A nemzetközi tengerjog gyűjteménybizonyos szabályok, valamint egyértelmű alapelvek, amelyek szabályozzák az országok kapcsolatait a vízfelhasználás terén. Az ősi idők óta ez a terület az emberiség számára szolgált különféle tevékenységek elvégzésére. Az emberek navigációval, különféle erőforrások bányászatával, tudományos kutatással stb. Manapság a világállamok és szervezetek különféle kapcsolatokat létesítenek egymással a nyílt vízi terekben folytatott tevékenységeik során. Ezeket a kapcsolatokat a nemzetközi tengerjog szabályozza, amely egy sor jogi norma.
A víz hatalmas kiterjedésében végzett tevékenységek sajátosságaival összefüggésben a vizet szabályozó jogalkotási aktusokat nem terjesztik az államközi kapcsolatok más területein. Ezek:
- hajózás szabadsága a nyílt tengeren;
- a tengeri szállítás szabad mozgásának joga a külföldi szervezetek tulajdonában lévő felségvizeken keresztül;
- A békés tranzit joga az etnikai etnikumok közötti hajózáshoz stb. Használt szorosokon keresztül.
A nemzetközi tengerjog úgy tűnik, hogy az államközi jogszabályok integrált rendszerének szerves része. Bolygónk víztereit az alábbiak szerint osztályozzuk:
- az államhatárokon belüli szuverén területek;
- terek, amelyek nem tartoznak a világ egyik országába.
Az egyikhez vagy a másikhoz való tartozástól függőencsoport, a vízterület jogi státusza eltérő. A tengerpartok és az óceánok, amelyeket egy tengerparti ország állami területének tekintnek, egységes jogi státusszal rendelkeznek. A területi, a szigetcsoportok és a belvíz törvényi rendszerei azonban kissé különböznek egymástól. Külön tér típusa a szorosok, amelyeket különböző államok hajói használnak.
A nemzetközi tengerjog forrásai -egyezmények a kontinentális talapzaton és a halászaton, a vízkészletek védelmén és a part menti területeken. A semleges űrhasználatra vonatkozó egyes normák és elvek rendszere megerősíti a szabadságot:
- repülések;
- szállítás;
- csővezetékek kábelezése;
- halászat;
- tudományos jellegű kutatás.
A nemzetközi tengerjog meghatározzafelségvizek az állam joghatósága alá tartozó bíróságok alárendeltségében, amelyek zászlaja az árbocukon lobog. A katonai vagy rendőrtisztek, valamint más országok határhajói nem jogosultak a cselekvési szabadságuk korlátozására. Ezt az elvet csak szigorúan korlátozott esetekben lehet megsérteni, amelynek célja a hajózás biztonságának biztosítása. Így a hadihajóknak joguk van kalózhajókat lefoglalni és a fedélzeten tartózkodókat letartóztatni. Ezt követően a Nemzetközi Tengerjogi Törvényszék rablási vagy őrizetbe vételi, erőszakos vagy más kalóztámadásokkal kapcsolatos irodai munkák mérlegelését végzi, amelyeket az őrizetbe vett személyzet személyes haszonszerzés céljából követett el. Abban az esetben azonban, ha a hajót vagy repülőgépet indokolatlanul visszatartják, anyagi kártérítést fizetnek az okozott kárért vagy veszteségért. Ugyanezt az elvet kell alkalmazni az üldözés jogaira is.
A nemzetközi jogszabályok megengedikbármely állam hajót tartóztasson le a nyílt tengeren. Ilyen intézkedéseket akkor kell végrehajtani, ha a külföldi hajó törvénysértést tett az ország belső határain való jelenléte során.
Az ENSZ-egyezmény megállapította, hogy a külső téra felségvizek, valamint a hozzá tartozó fenék békés célokra vannak fenntartva. Ez azt jelenti, hogy az államoknak tilos agresszív, provokatív és ellenséges fellépést folytatni más országokkal szemben ezeken a területeken.
