Az emberi agy mindössze 2%-ateljes testtömeg. Az agyalapi mirigynek – egy apró mirigynek, amely agyunk felszínének alján található – még ennél is kevesebb van. Súlya 0,35-0,65 g, hossza 10 ml, szélessége kb. 15 ml, magassága mindössze 5-6 ml. Mindezzel együtt az agyalapi mirigy két lebenyből áll, elülső és hátsó lebenyből. Mindegyikük saját hormonokat termel, és felelős a szervezet életében zajló különféle folyamatokért.
Nehéz túlbecsülni az agyalapi mirigy jelentőségét, hiszenbefolyásolja a pajzsmirigy, a mellékvesekéreg működését, az emberi növekedést, az ivarmirigyek, a vesék és az erek működését, vagyis szervezetünk összes rendszerének normális működéséért felelős.
Ha ebben a fontos mirigyben daganat gyanúja merül fel, az orvosok az agyalapi mirigy MRI-jét rendelik el. Az agyalapi mirigy daganatát adenomának nevezik. Legfeljebb 10 ml (mikroadenóma) és több mint 10 ml (macroadenoma) lehet.
A daganatok többféle típusúak.Az osztályozás szövettani, azaz szöveti paraméterek, hormonális aktivitás szerint történik, azaz a hormonok felszabadulása fokozódik vagy csökken, valamint az, hogy jóindulatú vagy rosszindulatú daganatról van-e szó. Az utóbbi esetben az időben történő helyes diagnózis megmenti az ember életét. A ma létező összes vizsgálati módszer közül csak az agyalapi mirigy MRI-je ad abszolút pontos képet arról, hogy mi történik a mirigykel.
Az agyalapi mirigy adenoma tünetei eltérőek, ina daganat típusától és növekedési irányától függően. Az a tény, hogy az agyalapi mirigy egyfajta csontzsebben található, amelyet török nyeregnek neveznek. Ha az adenoma a nyereg sphenoid csontjának szinuszába nő, a beteg orrdugulás érzésére panaszkodik. Ha a daganat megnyomja a nyereg rekeszizomját, a betegnek gyakori fejfájása van a homlokon, a halántékon és a szemgolyó mögött. Általában ez a fájdalom tompa, émelygés nélkül, és tablettákkal nehezen csillapítható. Ezenkívül a betegek látása és endokrin rendellenességei élesen romlanak. A Diabetes insipidust az agyalapi mirigy hátsó részének daganata is okozhatja.
A klinikától függően a betegséget felírjákkülönböző típusú vizsgálatok, beleértve a vérszérumban lévő hormonok mennyiségének meghatározására szolgáló teszteket, kraniográfiát, radioimmunológiai módszereket, tiroliberin-teszteket, synachen-t és az agyalapi mirigy MRI-jét. Csak az összes eredmény összességében lehet végleges diagnózist felállítani.
Ha felmerül a gyanú, hogy daganatrosszindulatú, MRI kontrasztanyaggal történik. Ehhez a vizsgált személyt intravénásan kontrasztos paramágneses gyógyszerekkel fecskendezik be, amelyek segítségével tisztább képet kaphatunk a daganat méretéről és széleinek alakjáról.
Egyes betegek félnek az MRI-től.Valójában ez az egyik legkíméletesebb vizsgálati módszer. Mi a tomográfia lényege? Ez a vizsgált szerv grafikus képe, csak nem teljesen, mint egy röntgennél, hanem rétegről rétegre, mintha a szervet szikével vágnák több tucat vékony rétegre, és mindegyiket megvizsgálnák. Természetesen ezzel a módszerrel pontosabb a betegség képe. A mágneses rezonancia képalkotás hidrogénatomokat használ, amelyek minden szervünkben bőségesen előfordulnak. A meghatározott frekvenciájú hullámok elektromágneses hatására adott reakciójuk alapján általános kép készül a vizsgált szerv állapotáról.
Az agyalapi mirigy MRI-je és az agy MRI-je kettőkülön eljárások, mert az agyalapi mirigy nagyon kicsi méretű, és ahhoz, hogy a rétegeinek állapotáról pontos képet lehessen megjeleníteni, 1-2 milliméterenként kell „szeleteket” készíteni. A vizsgálati eljárás teljesen fájdalommentes, kontraszt nélkül fél órát, kontraszttal pedig egy órát vesz igénybe. A módszer egyik jelentős előnye, hogy nem sugározza be a szervezetet, ezért ismételten és a legkisebb emberkárosodás nélkül is elvégezhető. De a felméréseknek továbbra is vannak korlátai. Tehát az MRI-t nem végzik el 7 év alatti gyermekek és fokozott elhízás esetén (180 kg feletti súly).
Az agyalapi mirigy daganata mellett a legsúlyosabba betegség agydaganat. Szerencsére rendkívül ritka. Ennek a súlyos betegségnek a tünetei eltérőek, és a lokalizáció helyétől, méretétől, a formáció növekedési ütemétől és sok mástól függenek. Sok esetben, különösen a betegség korai szakaszában, a tünetek meglehetősen homályosak. Hasonló más betegségek tüneteihez, mint például az általános gyengeség, fáradtság, fejfájás, látás-, memória-, hallás-, szédülés és sok más. A betegség klinikai képe alapján agyvizsgálatot írnak elő, beleértve a különböző teszteket, mintákat, az agy MRI-jét, számítógépes tomográfiát. Néhány más betegség esetén agyi ultrahangot végeznek, ami teljesen ártalmatlan, és neuroszonográfiát.
Mindannyiunknak emlékeznünk kell arra, hogy minél hamarabb észlelik a betegséget, annál nagyobb az esély a teljes gyógyulásra.
