A bűncselekményt az Orosz Föderáció Büntető Törvénykönyve írja előaz alany által elkövetett társadalmilag veszélyes cselekmény. Az ilyen bűncselekményekért a törvény büntetőjogi felelősséget ír elő. A kódex meghatározza, hogy az azokat elkövető alanyok milyen cselekményekért kapnak büntetést.
A bűncselekmény kivizsgálásához fontos meghatároznikaraktere kész vagy befejezetlen. Itt azonban nem csak az összes szükséges funkció megléte a fontos. Jelentős szerepet játszik az ember elképzelése egy cselekmény végeredményéről: megvalósultak-e a társadalmilag veszélyes cselekmények, amelyeket gondoltak, és bekövetkeztek-e a kívánt következmények.
Ez alapján érdemes a besorolásra hivatkoznicorpus delicti, az objektív oldal tartalmától függően. Vagyis ily módon kiemelheti a bűncselekmények befejezésének pillanatát. Tehát van egy formai, tárgyi, csonka bűntett.
Ezen típusok mindegyikének megvan a maga jelentésebüntetőjogi tudomány, ezért minden lehetőséget részletesen mérlegelni szükséges. Sok tudós hajlamos azt gondolni, hogy a bűncselekményeknek csak két fő típusa van - formális és anyagi elemei. Azt mondják, hogy a csonka egyfajta első, és nem fog önállóként létezni.
Formális bûnözés: hogyan lehet megállapítani?
Formális bűncselekmény alatt azt értjükolyan típusú bűncselekmény, amely előírja, hogy a társadalmilag veszélyes cselekmény elkövetésének pillanatától be kell fejezni. Vagyis a szükséges jelek száma nem tartalmazza az ok-okozati összefüggést és a következményeket.
Tehát egy ilyen bűncselekmény tárgya nem különbözik aanyagtárgyak vagy csonka kompozíciók. Vagyis ezek mind ugyanazok a büntetőjog által védett nyilvános kapcsolatok. Felelősség terheli, ha konkrét kárt okoznak nekik, vagy ennek veszélyét keltik.
Ami a témát illeti, szintén nem másmás bűncselekményekből. Ugyanarról a személyről van szó, aki olyan korban követ el bűncselekményt, amelytől az Orosz Föderáció Büntetőtörvénykönyve értelmében büntetőjogi felelősségre vonás lép fel.
Vannak más formális jelek iscorpus delicti. Ide tartozik az objektív és a szubjektív oldal. Ezek a kategóriák tartalmazzák az összetétel főbb különbségeit a többitől.
A formális bűncselekmények tárgyi és szubjektív vonatkozásai
Az objektív oldalt külső megnyilvánulások határozzák megtársadalmilag veszélyes behatolás. A formális és a csonka bûnösszetétel abban különbözik, hogy az elsõben a bûncselekmény elkövetése (vagy tétlenség) számít büntetendõnek. Bizonyos büntetőjogi következmények nem szükségesek. Kiderül, hogy az elkövető minden olyan cselekményt elkövet, amit akart, ami azt jelenti, hogy a kompozíciót befejezettnek tekintik anélkül, hogy a nyilvánosság számára veszélyes sérelem keletkezne.
A gyakorlat azt mutatja, hogy nagyobb százalékbana formális bűncselekményeket közvetlen szándékkal követik el. Általánosan elfogadott tény, hogy egy ilyen bűncselekmény elkövetése nem lehet gondatlan, mert sajátos szubjektív hozzáállást igényel a következményekhez. Ha ezek nem következnek be, akkor a vétkes személy nem vonható felelősségre a Btk. szerint. Ilyen helyzetben a büntetést a közigazgatási jog határozza meg.
Formális bűncselekmények: példák
Az ilyen típusú bűncselekmények pontosabb vizsgálata érdekében konkrét példákra kell támaszkodni.
Tehát az Art. elemzése után139. §-a alapján elmondható, hogy a lakás sérthetetlenségének megsértése a fentiek szerint attól a pillanattól kezdve teljesül, amikor a helyiségbe való jogellenes belépés közvetlenül a benne lakó személy akarata ellenére történt. Ebben az esetben a jogalkotó a cikk rendelkezésébe nem foglalta be kötelező elemként a társadalomra veszélyes büntetőjogi következményt. Még akkor is, ha ez erkölcsi kárként jön ide.
Ezenkívül a formális bûnösség kiterjed a hazaárulásra, zsarolásra, nemi erőszakra, megvesztegetésre.
A bűncselekmények keveredése
Van, amikor a jogalkotó egybenaz összetétel, mint befejezett bűncselekmény, csak két feltétel teljesülése esetén ír elő felelősséget: társadalmilag veszélyes cselekményt követtek el és annak következményei bekövetkeztek.
Vegyük például az Art. 258. §-a alapján.Ez a cikk a jogellenes vadászatért felelõsséget ír elõ, ha azt követik el: nagy kár okozásával; mechanikus jármű vagy repülőgép, robbanóanyagok, gázok vagy egyéb módszerek használata állatok és madarak tömeges megsemmisítésére; az állatok és madarak tekintetében, amelyek vadászatát törvény tiltja; törvény által védett természeti területen, veszélyhelyzetben vagy környezeti katasztrófa sújtotta övezetben. A tervezett hasonló struktúrát anyagi-formális bűntettnek nevezik.
Anyagi bűncselekmények
Ez egy kompozíció, aminek a bűne azattól a pillanattól kezdve, amikor társadalmilag veszélyes következmények következnek be. Vagyis a következmények előfeltételek, enélkül az elkövetett jogsértést másként értelmezik.
Az anyagi összetételű bűncselekmények közé tartozik például a gyilkosság, a lopás, a különböző mértékű testi sértés, a csalás és egyebek.
Csonka bűncselekmények
Ez olyan bűncselekmény, amelybena bûncselekményt az elõzetes bûncselekmény elkövetésének pillanatától kezdõdõen befejezettnek kell tekinteni, vagyis az elõkészület vagy a kísérlet szakaszában. A definícióból rögtön kiderül, hogy miért vonják össze a formális bûnözõtestet és a csonkát. Mert mindkét esetben nincs következménye, mint szükséges jellemző.
A formális bűncselekmények közé tartozik például egy államférfi vagy közszereplő életébe való beavatkozás, rablás, bűnszervezet alapítása, banditizmus stb.
Közös és megkülönböztető jellemzők
Útközben megtudtuk, hogy a formális illA bűncselekmény anyagi elemei olyan típusok, amelyek tárgyai és alanyai közösek, de az objektív és a szubjektív oldal teljesen eltérő. Különböző kötelező jellemzőik vannak ezeknek a pártoknak, így meglehetősen nehéz összekeverni ezt a két típust.
Ami a csonka összetételt illeti, az isvan hasonlósága a formai és az anyagi. Egyesíti őket a törvény által védett közkapcsolat és a bűncselekményt elkövető egyén. Ennek a bûnhalmaz objektív oldalának azonban csak egy vonása van. Erről fentebb többször is szó esett - a formális bűncselekményi testület nem határozza meg kötelező jellemzőként a következményeket, mint a csonka esetében.
Mi a különbség? A formálishoz elég a bűncselekmények elkövetése, a csonkoláshoz pedig az előzetes bűnözés a fontos.
Mi kapcsolódik az előzetes bűncselekményhez?
Ebbe a kategóriába tartozik a főzésbűncselekmény és az élete elleni kísérlet. Ezeket a cselekményeket előzetes bűncselekménynek nevezzük, mivel megelőzik a befejezett bűncselekményt. Büntetőjogi jelentőséggel bír, ha nem nyeli el őket a befejezett bűncselekmény.
A főzés olyan tevékenység, amelynek céljaa szükséges feltételek megteremtése a jövőben egy bizonyos személy által elkövetett bűncselekmény elkövetéséhez, de nem hozta meg a kívánt eredményt olyan okokból, amelyek nem függenek egy adott személy akaratától.
A kísérlet egy személy olyan cselekménye, amely közvetlenül bűncselekmény elkövetésére irányul, de amelyet nem hajtanak végre rajta kívülálló körülmények miatt.
Ezek a szakaszok a bűncselekményt befejezetlenként határozzák meg.
Gyakorlati érték
A bûncselekmény testének tisztázásának súlya vangyakorlati érték. Ez leegyszerűsíti a bűncselekmény összes összetevőjének meghatározását. Ez pedig lehetővé teszi az alany által elkövetett bűncselekmény gyors és jobb megoldását. A nehézséget emellett az is jelenti, hogy nem mindig lehet pontosan meghatározni az elkövetett szabálysértés stádiumát, és ez a büntetés kiszabásában is jelentős szerepet játszik.
