Mint az egyik meghatározó alanyA magánjogi szférában egy jogi személynek egyszerűen számos tanulmány tárgyává kellett válnia, mind a jogtudósok, mind a szakma gyakorlói számára. A státuszt meghatározó fő kérdés a jogi személy jogképessége, valamint a polgári forgalomban történő terjesztésének sajátos kerete.
A probléma teljesebb körű ismertetése érdekében ez következikelőször is világosan határozza meg ennek a jelenségnek a fogalmát. Tehát a szerzők többsége úgy véli, hogy a jogi személyt speciális egyesületként kell érteni, amelyet három fő jellemző jellemez: az alapítók dolgaitól elkülönülő vagyon, az alkotó (szervezeti) dokumentum jelenléte és a szándékok elkövetésének teljes függetlensége. Ezekre a tulajdonságokra épül fel a jogi személyek jogképessége, és egyikük meghatározza a fajok besorolását.
Alapvető a jogi személyiség meghatározásáhozaz illető személy az alkotó (ezek egyben szervezeti) dokumentumok is. Valójában a jogi személy jogképessége éppen velük rejlik. És csak az ő segítségükkel határozzák meg az állami nyilvántartó hatóságok a jogok körét, megállapítva általános vagy speciális típusukat.
Apropó általános cselekvőképesség, szakemberekjelzi azt a tényt, hogy egy jogi személynek joga van mindazokat a műveleteket végrehajtani, amelyek a szervezeti dokumentumokban rögzített kívánt cél eléréséhez vezetnek, és amelyek nem ütköznek a működési ország jogszabályainak rendelkezéseivel.
Az első különleges cselekvőképességgel ellentétbena jogi személyeket a szervezeti dokumentumok is rögzítik, ugyanakkor egyértelműen szabályozza azokat a tevékenységeket, amelyeket engedélyezni lehet. A speciális típus lazán korlátozza azon alapok készletét, amelyekkel egy jogi személy működhet. Csak ez utóbbi nem jogosult önkényesen megváltoztatni a fókuszt, hanem köteles módosítani a szükséges dokumentumokat. Ezenkívül még egy tényező van a különleges jogképesség kiosztásában, nevezetesen: olyan tevékenységek folytatása, amelyek az engedélyezés feltételei alá tartoznak.
Mindkét esetben azonbanA jogi személy jogképessége csak akkor merül fel, ha az engedélyezett állami nyilvántartó szerv végleges döntést hoz, és kiállítja a szükséges eljárások befejezéséről szóló igazolást. Érdemes megjegyezni, hogy ezt a cselekményt a jogi személyiség egy másik elemének megjelenése kíséri.
Jogképesség és jogképességarcok mindig kísérik egymást. És ha egy magánszemély esetében számos tényező miatt vannak bizonyos korlátozások, akkor ezen entitások tekintetében a helyzet más.
A cselekvőképesség és a cselekvőképesség egyaránta személyt csak az ország jogszabályai alapján kidolgozott és kiadott alapító okmányok és külön engedélyek korlátozzák. Ezért jóváhagyásuk pillanatától kezdve a jogi személy a jogi személyiség teljes spektrumával rendelkezik. De a helyzet némileg másként jelenik meg, amikor egy jogi személyt testületei képviselnek, amelyen keresztül az előbbi jogi személyiségét gyakorolja.
A jogszabályok fő véleménye ebben a kérdésbenolyan, hogy a jogi személy jogi személyiségének képviseleti szervei általi végrehajtása csak akkor lehetséges, ha az ilyen intézkedéseket a törvényi (szervezeti) dokumentumok rögzítik. Következésképpen a jogi személy jogképessége csak a jelzett struktúrákon keresztül fejezhető ki.
