Ban bejegyzett és dolgozó jogi személyek közötta törvény által az Orosz Föderáció területén megállapított eljárás, vannak olyan speciális, sajátos jogi státusú alanyok. Ide tartoznak különösen az állami tulajdonú vállalkozások. Vizsgáljuk meg tovább sajátosságaikat.
Általános jellemzők
Az állami állami vállalkozás jogi személya rábízott tárgyi eszközök operatív kezelésének elvégzése. A jogi publikációkban vállalkozói intézménynek is nevezik. Egyrészt az állami tulajdonban lévő vállalkozás kereskedelmi szervezet. Ennek oka létrehozásának célja. Elsősorban bizonyos szolgáltatások nyújtására, munka előállítására vagy termékek kiadására szolgál. Ugyanakkor a működési költségek nagy részét a költségvetés fedezi. Ezenkívül az állami hatóságok a fő ügyfelek.
sajátosság
Az állami intézményeknek és vállalkozásoknak nagyon sokgyakori. Először is az egyesíti őket, hogy képtelenek rendelkezni (birtokolni) a hozzájuk rendelt anyagi értékeket. Lényegében az állami tulajdonban lévő vállalkozás az állami hatalom által megvalósított funkciók egyik formája. Hasonló következtetés vonható le az intézmények esetében is. Azonban a különbség e szubjektumok között az, hogy különböző szférákban alakulnak ki. Különösen intézményeket hoznak létre a tudományos, oktatási, kulturális szektorban, a szociális védelem, az egészségügy, a testnevelés, a sport és az állampolgárok foglalkoztatása területén. Az állami tulajdonban lévő vállalkozás elsősorban az ipari tevékenység résztvevője. Például védelmi vagy más stratégiai jelentőségű termékek előállítására szolgál. Ebben az esetben az állami tulajdonú vállalkozás kereskedelmi vállalkozásnak tekinthető, az intézmény azonban nem.
Jogi státusz
Mint fentebb említettük, a tulajdonjogaz állami tulajdonú vállalkozás az operatív irányítás joga. Ennek megfelelően lehetetlen az Orosz Föderáció, régiók vagy önkormányzatok tulajdonának tulajdonított anyagi javak kombinációja alapján kialakítani. A szövetségi állami vállalkozás jogi személy, egy alapítóval. Ő birtokolhatja az operatív irányításra bízott anyagi értékeket.
Szabályozási keret
1995. január 1-jétőlés a 161. sz. szövetségi törvény hatálybalépése előtt az állami tulajdonú vállalkozások jogállásának alapjait kizárólag a Ptk. szabályozta. Ezt a rendelkezést konkretizálja az 52. számú szövetségi törvény 6. cikke (6. szakaszában), amely bevezette a kódex első részét. Megállapította, hogy a vonatkozó normákat azokra a vállalkozásokra kell alkalmazni, amelyek a Polgári Törvénykönyv 1. részének hivatalos közzététele előtt alakultak, és amelyek a gazdasági vezetés és az üzemeltetés irányításának joga alapján működnek. Ezzel együtt az Art. A kódex 113. cikke előírta, hogy a szóban forgó jogi személyek jogállását nemcsak a Polgári Törvénykönyv rendelkezései, hanem egy külön törvény is meghatározza. Ezt a normatív aktust azonban csak 2002. november 14-én fogadták el. Beszéd, különösen a 161. számú szövetségi törvényről.
Kiegészítések és módosítások
Az Art.37 ФЗ № 161, az összes állami tulajdonú vállalkozásnak összhangba kellett hoznia okleveleit a törvényekkel. Ezzel egyidejűleg a határidőt 2003. 07. 01-re tűzték ki. Ez különösen érintette a Vámkódex 48-65. Cikkét, valamint az Art. 113-115. Ezenkívül a törvény megtiltotta a szóban forgó jogi személyek leányvállalatok alapítását. A legjelentősebb változásokon átment a 115. cikk, amely az újításokkal összhangban immár nemcsak állami tulajdon alapján hozható létre jogi személy. Ez a rendelkezés lehetővé teszi ma önkormányzati vállalkozás létrehozását. Ez az újítás megszüntette a korábban létező korlátozásokat. Különösen a törvény elfogadása előtt a szóban forgó jogi személyeket kormányrendelettel és kizárólag állami vagyon alapján lehetne megalakítani. Ennek megfelelően az elfogadott okleveleket a legfelsőbb végrehajtó testületnek kellett jóváhagynia. Ugyanakkor az Orosz Föderációra a kötelezettségek alárendelt felelősségét ruházták. A jogi személyek felszámolását és átszervezését csak a kormány határozata hajtotta végre.
A törvény legfontosabb követelményei
Az állami tulajdon tulajdonát tekintikoszthatatlan. Nem osztható fel részvényekkel, részvényekkel (járulékokkal), beleértve az alkalmazottak között sem. Az állami tulajdonban lévő vállalkozás olyan jogi személy, amely saját nevében törvényes (vagyoni és személyi) jogokat szerezhet és gyakorolhat, feladatokat lát el és alperesként / felperesként jár el a bíróságon. A jogszabály előírja az önálló egyensúly megteremtését. A teljes névnek tartalmaznia kell az "Államkincstári Vállalkozás" kifejezést. Ez a követelmény csak az állami vagyon alapján létrehozott jogi személyekre vonatkozik. Ennek megfelelően a MO-ban megalakult alanyok nevének tartalmaznia kell területi hovatartozásuk feltüntetését ("önkormányzati kormányzati vállalkozás"). A névnek tartalmaznia kell a tulajdonosra vonatkozó információkat is (RF, régió vagy MO). A jogi személy pecsétjének tartalmaznia kell a teljes nevet oroszul, a hely megjelölését. Tartalmazhat más (népi vagy idegen) nyelvű neveket is. A vállalkozás helyét az állami nyilvántartás címe határozza meg. Az igényekben fel kell tüntetni az irányítószámot, várost, utcát, házat / épületet, helyiség számát (ha van). A helyszínre vonatkozó információk változása esetén a vállalkozás megfelelő értesítést küld a jogi személyek állami nyilvántartásba vételére felhatalmazott szervnek.
árnyalatok
Meg kell jegyezni, hogy a Polgári Törvénykönyv kivételével nincs más törvényés a 161. sz. szövetségi törvény nem határozza meg az állami tulajdonban lévő vállalkozás jogállását. Ezt a normát közvetlenül rögzíti a Vámkódex 113. cikke (6. pontja). Ami az anyagi javak tulajdonosainak az állami tulajdonban lévő vállalkozásra bízott kötelezettségeit és jogait, az átszervezés és a felszámolás eljárását illeti, a jogszabály nem állapít meg korlátozásokat más jogi dokumentumaik szabályozásában. Például az állami intézmények megalakításának és irányításának eljárását egy kormányrendelet határozza meg.
Tulajdonjog típusa
A szabályozás elemzésének folytatása,az állami tulajdonú vállalkozások tevékenységét szabályozva bizonyos analógia vonható az intézmények jogállásával. A besorolás első kritériumaként a tulajdonosi forma működik. Ez azonos minden állami egységes vállalkozással (beleértve a MO-ban létrehozottakat is) és intézményekkel. Ez a közös jellemző jelzi ezen jogi személyek megalakulásának céljainak egységességét. Az intézmények és a vállalkozások általános szövetségi érdekeket követnek, ez indokolja a szabályozási szabályozás sajátosságait.
Alapítók
Az állami intézmények tulajdonosainak részeként ésa vállalkozásokra általános korlátozás vonatkozik. Először is, amint fentebb említettük, egy alapítónak kell lennie. Saját minőségében a szabályozási követelményeknek megfelelően vagy a Honvédelmi Minisztérium, vagy az Orosz Föderáció, vagy egy régió léphet fel.
A jogi lehetőségek köre
E kritérium szerint a jogi személyeket aa rájuk bízott vagyonnal kapcsolatos jogok körétől függően. A szubjektum kialakulásakor bizonyos jogi lehetőségeket át kell adni rá. A tulajdonjogok szükségesek a normális független tevékenységek létrehozásához, az alkotás céljaival összhangban. Ezek az anyagi értékek, valamint a munka során megszerzett tárgyak (általános szabályként) az alany tulajdonává válnak. Kivételt képeznek e rendelkezés alól az állami intézmények és vállalkozások. A tulajdonos azáltal, hogy anyagi értékeket ruház át rájuk, jogi lehetőségeket biztosít bizonyos korlátozásokkal. Az alanyoknak különösen joguk van operatív irányítás végrehajtására. Ugyanakkor az alapító továbbra is az anyagi javak fő tulajdonosa. Ez azt jelenti, hogy a vállalkozások csak a beleegyezésével rendelkezhetnek a megbízott vagyonnal. Ez ugyanúgy vonatkozik a területi hatóságok által létrehozott jogi személyekre.
Tulajdonos
Az Art.20 ФЗ 161. szám alatt a szövetségi állami tulajdonban lévő vállalkozásnak átruházott ingatlan törvényes tulajdonosának hatáskörét a létrehozás, felszámolás, átszervezés ügyében a kormány gyakorolja. Egyéb jogi lehetőségeket mind a Legfelsőbb Végrehajtó Intézet, mind más állami struktúrák valósítanak meg. 2007. december 1-je óta a "Rosatom" állami vállalat is a tulajdonos hatáskörébe tartozik. Az átruházott jogi képességeinek végrehajtására vonatkozó eljárás szabályait a 317. sz. Szövetségi törvény állapítja meg. A megfelelő kiegészítést a 161. törvényhez tették. Az önkormányzattól az állami vállalkozásnak átadott anyagi javak tulajdonosának jogkörei hatáskörükben a helyi hatóságok hajtják végre. Jogi lehetőségeik körét az ezen intézmények jogállását szabályozó előírások határozzák meg.