/ / A jogi személy jogképessége és cselekvőképessége melyik pillanatban következik be?

A jogi személy jogképessége és cselekvőképessége melyik ponton fordul elő?

A polgári jog teljes jogú résztvevőjekéntkölcsönhatásban a szervezet mindig cselekvőképességgel és cselekvőképességgel rendelkezik. Mindazonáltal ezek a tulajdonságok jelentős különbségeket mutatnak a hasonló jellemzőktől, amelyeket a törvény teljes mértékben elismer az egyének számára. Melyik pillanatban keletkezik a jogi személy jogképessége és milyen jellemzőkkel jár a megfelelő folyamat?

A szervezet jogképességének fogalma

Az Orosz Föderáció polgári joga meghatározza a cselekvőképességeta szervezet, mint az a képesség, hogy polgári jogokkal ruházzák fel, és hogy a megfelelő feladatokat (beleértve a felelősséget is) konkrét cselekvésekkel teljesítse.

A jogi személy jogképessége a bejegyzés pillanatától ered

Az Orosz Föderáció állami kódexeazt mondja, hogy egy jogi személy polgári jogokkal és kötelezettségekkel rendelkezik bizonyos szervek révén, amelyek tevékenységüket végzik, jogszabályok és alapító dokumentumok alapján. Ezeknek a testületeknek a megválasztásának eljárását szintén törvény vagy alapító okiratok határozzák meg.

Meg kell jegyezni, hogy egy szervezetet a résztvevői jogokkal és felelősséggel ruházhatnak fel, akik minden bizonnyal jóhiszeműen és hozzáértően járnak el. Jogképesség (cselekvőképessége) egy jogi személy pillanatától ered regisztrálása. Ez a tényező a szervezetek és az egyének legfontosabb megkülönböztető jellemzője (a vizsgált szempont szempontjából).

A szervezet jogképességének fogalma

Jogi személy jogképessége alattazt értik, hogy képes sajátos polgári jogi jogokkal és kötelességekkel felruházni, amelyekre szüksége van minden olyan tevékenység fejlesztéséhez, amely nem ellentmond a törvénynek.

A jogi személy jogképessége attól a pillanattól kezdődik

Meg kell jegyezni, hogy a polgária jogi személy jogképessége megalakulásának pillanatától vagy egy speciális dokumentum (engedély) megszerzését követően keletkezik. Más szóval, közvetlenül a regisztráció után a szervezet abszolút jogképességgel rendelkezik. Ha valamilyen okból kifolyólag egy szervezetet kizárnak az állam egységes nyilvántartásából, vagy lejár az engedély időtartama, ez a szervezet jogképességének megszűnését jelzi.

Meg kell jegyezni, hogy a cselekvőképességaz állami szerveknél történő nyilvántartásba vételtől kezdve nyilvános társulás mint jogi személy is létrejön. Kettős karakterrel van felruházva. Így lehet általános (egy másik név egyetemes) vagy speciális (korlátozott). Ezeket a fogalmakat az alábbiakban részletesen tárgyaljuk.

A szervezet jogképességének és cselekvőképességének megjelenése

Jogképesség, valamint cselekvőképességjogi személy az érintett szervnél történő nyilvántartásba vételétől vagy az alapító okirat bejegyzését követően keletkezik. Valójában ez szolgál a fő megkülönböztető elemként az egyén jogképességétől és cselekvőképességétől.

Fontos megjegyezni, hogy az irodalomban gyakrana szervezet "jogképességének" fogalmát használják. Könnyű kitalálni, hogy éppen a halmaz minden elemének egyidejű megjelenése miatt jelent meg. Ezt a rendelkezést teljes mértékben megerősíti az Államkódex 49. cikkének (3) bekezdése és 51. cikkének (2) bekezdése.

A jogi személy jogképessége és cselekvőképessége a bejegyzés pillanatától ered

Mint tudják, cselekvőképesség ellenaz egyének szigorúan egy adott életkor elérésével összhangban merülnek fel, gyakran ez az állampolgár egészségi állapotától függ. De a jogi személyek esetében a bemutatott kategóriák közötti különbség általában nem számít.

A jogi személyek cselekvőképességének változatai

Mint az előző fejezetekben kiderült,a jogi személy jogképessége az érintett hatóságnál történő nyilvántartásba vételétől (vagy az alapító okirat bejegyzését követően) keletkezik. A kérdés fontos szempontja egy bizonyos besorolás megléte, amely általános és korlátozott cselekvőképesség elosztását vonja maga után. Az elsőt gyakran univerzálisnak nevezik. Hasznos lehetőséget nyújt a jogi személyeknek arra, hogy abszolút minden típusú tevékenységet végezzenek, amelyet jogszabályok nem tiltanak. Meg kell jegyezni, hogy ebben az esetben a szervezet alapító okmányai nem tartalmazhatnak teljes körű felsorolást azokról a tevékenységekről, amelyeket joga van végezni. Más szavakkal, a jogi személy abszolút minden olyan tevékenységet végezhet, amelyet jogszabályok nem tiltanak.

A szervezet különleges jogképessége

Korlátozott (különleges) cselekvőképességjogi személy a nyilvántartásba vétel pillanatától jön létre, de csak azok a szervezetek rendelkeznek felruházással, amelyek számára ezt a jogképességet törvényi aktusok vagy alapító okmányok alapján állapítják meg. A fő különbség az ilyen típusú cselekvőképesség között az, hogy egy jogi személy csak szigorúan meghatározott tevékenységeket végezhet. Fontos tényezők itt a társadalmi munkamegosztás és azok a célok, amelyeket a felsőbb hatóságok egy adott jogi személyhez rendelnek.

A jogi személy jogképessége az állami nyilvántartásba vétel pillanatától keletkezik

Gazdálkodási rendszer és a cselekvőképesség elve

Általános vagy különleges jogképességjogi személy az állami nyilvántartásba vétel pillanatától keletkezik, és szigorúan a gazdasági folyamatok irányítási rendszerétől függ. A cselekvőképesség speciális típusának elve főszabályként meghatározza a gazdasági tevékenységek irányításának központosított rendszerét.

Fontos megjegyezni, hogy egy piaci típusú gazdaság melletta világ jelentős számú országában rejlik, hogy egy szervezet, mint kizárólagosan jogképességének erőteljes szabályozása semmilyen módon nem felel meg az innovatív irányítási mechanizmus követelményeinek. Éppen ezért a jogi személy bármilyen típusú tevékenységet támogathat, amely nem ütközik a törvényben meghatározott céljaival (céljaival). Ezenkívül a törvénynek nem szabad tiltania, ami magától értetődik.

kivételek

Vannak sajátos tevékenységtípusok is (ezeka listát törvény állapítja meg), amelyekben jogi személyek részt vehetnek, feltéve, hogy rendelkeznek külön engedéllyel, úgynevezett engedéllyel. Ennek megfelelően arra lehet következtetni, hogy a szervezet jogképessége mindenképpen célzott jellemmel van ellátva, és az alapszabályában előírt tevékenységi célok általában nagyon sokfélék. Például a külkereskedelem vagy a tevékenység kutatási céljai a kizárólag termelési célok mellett állhatnak.

MILYEN PILLANATBÓL NEVEL A JOGOS SZEMÉLY JOGI KAPACITÁSA

Ilyen bőséges lehetőségek biztosítottakgazdasági társaságok, szövetkezetek, valamint egyéb, kereskedelmi jellemzőkkel felruházott szervezetek. Ezenkívül a tulajdonjogok tulajdonosa vagy az általa felhatalmazott személy megengedheti saját intézményének, hogy végezzen bizonyos típusú gazdasági tevékenységet, amelynek jellemzői a nonprofit szervezetek.

A kérdés másik aspektusa arra enged következtetnia közvetlenül jogalkotási aktusok jelentősen korlátozzák számos szervezet lehetőségeit az irányítás terén. Erre példa bizonyos állami társulások (politikai pártok) vállalkozói tevékenysége.

A szervezetek tevékenységének engedélyezése

Amint azt fentebb megjegyeztük, jogképesség és jogi személy cselekvőképessége merül fel regisztrációjától kezdve vagy egy engedélynek nevezett engedély engedélyének megszerzését követően Papíralapon és elektronikus formában is be lehet nyújtani az illetékes hatósághoz.

a nyilvános társulás mint jogi személy jogképessége akkor merül fel, amikor

Az ilyen típusú dokumentáció arra utal, hogy ez vagyegy másik jogi személy maradéktalanul eleget tesz a tevékenység meghatározott jellegére vonatkozó, jogszabályban meghatározott engedélyezési követelményeknek. Ezen követelmények közül a legfontosabbak a következők:

  • Épületek, helyiségek, berendezések stb. Egy adott szervezetének jelenléte.
  • Azon alkalmazottak elérhetősége, akik rendelkeznek a tevékenység meghatározott jellegének megvalósításához szükséges képesítéssel.
  • Ellenőrző rendszer jelenléte a gyártási folyamatok felett stb.

Jogi személy testületei és képviselői

Mint fent kiderült, jogi személy cselekvőképessége merül fel kialakulása idején, amelyre időzítettregisztráció állami szerveken keresztül (a Polgári Törvénykönyv 49. cikkének (3) bekezdése és 51. cikkének (2) bekezdése). De a polgári forgalomban való teljes részvételhez minden szervezetet fel kell ruházni nemcsak cselekvőképességgel, hanem jogképességgel is. Így saját cselekedeteivel joga van a szükséges jogok és kötelezettségek fogadására, formálására, gyakorlására és természetesen teljesítésére.

 a jogi személy polgári jogképessége a bejegyzéskor keletkezik

Ezért lenne helyénvaló bevezetniolyan kifejezés, mint egy jogi személy testülete (a magánszemély egyedüli testület, vagy a személyek csoportja kollegiális testület), amely egy szervezet érdekeit képviseli a gazdasági folyamatban részt vevő más szervezetekkel fennálló kapcsolatokkal kapcsolatban, és bizonyos jogok. Fontos megjegyezni, hogy ennek a testületnek nincs különösebb hatásköre, vagyis a folyamat meghatalmazás nélkül zajlik.