehetővé teszi, hogy az ember megismerje az elméjét. Persze nem teljesen, hanem csak egy része, de ez egy lépés lenne egy hosszú és nehéz úton. Győződjön meg róla, ha elolvassa Kant legnagyobb alkotását.
