A pogány görög panteonban ismert12 isten volt benne. Perszephoné a halottak birodalmának istennője. A legenda szerint kénytelen az év egyharmadát a föld alatt tölteni, férjével, Hadesszel, kétharmadát pedig a földön, anyjával Demeterrel. A cikkben részletesen foglalkozunk azzal, hogy ki Persephone, és milyen mítoszok léteznek róla.
Perszephoné születése
Sajnos a görög mitológia nagyon fukarmagyarázat arra, hogy valójában hogyan született ez az istennő. Csak az ismert, hogy ő maga Zeusz és Demeter istennő lánya. Perszephoné volt az egyetlen gyermekük. Hogy miért és hogyan alakult ki szerelmi kapcsolat e két isten között, a mítosz nem említi. Csak az ismert, hogy Zeusz elcsábította idősebb nővérét azzal, hogy kígyóvá változott. Persephone anyját a görögök tisztelték, mint a gazdák védõnőjét. Demeter a termékenység, a szántók és az aratók istennője. A mitológia szerint Rhea és Kronos lánya volt. Mint ennek a félelmetes istennek minden gyermekét, őt is egyszer lenyelte, majd visszavitte. A római mitológiában Ceresnek felel meg, akit a termékenység istennőjének is tartanak.
Hádész elrablása
Persephone nagyon szép és vidám voltlány. Egyszer a saját, félőrült nagybátyja - az alvilág Hádész istene - vette észre. Egyszer csak egy gyanútlan Persephone sétált a barátaival a réten, szórakozott és virágokat szedett. Hirtelen négy ló által húzott szekér hajtott ki a föld egyik hasadékából. Maga Hádész irányította. Természetesen a gyenge lány nem tehetett semmit, és elvitték a sötétség és a halál országába, ahol a földalatti isten feleségévé kellett válnia. Mint a mítosz mondja, bánatának nem volt határa. Persephone (akit korábban Corának hívtak) elrablását maga Zeusz hagyta jóvá.
A tudósok sok ókori görögöt találtakműtárgyak rajzokkal, amelyeken teljes részletességgel bemutatják Persephone Hades általi elrablását. Ezt a történetet Homérosz "Himnusz Demeternek" ismerteti. Korunkban is ez az érdekes mítosz gyakran vonzza a művészek, zenészek és költők figyelmét.
Demeter fellebbezése Zeuszhoz
Persephone édesanyja természetesen nem tudott megbékélnieltűnt lánya. Vigasztalhatatlanul maga Zeushoz fordult azzal a kéréssel, hogy adja vissza Perszephonét. A legfőbb istent meghatották Demeter könnyei, és megparancsolta Hermésznek, hogy menjen le Hádész királyságába, és vigye el a fiatal istennőt. A halottak ravasz istene azonban, mielőtt Persephone-t elengedte, azt javasolta neki, hogy egyék meg néhány gránátalma magot. Nyilvánvalóan a fiatal istennő nem volt annyira ideges, mert nem utasította vissza. Tehát az alvilág öreg istene garanciát kapott arra, hogy a neki tetsző Persephona maga is visszatérjen hozzá. Tehát később történt.
Az istennő visszatérése
Végül Demeter és Persephone találkozott.Aidát árulással gyanúsítva az anya megkérdezte lányát, hogy evett-e valamit az alvilágban. A fiatal istennőnek be kellett vallania, hogy gránátalma magokkal csábította el. Perszephoné ugyanakkor hazudott, mondván, hogy Hádész arra kényszerítette, hogy erőszakosan megegye őket. Hozzátesszük, hogy Görögországban a gránátalma magját a házassági hűség szimbólumának tekintik. A legenda szerint az első gránátalmát Aphrodite ültette a görög Kréta szigetén.
Demeter rájött, hogy nem tért vissza örökkélánya. Tehát, aki gránátalma magot evett, Perszephoné az év kétharmadát anyjával, harmadát Hádészszal kénytelen tölteni. A hősök és az alvilághoz kapcsolódó istenek tetteit leíró görög mondák azonban soha nem írják le szomorú vagy szomorú istennőjét. Inkább ő képviselteti magát bennük, mint ennek a komor helynek a szuverén úrnője. Hádész feleségévé válva Perszephoné már nem fiatal lányként jelenik meg, hanem fiatal, szigorú és egyben hű az élő nő-istennőhöz.
Istennő a csillagos égen
Egyes források szerinta Hádész királyságából visszatérve Perszephoné - az alvilág istennője - a Szűz csillagkép formájában néha felemelkedik a mennybe. Ezt azért teszi, hogy unott anyja mindenhonnan láthassa. Vannak olyan legendák is, amelyek szerint a Szűz csillagkép magához Demeterhez kapcsolódik.
A mítosz szimbolikája
Természetesen Perszephoné (görög istennő), ésvagy inkább a róla szóló mítosz nem csupán az évszakok változását szimbolizálja. Az év kétharmada meleg Görögországban uralkodik a nyáron, egyharmada - télen. Amikor Hádész elrabolta Persephonét, anyja bánatában megszűnt ellátni feladatait. Ennek eredményeként a fű és a fák leálltak, az állatoknak nem volt mit enniük, és a földön iszonyatos éhínség következett be. Amikor Zeusz visszaadta kislányát Demeternek, örömében az istennő mindenféle hős egész különítményét megtanította a mezőgazdasági mesterségekre. Ezt követően a termékenység hipotetikus istennőjéből a görög társadalom egy meghatározott rétegének istennőjévé vált, amely mezők művelésével foglalkozott.
Ha archetípusokról beszélünk, akkor a Demeter ésA Persephone egy egyedülálló anya-lánya rendszer, amelyben az utóbbi túl közel van az elsőhöz, és függő helyzetben van. Maga Perszephoné egyidejűleg egy nő-gyermek (Cora), a tavasz (visszatérés a Hádész királyságából) szimbóluma és útmutató a halottak világába.
Persephona az ókori görögök műveiben
Perszephoné az istennő, akit említeneksok mítosz erről az ősi országról. Például Persphone, akit megérintett Orpheus bánata és gyönyörű zenéje, kiszabadította Eurydice-t a halottak királyságából. Ez utóbbi azonban nem látta a napfényt, és ez az ő kedvesének hibájából következett be. A legenda szerint Orpheus feltételeket kapott arra, hogy ne nézzen vissza, amikor elhagyja a halál királyságát. Azonban nem tudott ellenállni a kísértésnek.
Beszél Persephonéről és Homérosz Odüsszeiájáról. Ennek az eposznak a főszereplője is leereszkedett az alvilágba, ahol szeretője meghalt igaz asszonyok lelkét mutatta meg neki.
Egy másik mítosz elmondja, hogy Persephone -az alvilág istennője - versengett Aphroditéval Adonis szeretetéért. Ez utóbbi rendes halandó volt, de nagyon jóképű fiatal. A panteon legszebb istennője kosárba helyezte, és Persephone-hoz küldte, hogy elrejtse. Az alvilág istennője Adonist látva és szerelembe esve nem volt hajlandó határozottan visszaadni Aphroditének. Ez a vita sokáig tartott. Zeus megoldotta. Rendeletével Adonis kénytelen volt az év egyharmadát Persephone-nál, harmadát Aphrodite-nál tölteni, a fennmaradó időt pedig magára hagyta.
Az egyik mítoszban Perszephoné a földalatti istennőjekirályság - félelmetes féltékeny házastársként is megjelenik. Aida szeretője, a nimfa Minta növényré (menta) válik. A Kokid folyó nimfáját (Kokitida) ugyanezen okból halálra gázolta. Eközben a mitológia szerint magának Persephonének két hivatalos szeretője volt - Dionüszosz és Adonis.
A mítosz gyökerei
Perszephona istennő (már a neve alapján ítélve)eredetileg nem görög. A róla szóló mítoszt egyáltalán nem találták fel ebben az országban. Úgy gondolják, hogy a Balkán telepeseitől kölcsönözték, ahol a mükénéiák idején népszerű volt.
Levelezések a római mitológiában
Hasonló mítosz, mint Hadesz Persephoné elrablása,az ókori rómaiak között is megtalálható. Ebben ez az istennő Proserpinének felel meg. A termékenység istennőjének lánya is volt, akinek Ceres volt a neve. Az alvilág királyságának istene - a Plútó lopta el. Persephone-hoz hasonlóan Proserpine is kénytelen az év egyharmadát királyságában tölteni az egykor megevett gránátalma magok miatt.
Így most már tudja, ki az a Persephone. Ez egy fiatal istennő, akit Hádész elrabolt és felesége lett. A róla szóló mítoszok eseménydúsak és nagyon érdekesek.
