Stephen Hawking angol fizikus nemcsak hírestudományos körökben. Sokan olyan kiváló tudósokhoz hasonlítják, mint Einstein és Newton. Hawking az elméleti fizika és az alkalmazott matematika kérdéseivel, a tér és idő elméletével foglalkozik, és tanulmányozza az Univerzumot mozgató alapvető törvényeket. Stephen korunk igen befolyásos tudósa, a Cambridge-i Egyetem tanszékének vezetője.
Stephen Hawking története azonban állandóegy gyógyíthatatlan betegség legyőzése, amely szinte egész felnőtt életét végigkíséri. Ez a csodálatos ember képes volt felismerni az emberi elme korlátlan lehetőségeit, miközben amiotrófiás laterális szklerózisban szenvedett.
A tudós rövid életrajza
Stephen William Hawking 1942. január 8-án születettközéposztálybeli család. Szülei azonban oxfordi diplomások voltak, és értelmiséginek számítottak. István hétköznapi gyerek volt, csak 8 évesen tanult meg olvasni. Jól tanult az iskolában, de nem különbözött társaitól.
Mivel a középiskolában érdeklődött a fizika iránt,belépett az oxfordi fizika tanszékre, ahol kevés buzgalmat mutatott tanulmányai iránt, több időt szentelt a sportnak és a buliknak. Mindezek ellenére 1962-ben sikerült elvégeznie az egyetemet alapképzéssel. Stephen egy ideig Oxfordban maradt, és a napfoltokat tanulmányozta, de később úgy döntött, hogy Cambridge-be megy. Ott elméleti csillagászatot tanult.
Stephen Hawking-kór kezdett ismertté válnimár a Cambridge-i Egyetemre való belépéskor tudja. És 1963-ban a fiatalember kiábrándító diagnózist kapott - amiotrófiás laterális szklerózis (ALS).
Mi az ALS?
Ez a központi idegrendszer krónikus betegségelassan fejlődő rendszer. Jellemzője a kéreg és az agytörzs, valamint a mozgásért felelős gerincvelői neuronok károsodása. A betegeknél az összes izom bénulása, majd sorvadása alakul ki.
Európában Stephen Hawking betegsége már régóta fennállszokás volt elnevezni Charcot tudósról, aki a 19. század közepén leírta tüneteit. Az Egyesült Államokban a betegséget gyakran Hering-kórként emlegetik az ALS-ben meghalt népszerű kosárlabdázó emlékére.
Az amiotróf laterális szklerózis meglehetősenritka betegség. 100 ezer emberből csak egy-öt szenved tőle. Leggyakrabban a 40 és 50 év közötti emberek betegszenek meg. A Stephen Hawking-kór, melynek oka ismeretlen, gyógyíthatatlan. A tudomány még mindig nem érti, miért váltják ki az idegsejtek halálát. Az esetek mintegy 10%-ában az öröklődés játszik szerepet.
A 2000-es évek elején azonban a kutatókazt javasolta, hogy az ALS összefüggésben áll a neurotranszmitter molekulák agyban történő felhalmozódásával. Egyes bizonyítékok arra utalnak, hogy ez a betegség a túlzott glutaminsav miatt alakul ki, amely a neuronok teljes kapacitással történő működését okozza, és ezért gyorsan elhal. Jelenleg aktívan folyik az amyotrophiás laterális szklerózis kialakulásáért felelős gének keresése. Még ha figyelembe vesszük azt a tényt is, hogy sok munka folyik a betegség gyógymódjainak megtalálásán, a halálozási arány 100%.
A betegség jelei és lefolyása
Stephen Hawking-kór, melynek tünetei enyhékösszetéveszteni más, kevésbé veszélyes betegségek megnyilvánulásával nagyon alattomos. Eleinte egy személy enyhe izomrendellenességet érez (leggyakrabban a karokban). Ez nehézségekben fejeződik ki, például írásban, gombok rögzítésében, apró tárgyak felvételében.
Ezt követően a betegség előrehaladni kezd, ésA folyamat során fokozatosan elhalnak a gerincvelői motoros neuronok, és velük együtt azok az agyterületek is, amelyek az akaratlagos mozgásokat irányítják. Ennek eredményeként egyre több izom kerül mozgás nélkül, nem kap impulzusokat az agyból.
Az amiotróf laterális szklerózist azért nevezték így, mert a test izmaihoz impulzusokat szállító neuronok oldalirányban helyezkednek el a gerincvelőben.
Gyakran a betegség kezdeti szakaszábanBeszéd- és nyelési nehézségek vannak. A későbbi szakaszokban az ember teljesen megfosztja a mozgást, az arca elveszíti az arckifejezéseket, a nyelv izmai sorvadnak, és megjelenik a nyáladzás. Fájdalmat azonban nem tapasztal.
Stephen Hawking-kór, bár szörnyű, azmegbénítja, de nem rontja a gondolkodási folyamatait. A memória, a hallás, a látás, a tudat, az agy kognitív funkciói ugyanazon a szinten maradnak.
Mi a halál oka az ALS-ben szenvedő betegeknél?
A betegség utolsó szakaszában sorvadás ésa légutak izmai, aminek következtében az ember nem tud lélegezni. Bár az is előfordul, hogy a test még nincs teljesen immobilizálva, a légzés során használt izmok működése megszűnik.
Stephen Hawking élete ALS-ben
A szörnyű diagnózis ellenére Stephen folytattaaktív életet. A betegség tünetei azonban éreztették magukat. Egy újabb állapotromlás után pedig Hawking kórházba ment kivizsgálásra, ahol azt a szörnyű hírt közölték vele, hogy már nincs hátra két évnél. E hír után bárki depressziós állapotba kerül, és ez alól Stephen sem volt kivétel. De győzött az életszomj, és elkezdte írni a szakdolgozatát. Hawking hirtelen rádöbbent, hogy van még idő valami értékes, az egész világ számára hasznos dologra.
Stephen Hawking betegsége nem állította meg 1965-benévben feleségül vette Jane Wilde-ot, esküvőjére azonban bottal érkezett. Felesége tudott a szörnyű diagnózisról, de úgy döntött, hogy egész életét választottjának szenteli, gondoskodik róla, miközben ő eredményesen dolgozhat, tudományos tevékenységgel. Több mint 20 évig éltek együtt, a házasságból három gyermek született. Jane-nek köszönhetően Stephen félig lebénult is folyamatosan edzett.
De nagyon nehéz együtt élni egy ALS-ben szenvedő személlyel. Ezért a 90-es évek elején a pár elvált. Hawking azonban nem volt sokáig egyedül. Feleségül vette a nővérét. Ez a házasság 11 évig tartott.
Tudományos tevékenységek
Stephen William Hawking, akinek a betegségetudományos pályájával együtt haladt, 1966-ban védte meg disszertációját, majd a következő évben már nem bottal, hanem mankóval mozgott. Sikeres védekezés után a cambridge-i Gonville and Caius College-ban kezdett el dolgozni tudományos munkatársként.
1970 óta tolószéket kellett használniaévben, de ennek ellenére 1973-tól 1879-ig Hawking a Cambridge-i Egyetem Alkalmazott Matematikai és Elméleti Fizikai Karán dolgozott, ahol 1977-ben professzor lett.
Stephen Hawking fizikus 1965 és 1970 közöttkutatásokat végzett az Univerzum állapotáról az Ősrobbanás idején. 1970-ben a fekete lyukak elméletét tanulmányozta, és több elméletet is megfogalmazott. Tudományos munkája eredményeként óriási mértékben hozzájárult a kozmológiához és a csillagászathoz, valamint a gravitáció megértéséhez és a fekete lyukak elméletéhez. Eredményes munkájának köszönhetően Hawking számos díj és díj tulajdonosa lett.
1974-ig egy tudós tudott enniönállóan, valamint felkelés és lefekvés. Nem sokkal később a betegség arra kényszerítette a diákokat, hogy segítséget kérjenek, de később hivatásos ápolónőt kellett fogadniuk.
Stephen Hawking gyorsan elvesztette a lehetőségetkarizmok sorvadása miatt írjon. Összetett problémákat és egyenleteket kellett megoldanom, grafikonokat kellett építeni és megjeleníteni a fejemben. A tudós beszédkészüléke is szenvedett, csak a közeli emberek és a vele gyakran kommunikálók értették meg. Ennek ellenére István tudományos munkákat diktált a titkárnak, előadásokat tartott, de fordító segítségével.
Könyvek írása
A tudós az 1980-as években úgy döntött, hogy népszerűsíti a tudománytévekben elkezdett dolgozni egy könyvön, melynek címe „Az idő rövid története”. Megmagyarázta az anyag, az idő és a tér természetét, a fekete lyukak elméletét és az ősrobbanást. A szerző kerülte a bonyolult matematikai kifejezéseket és egyenleteket, remélve, hogy a könyv a hétköznapi emberek számára is érdekes lesz. És így történt. Stephen soha nem számított arra, hogy munkája ilyen népszerűvé válik. 2005-ben Hawking írt egy második könyvet, és „Az idő rövid története” címet adta neki. Az elméleti csillagászat legújabb eredményeinek szentelték.
Kommunikáció a külvilággal a technológia segítségével
1985-ben Hawking megbetegedett tüdőgyulladásban.Stephen teljesen elakadt a kényszerű tracheotomia miatt. A gondoskodó emberek mentették meg a tudóst a hallgatástól. Számítógépes programot fejlesztettek ki számára, amely lehetővé teszi, hogy egy kar segítségével ujjmozdulattal válassza ki a monitoron megjelenő szavakat, és állítson össze belőlük kifejezéseket, amelyeket végül egy beszédszintetizátorba küld. Az emberekkel való kommunikáció a számítógépes technológián keresztül jelentősen javította a tudósok életét. Lehetővé vált az ekvalizer segítségével szavakkal felírt fizikai egyenletek szimbólumokká való fordítása is. Most István megtanult önállóan előadásokat tartani, de ezeket előre fel kellett készíteni, és beszédszintetizátorra kellett küldeni.
Miután az izomsorvadás teljesen mozgásképtelenné tette a tudós végtagjait, infravörös érzékelőt helyeztek a szemüvegébe. Ez lehetővé teszi a betűk kiválasztását a szemével.
következtetés
Súlyos betegsége ellenére Stephen William73 évesen Hawking továbbra is nagyon aktív. Sok egészséges ember irigyelné őt. Gyakran utazik, interjúkat ad, könyveket ír, igyekszik népszerűsíteni a tudományt, tervezi a jövőt. A professzor álma az volt, hogy egy űrhajón utazzon. A betegség megtanította arra, hogy ne kímélje magát, mert ez sokaknak nem olyan kedvező. Úgy gondolja, hogy a szellemi munkának és a kiváló gondozásnak köszönhetően élt ilyen sokáig.
Azt mondhatjuk, hogy Stephen Hawking története példája annak a hatalmas kemény munkának és bátorságnak, amellyel csak néhány kiválasztott rendelkezik.
