A civilizált rendszerbe történő integráció feladataa környezetvédelem, a környezetbiztonság, a jogszabályokkal szemben támasztott egyre növekvő érdemi követelmények terén kialakult nemzetközi kapcsolatok rávilágítanak arra, hogy egy alapvetően új iparágat kell kidolgozni az auditálás során - a környezeti auditot, amely a világ tapasztalatai szerint hatékony eszközzé válik a fejlődés biztosításában.
Meg kell jegyezni, hogy akörnyezeti audit lefolytatásával széles körű tanácsadási ellenőrzési szolgáltatást kell nyújtania, amely figyelembe veszi a belső ellenőrzési standardokat. Az ilyen meglehetősen új jelenség, mint az ökoaudit, emellett fontos eszközként működik a befektetési kérdések megoldásában, mert növeli a reálszféra vonzerejét, ez pedig a nemzetbiztonság alapvető tényezője.
Az öko-audit szolgáltatások piacának fejlődésének kilátásainagymértékben függ a nemzeti ellenőrzési standardokat tartalmazó fejlett szabályozási és jogi keret rendelkezésre állásától, amely még csak most kezd kialakulni. Jelenleg nincsenek jól kidolgozott tudományos és módszertani alapjai a környezeti radarnak, valamint egy általánosan elfogadott fogalmi és terminológiai apparátusnak, amely figyelembe veszi az illetékes környezeti audit végrehajtásának nemzetközi szabályait és szabványait.
Jogi szempontból általában kötelező környezeti auditot kell végrehajtani a következő helyzetekben:
- a vállalkozás csődeljárásának végrehajtása;
- beruházási projektek előkészítése;
- a környezetbiztosítási eljárás végrehajtása;
- a környezetvédelmi vagy más állami hatóságok utasításainak végrehajtása
- az állami ökológiai szakértelem döntésének végrehajtása.
Kezdeményező auditot a környezeti tevékenységek területén maga a vállalkozás vagy más gazdasági egység döntésével hajtják végre.
Külső ellenőrzést harmadik fél könyvvizsgáló cég végez, belső ellenőrzést pedig a vállalkozás alkalmazottai (belső ellenőrök) végeznek.
Valódi környezeti audit célja a vállalkozás tényleges állapotának, a felhasználó jellegének és a környezetszennyező anyagnak a felmérése.
A leendő környezeti audit célja, hogy kidolgozza és ajánlásokat adjon az ellenőrzött vállalkozás tevékenységének javítására a környezetgazdálkodás területén.
A környezeti audit lehet informatív, megelőző és büntető jellegű, és mindegyik ilyen típushoz egyedi ellenőrzési standardokat kell kidolgozni.
Az információs audit célja gyűjteni ésa környezeti információk általánosítása és azok későbbi átadása az érdekelt felhasználókhoz (kormányzati szervek, állampolgárok, befektetők, hitelezők) a döntések meghozatala céljából.
A megelőző audit segít megelőznivagy a lehetséges negatív következmények minimalizálása érdekében, amelyek potenciális bekövetkezését a környezetvédelemhez szükséges munka elvégzésének elmulasztása, valamint olyan pénzügyi és gazdasági projektek határozzák meg, amelyek nem felelnek meg a műszaki környezeti ellenőrzésen.
A büntetőellenőrzés sokféle közül állszankciók, a kényszerintézkedések alkalmazásáig a jogsértőkkel szemben, akiket jogszerűen bűnösnek találnak a természet és egyedi tárgyainak védelmére vonatkozó kötelezettségek elmulasztásában.
A fő különbség a környezeti audit közöttabban rejlik, hogy ha megvalósul, akkor a legkülönfélébb források jelentős kiadásaira van szükség a vállalkozások tevékenységéről szóló nagy mennyiségű operatív információ összegyűjtéséhez, elemzéséhez és dokumentálásához, amelyet mindig jelentős beruházások kísérnek. idő és erőfeszítés, mivel a legtöbb hazai vállalkozás nem képes kielégítően teljes, egyértelmű és megbízható formátumot és szolgáltatást nyújtani az ilyen környezeti információkról. Ezért van szükség a könyvvizsgálat szabályaira és szabványaira, mint objektív feltételre a környezetvédelmi jogszabályok kidolgozásában.
Egy másik megkülönböztető jellemző a szigorúan szabályozott és jól megalapozott eljárások és szabványok hiánya az ellenőrzési programok végrehajtására.
El kell ismerni, hogy a környezetgazdálkodás területén az ellenőrzési standardok a társadalom ökológiai jólétének biztosításához szükséges erőforrássá válnak.
