Az állampolgár rendelkezhet a tulajdonávalélete során tetszés szerint: ingatlant el lehet adni, eladományozni, végrendeletben hagyni stb. Ha az örökhagyó élete során nem rendelkezett vagyonával, és nem alkotott végrendeletet, akkor minden általa megszerzett vagyon általánosan öröklődik, az örökösei között egyenlő részben felosztva.
Öröklési ügy létesítésekor azelőttaz elhunyt örökösei részére az öröklési jogról szóló bizonyítvány kiállításához a közjegyzőnek számos olyan tényt kell megállapítania, amelyek az ügy további lefolytatása szempontjából fontosak: az elhunyt halálának időpontja, az örökösök köre, a képviseleti jog alapján történő öröklés, az öröklés tárgya, az örökség tényleges átvétele.
Miért szükséges a halál pontos dátumának megállapításaelhunyt? A halál pontos dátuma szükséges az örökség elfogadásának és befejezésének helyes kiszámításához. Az általános szabályok szerint az időszak az adott esemény kezdetét követő naptól kezdődik, esetünkben a bejegyzett halálesetet követő naptól. Tehát ha az örökhagyó május 16-án halt meg, akkor az igazolást november 17-e után lehet kiállítani.
Örökösök köre
Az elhunyt vagyonának helyes elosztásáértmeg kell állapítani a teljes örökösi kört. Az elsők, akiket örökölni hívnak: az elhunyt szülei, házastársa, gyermekei. Haláluk esetén a képviseleti jogon alapuló öröklés minősül. Az egyeztetés szakaszában a közjegyző megtudja, ki az örökös, számukat, beleértve az elhunytakat is, és bekéri a kapcsolatot igazoló dokumentumokat. Ha a közjegyzőhöz benyújtott fellebbezés napján nem volt jelen minden örökös, akkor a lakóhelyét a jogaikról való értesítés érdekében meghatározzák.
Az örökösök körének tisztázásának szakaszában nagyon fontos annak meghatározása, hogy lesz-e képviseleti jogon alapuló öröklés.
A polgári törvénykönyv szerint, haaz örökös az örökhagyóval együtt vagy előtte halt meg, akkor az ő részesedése felosztásra kerül az örökösei között. Például az elhunytnak két gyermeke volt, egy lánya és egy fia. A lány két évvel apja halála előtt halt meg, három gyermeke van. Ebben az esetben az örökölt vagyon a következőképpen oszlik meg: a fiú megkapja az örökség felét, a lányt megillető örökség fennmaradó felét pedig három gyermeke között osztják fel egyenlő részben, azaz mindegyik az unokák a részesedés 1/6-át kapják.
A képviseleti jogon alapuló öröklést egyértelműen rögzíti a polgári törvénykönyv, ilyen örökös lehet az elhunyt unokája, unokaöccse, unokatestvérei és testvérei.
Az örökség tényleges elfogadása
Ha az örököst a halál időpontjában az elhunytnál anyakönyvezték, vagy intézkedéseket tett az örökölt vagyon védelmére, akkor az örökséget ténylegesen átvevőként ismerik el.
A közös lakhely megerősítésérebe kell mutatni a házvezetés igazolását, és igazolni kell az örökség védelmét és kezelését - ezt igazoló dokumentumok: közüzemi számlák befizetéséről szóló csekk vagy nyugta, a községi önkormányzat igazolása a telek feldolgozásáról vagy igazolás az adófizetésről.
Az örökség tényleges elfogadása megkönnyítiaz örökösnek, iratok benyújtása: rá nem érvényes az örökség átvételének hat hónapja, és ha nincs az országban, akkor nem kell sürgősen visszamennie. Az ilyen örökös részesedését rá utalják, az öröklési ügy pedig mindaddig nyitva marad, amíg közjegyzőhöz nem fordul. Az elfogadás azonban nehézségeket okoz, ha az örökösnek nem áll szándékában az örökséget átvenni: a megállapított hat hónapos határidőn belül feltétlenül le kell mondania az örökségről. Ha elmulaszt egy ilyen határidőt, bírósághoz kell fordulnia.
