Az ember mikroszkopikus részecskéia látást csak mikroszkóppal lehet látni, és hatalmas bolygók és csillagcsoportok meghökkentik az emberek képzeletét. Az ősi idők óta őseink megpróbálták megérteni a kozmosz kialakulásának alapelveit, ám a modern világban még mindig nem létezik pontos válasz a „hogyan jött létre az univerzum” kérdésre. Talán az emberi elme nem kap megoldást egy ilyen globális problémára?
Különböző korszakok tudósai megpróbálták megérteni ezt a titkota föld minden sarkát. Az elméleti magyarázatok feltételezéseken és számításokon alapulnak. Számos, a tudósok által felvetett hipotézis célja az univerzum elképzelésének megalkotása, annak nagyméretű felépítésének, kémiai elemeinek magyarázata és a származási kronológia leírása.
Stringelmélet
Ez a hipotézis bizonyos mértékben megcáfoljaA nagy robbantás, mint a világűr elemeinek megjelenésének kezdeti pillanata. A húr elmélete szerint az univerzum mindig is létezett. A hipotézis az anyag kölcsönhatását és szerkezetét írja le, ahol létezik egy bizonyos részecskekészlet, amelyet kvarkokba, bozonokba és leptonokba osztanak. Egyszerűen fogalmazva, ezek az elemek képezik a világegyetem alapját, mert mérete olyan kicsi, hogy lehetetlenné válik a más komponensekre történő felosztás.
Az elmélet fémjelzéseAz univerzum kialakulásakor nyilatkozatmá válik a fent említett részecskékről, amelyek ultramikroszkópos vonóságok, amelyek állandóan oszcillálnak. Egyedül nincsenek anyagi formájuk, mivel energiát képeznek, amely együtt teremti a kozmosz összes fizikai elemét. Példa erre a helyzetre a tűz: ha megvizsgáljuk, úgy tűnik, hogy számít, de immateriális.
The Big Bang - Az első tudományos hipotézis
Ennek a feltételezésnek a szerzője Edwin csillagász volt.Hubble, aki 1929-ben észrevette, hogy a galaxisok fokozatosan távolodnak egymástól. Az elmélet azt állítja, hogy a jelenlegi nagy világegyetem mikroszkopikus méretű részecskéből származik. A világegyetem jövőbeli elemei egyedülálló állapotban voltak, amelyben lehetetlen adatokat szerezni a nyomásról, a hőmérsékletről vagy a sűrűségről. A fizikai törvények ilyen körülmények között nem befolyásolják az energiát és az anyagot.
A Nagyrobbanás okát instabilitásnak nevezik,amelyek a részecske belsejéből származtak. Az űrben elterjedt sajátos töredékek ködöt képeznek. Egy idő után ezek a legkisebb elemek atomokat képeztek, ahonnan a Világegyetem galaxisai, csillagai és bolygói keletkeztek, ahogy ma ismertük.
Kozmikus infláció
Az univerzum születésének ezen elmélete ezt állítjaa modern világot eredetileg egy végtelenül kis pontba helyezték, a szingularitás állapotába, amely hihetetlen sebességgel kezd kibontakozni. Nagyon rövid idő elteltével a növekedése már meghaladta a fény sebességét. Ezt a folyamatot „inflációnak” hívják.
A hipotézis fő célja nem magyarázniaz univerzum kialakulásának módjáról, kibővítésének okairól és a kozmikus szingularitás koncepciójáról. Az ezen elmélettel végzett munka eredményeként világossá vált, hogy e probléma megoldására csak az elméleti módszereken alapuló számítások és eredmények alkalmazhatók.
Kreacionizmus
Ez az elmélet régóta uralkodikszázad végéig. A kreacionizmus szerint a szerves világot, az emberiséget, a Földet és a nagyobb világegyetemet egészében Isten hozta létre. A hipotézis olyan tudósok körében született, akik nem cáfolták a kereszténységet mint az univerzum történetének magyarázatát.
A kreacionizmus a fő ellenségevolúció. Az Isten által hat nap alatt létrehozott természet, amelyet minden nap látunk, eredetileg ilyen volt, és a mai napig változatlan marad. Vagyis az önfejlesztés mint olyan nem létezett.
A 20. század elején megkezdődik a felhalmozás gyorsulásaismeretek a fizika, a csillagászat, a matematika és a biológia területén. Új tudnivalók segítségével a tudósok többször próbálkoznak azzal, hogy elmagyarázzák az univerzum kialakulását, ezáltal háttérbe szorítva a kreacionizmust. A modern világban ez az elmélet egy filozófiai mozgalom formáját öltött, amely a vallásból, valamint a mítoszokból, tényekből, sőt tudományos ismeretekből áll.
Stephen Hawking antropikus elve
Hipotézise egészében leírhatónéhány szóval: nincsenek véletlenszerű események. Földünknek ma már több mint 40 jellemzője van, amelyek nélkül nem létezne élet a bolygón.
H. amerikai asztrofizikusRoss értékelte a véletlenszerű események valószínűségét. Ennek eredményeként a tudós megkapta a 10. ábrát -53 fokozattal (ha az utolsó szám kevesebb, mint 40, a véletlent lehetetlennek tartják).
A megfigyelhető univerzum billió galaxist tartalmazés mindegyik körülbelül 100 milliárd csillagot tartalmaz. Ennek alapján az Univerzumban a bolygók száma 10-től huszadik teljesítményig terjed, ami 33 nagyságrenddel kevesebb, mint az előző számításban. Következésképpen az egész térben nincsenek olyan egyedülálló helyzetek, mint a Föld, amelyek lehetővé tennék az élet spontán megjelenését.
